2011. november 02.

„Én nem forradalmat akarok csinálni, hanem újságot”

Gazda Albert, az Origo új főszerkesztője ma állt munkába. Az itt következő portré a nyomtatott Médiapiac november-decemberi számában fog megjelenni.

″Ha minden generációnak, minden rétegnek, minden kultúrkörnek tudnánk nyújtani valamit, már-már elégedett lennék. Több minőségi információt akarunk közölni, színesebben, szórakoztatóbban. Több olvasót is akarunk, természetesen″ - mondta portálunknak Gazda Albert, aki ma kezdte meg főszerkesztői munkáját az Origónál.
Gazda Albert a kárpátaljai Técsőn született 1966-ban. Az ungvári egyetemen szerzett bölcsészdiplomát 1990-ben, majd 1991-ben áttelepült Magyarországra, és különböző sajtóorgánumoknál járta végig a szamárlétrát. Az első években korrektorként dolgozott a Kurírnál, majd a Magyar Narancsnál, aztán ismét a Kurírnál. Itt már egyre több cikket is írt, végül 1996-ban bekerült a belpolitikai rovatba, parlamenti tudósító lett, majd 1998 márciusában átigazolt a Magyar Hírlaphoz, 1999 szeptemberében pedig a Világgazdasághoz.  Hét évet töltött a Zöld Újságnál, kipróbálta magát online szerkesztőként is. Ezt követően került az Index 2006-ban elindított gazdasági rovatába.
Gazda Albert felesége könyvtáros, két gyermekük van, a nagyobbik már egyetemista.

 

"Técső vegyes lakosságú kisváros, a lakosság egynegyedét kitevő magyarok békében éltek az oroszokkal meg a többségi ukránokkal. A nemzetiségi léthez negatív élményem nem kapcsolódik.

Huszonöt évesen diplomáztam, menet közben két évig katonáskodnom kellett a szovjet hadseregben, Fehéroroszországban. Ezalatt nem voltam otthon egyszer sem.

Diplomaszerzésem után a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ügyvezető titkára lettem, majd ukrán nyelvi fordítóként dolgoztam a megyei ifjúsági lapnál. Hamarosan átköltöztünk Magyarországra két bőrönddel meg egy gyerekkel. A letelepedési engedélyt gyorsan megkaptuk, az állampolgárságot csak 1996-ban.

A Kurír még nem volt egyéves, amikor beléptem. Különös kísérlet volt ez: intelligens bulvárlap, kiváló újságírókkal. A minőségi bulvár koncepciója eleinte nagy sikerrel működött, aztán a Ringier meghonosította az igazi nemzetközi bulvársajtót a Blikk elindításával. Azután már nem volt könnyű.

A különböző szerkesztőségekben kis lépésekkel haladtam előre. Voltam korrektor, újságíró, parlamenti tudósító, rovatszerkesztő. Másfél évtizedet töltöttem a nyomtatott sajtóban. A printet és az online-t sokan hajlamosak egymással szemben álló médiumoknak tekinteni, de nem hiszem, hogy ez így pontos lenne. Mindkettő küzd a saját pályáján, miközben az egyiké jobban szűkül. A másikéról sokáig azt hittük, hogy bővül, de az sincs már könnyű helyzetben. A külföldi óriások egyre óriásibbak, ami az online média helyzetét is nehezebbé teszi. Nem irigylem a napilapokat, de a saját helyzetünket sem gondolom problémamentesnek.

Több körülmény szerencsés összjátéka folytán kerültem az Indexhez, amit mindig is szerettem olvasni. Akkoriban már elvágytam a Világgazdaságtól, túl sok időt töltöttem ott. Küldtem egy e-mailt Uj Péternek, nincs-e szükségük egy állítólag jó szerkesztőre. Éppen akkor akartak gazdasági rovatot csinálni, így hirtelen ott találtam magam.

