Médiapiac
„Értékéhesek vagyunk”
Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója két évet töltött az IAB Europe elnökségében. Nemzetközi tapasztalatairól kérdeztük.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg.
 |
| Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója |
Nem gyakran ül magyar szakember nemzetközi szakmai szervezet elnökségében. Te hogyan kerültél két éve az IAB Europe elnökségébe?
Sok energiát fektettünk Kelet-Közép-Európa piacfejlesztésébe, a keleti IAB-k nyugati, fejlettebb szervezetekkel való integrációjába. A lengyel kolléga, Jarosław Sobolewski hagyatékát vettem át, akinek egy idő után nem jutott ideje a régiós érdekképviseletre. Emellett korábban az IAB Hungary külföldi kapcsolatait vittem, ami szintén előnyt jelentett.
A régiónk érdekeinek képviselete hivatalos titulushoz kötődött az elnökségen belül?
Nem volt hivatalos feladatom a régió képviselete. Az IAB elnöksége több szintből tevődik össze: vannak a legnagyobb piacok, ilyen a brit vagy a német, a közepes méretűek, amilyen a francia, a belga, a dán vagy az olasz, és a legkisebbek. Engem a görög kollégával együtt a legkisebb IAB-k közül választottak be. Ennek megfelelően feladatomnak éreztem, hogy képviseljem őket.
Vannak-e a kis kelet-közép-európai piacoknak olyan speciális érdekei és témái, amelyekre érdemes figyelmet fordítani, amelyek védelemre, fejlesztésre szorulnak?
Szervezeti hasonlóságok vannak a régió kis IAB-i között, amelyekben egy-két ember viszi az ügyeket. A kis létszámból ered, hogy mi értékéhesek vagyunk, mert például egyikünk sem engedheti meg magának, hogy főállású kutatót foglalkoztasson. Ha tehát információkat tudunk gyűjteni európai szinten, és ezeket el tudjuk vinni a nemzeti tagságoknak, az értékes számukra. Nem fenntartható ugyanakkor, ha mi mindig csak kérünk, de soha nem adunk.
Mit tudunk mi adni?
Például Mediascope- vagy Adex-adatokat, amelyek fontosak a fejlettebb piacok számára is. Emellett részt veszünk az európai szervezeti egységek munkájában, és mi is beadjuk a közösbe a magunk kisebb-nagyobb ötleteit, projektjeit.
Az elmúlt két évre visszatekintve melyek azok a számodra fontos ügyek, amelyekben sikerült eredményt elérni?
Azt tűztem ki a célomul, hogy elősegítsem a világ IAB-i közötti tudásáramlást. Ennek van formális és informális része is. Előbbi az elnökök feladata, utóbbiban sikerült viszont nagyot előrelépni. Például az amerikai IAB eseményszervezőit sikerült bekapcsolnom abba a kommunikációs körbe, amelyben a közép-európai IAB-k is mozognak. De becsatornáztam a nemzetközi kommunikációba a latin-amerikai kollégákat is. Az már az igazgatóság szintjén jelent kihívást, hogy ezt a tudásmegosztást, felélénkült kommunikációt formalizálják.
Ez alapján két sikeres esztendőt zártál, mégsem jelöltetted magad további két évre. Miért?
Úgy vélem, hogy amit tehettem, azt megtettem. Másrészt a magyar IAB körüli teendőktől is sok időt vett el az európai elnökségi tagság. Azt gondolom, hogy két ilyen év alatt sokat lehet tanulni, sok értéket lehet hazahozni, és ezt más kollégáknak is érdemes megtapasztalniuk. A régiós érdekeket a lengyel, a román és a török kollégák viszik tovább.
A legújabb adatok azt mutatják, a digitális piacok ilyen-olyan mértékben, de kevés kivétellel nőttek tavaly. Vannak ugyanakkor eltérések a mögöttes trendekben. Ezek a piaci különbségek mennyire okoznak összeütközést az érdekek szintjén?
Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy mely piacon melyek a prioritások. A németeknél például jelentős a helyi szabályozási lobbi, a brit piacon ez annyiban más, hogy ott sok energiát fektetnek a brüsszeli érdekképviseletre is. A németek azért figyelnek jobban befelé, mert sok erős piaci szereplő van német tulajdonban, míg a brit piacon számos nemzetközileg meghatározó vállalat működik, amelyek elvárják az európai szintű lobbiban való részvételt is.
Érdekes helyzetet teremt, hogy az európai és az Euróban belüli nemzeti IAB-k az amerikai IAB-től kapják a licencet, eközben Amerika és Európa versenyt folytatnak a digitális térben. Sokak szerint az egységes európai digitális piac hiánya versenyhátrányt okoz.
Értelemszerű, hogy minden tag érdekeit szem előtt kell tartani. A magyar IAB-ben is tag a Google ugyanúgy, mint a Sanoma vagy az Origo. Az állandó dilemma, hogy lehet-e, érdemes-e valamilyen szintű piacvédelmet megvalósítani. Úgy vélem, ennek nem az a módja, hogy egy szakmai szervezet szögesdróttal körbekeríti az országot. Ha valaki nem versenyképes, azért nem okolható a versenytárs.
Ami fontosabb: az amerikai törvényhozás sok szempontból liberálisabb, mint az európai, ezért könnyebben meg tudnak erősödni az amerikai vállalatok. Olyannyira, hogy a saját érdekeiket jobban tudják képviselni az európai törvényhozás felé is, ami ténylegesen hátrányba hozza az európai vállalkozásokat. Minden szigorítás tehát az európai törvényhozás részéről például a cookie-k ügyében az amerikaiak számára teremt előnyösebb helyzetet. Nem az európai piac heterogenitása okoz versenyhátrányt, hanem az eltérő peremfeltételek.
Mit várnak az IAB-től a tagok a magyar piacon?
A magyar piac szereplői letisztultabb játszóteret szeretnének, a megvalósítás eszközét pedig az IAB-ben látják, legyen szó akár pontosabb számokról, akár szakmai ajánlásokról, akár transzparenciáról. Ahogyan érik a piac, és több pénz áramlik ide, úgy nőnek a kockázatok is, amelyeket mindenki minimalizálni szeretne.
Most, hogy több időd jut a hazai ügyekre, mivel fogsz elsődlegesen foglalkozni?
A magyar IAB-vel kapcsolatos teendők mellé május 1-jével bejött a DKT projekt ügyvezetése is. Emellett a nemzetközi kapcsolatrendszert felhasználva most már magyar szemszögből szeretném újra feltérképezni a nemzetközi IAB-hálózatot, az ezt körülvevő rendezvényszervezői, partneri hálózatot és a benne rejlő értékeket.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én