Egyetlen munkahelyemet sem laktam be olyan gyorsan, mint az Indexet. Az a szerkesztőség egy sajátos kultúra, nem egyszerűen egy vállalat, hanem baráti társaság. Soha máshol nem nevettem annyit, akár a lapindító értekezleteket is beleértve. A legnagyobb ökörségeket is meg lehetett csinálni, de komoly szakmai munka is folyt, a portál a magyar médiapiac meghatározó lapjává vált, az is maradt.

Az Indexben voltak gazdasági újságírók előttem is, de az önálló rovatot mi építettük fel. Két év után átigazoltam a sportrovatba, megcsináltuk a Sport Gézát. Utána a kulturális rovatban is dolgoztam, majd rövid ideig politikát szerkesztettem, végül lapszerkesztő lettem, ami lényegében főszerkesztő-helyettesi pozíciót jelentett. A lapnál amúgy sem voltak szigorú határok, szinte mindig minden rovatba írtam.

Az Index az a hely volt, ahol bármit megírhattam, amit meg szerettem volna írni, és soha semmi olyat nem kellett megírnom, amit nem szerettem volna megírni. Ennél többet egy újságíró aligha kívánhat magának. Ennél többet ezután sem fogok kívánni.

Az Origo ajánlata eléggé váratlanul ért, volt min gondolkodnom, és nagyon nem volt könnyű döntenem, több okból is. De hát van ajánlat, amit az ember akkor sem bír visszautasítani, ha szinte megijed tőle. Azt hiszem, tisztában vagyok a feladat nagyságával, tudom, hogy az elődeim után nem lesz egyszerű a dolgom.

A feladat tulajdonképpen egyszerű: jó újságot kell csinálni. Az utóbbi két-három évben az Origo nagyon sokat fejlődött, jó újságnak tartom, jó pályán halad. Ami nem jelenti azt, hogy csak fel kell ülni a szekérre, és megy magától is. Az a lényeg, hogy maradjon okos, de talán legyen színesebb. Mindenképpen maradjon hiteles, de legyen picit izgalmasabb. Meg kell őriznünk a negyveneseket, meg kell szólítanunk a fiatalokat. Az interneten állandóan forradalmi helyzet van, mert mindig jön valami új. Senki sem ülhet karba tett kézzel, a Google vagy a Facebook királysága sem tarthat örökké, aki nem reagál a kihívásokra, lemarad.

Nincs pontokra lebontott tervem. Úgy megyek oda, hogy kíváncsi vagyok. Amúgy sem stílusom úgy bemenni valahova, hogy előtte berúgom az ajtót. De a legjobbat akarom kihozni magamból és a csapatból is, és szeretném, ha a piacvezető szerepet egyértelműen a magunkénak tudhatnánk.

Az Origón minden megvan, aminek egy teljes értékű lapban meg kell lennie. Hogy mi lesz az az új elem, amit a jövőt jelenti, az hamarosan ki fog kristályosodni. Kettes számú Indexet nem próbálunk csinálni, ez nyilvánvaló. Más a kultúrája a két oldalnak, csak egy Index van, és csak egy Origo. Azokat az elemeket kell fejlesztenünk, amelyek az arculatunkat markánsabbá tehetik. A hozzávalók megvannak, a hangsúlyokkal lehet játszani.

Hogy mit hozhat számomra a jövő, mondjuk egy év távlatában? Azt szeretném, ha jól érezném magamat, a csapat is jól érezné magát, és az olvasók szeretnék az Origót. Ha minden generációnak, minden rétegnek, minden kultúrkörnek tudnánk nyújtani valamit, már-már elégedett lennék. Több minőségi információt akarunk közölni, színesebben, szórakoztatóbban. Több olvasót is akarunk, természetesen.

A november-december a helyzetfelmérés és a rákészülés időszaka lesz. Nem most mondom először: én nem forradalmat akarok csinálni, hanem újságot. Ami természetesen nem kevés munkával jár".

Kezdő youtuberek számára hirdet pályázatot a BugTV

4 órája

A BugTV, a Klikkmánia cégcsoport YouTube marketinggel és csatorna menedzsmenttel foglalkozó üzletága „I. BugTV – Youtuber akarok lenni!″ címmel pályázatot hirdet a jövő videós tehetségei számára.