2013. július 26.

„Értékéhesek vagyunk”

Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója két évet töltött az IAB Europe elnökségében. Nemzetközi tapasztalatairól kérdeztük.

Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója két évet töltött az IAB Europe elnökségében. Nemzetközi tapasztalatairól kérdeztük.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a "Mi újság Digitáliában?" melléklet részeként jelent meg.

Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója

Nem gyakran ül magyar szakember nemzetközi szakmai szervezet elnökségében. Te hogyan kerültél két éve az IAB Europe elnökségébe?

Sok energiát fektettünk Kelet-Közép-Európa piacfejlesztésébe, a keleti IAB-k nyugati, fejlettebb szervezetekkel való integrációjába. A lengyel kolléga, Jarosław Sobolewski hagyatékát vettem át, akinek egy idő után nem jutott ideje a régiós érdekképviseletre. Emellett korábban az IAB Hungary külföldi kapcsolatait vittem, ami szintén előnyt jelentett.

 

A régiónk érdekeinek képviselete hivatalos titulushoz kötődött az elnökségen belül?

Nem volt hivatalos feladatom a régió képviselete. Az IAB elnöksége több szintből tevődik össze: vannak a legnagyobb piacok, ilyen a brit vagy a német, a közepes méretűek, amilyen a francia, a belga, a dán vagy az olasz, és a legkisebbek. Engem a görög kollégával együtt a legkisebb IAB-k közül választottak be. Ennek megfelelően feladatomnak éreztem, hogy képviseljem őket.

 

Vannak-e a kis kelet-közép-európai piacoknak olyan speciális érdekei és témái, amelyekre érdemes figyelmet fordítani, amelyek védelemre, fejlesztésre szorulnak?

Szervezeti hasonlóságok vannak a régió kis IAB-i között, amelyekben egy-két ember viszi az ügyeket. A kis létszámból ered, hogy mi értékéhesek vagyunk, mert például egyikünk sem engedheti meg magának, hogy főállású kutatót foglalkoztasson. Ha tehát információkat tudunk gyűjteni európai szinten, és ezeket el tudjuk vinni a nemzeti tagságoknak, az értékes számukra. Nem fenntartható ugyanakkor, ha mi mindig csak kérünk, de soha nem adunk.

 

Mit tudunk mi adni?

Például Mediascope- vagy Adex-adatokat, amelyek fontosak a fejlettebb piacok számára is. Emellett részt veszünk az európai szervezeti egységek munkájában, és mi is beadjuk a közösbe a magunk kisebb-nagyobb ötleteit, projektjeit.

 

Az elmúlt két évre visszatekintve melyek azok a számodra fontos ügyek, amelyekben sikerült eredményt elérni?

Azt tűztem ki a célomul, hogy elősegítsem a világ IAB-i közötti tudásáramlást. Ennek van formális és informális része is. Előbbi az elnökök feladata, utóbbiban sikerült viszont nagyot előrelépni. Például az amerikai IAB eseményszervezőit sikerült bekapcsolnom abba a kommunikációs körbe, amelyben a közép-európai IAB-k is mozognak. De becsatornáztam a nemzetközi kommunikációba a latin-amerikai kollégákat is. Az már az igazgatóság szintjén jelent kihívást, hogy ezt a tudásmegosztást, felélénkült kommunikációt formalizálják.

 

Ez alapján két sikeres esztendőt zártál, mégsem jelöltetted magad további két évre. Miért?

Úgy vélem, hogy amit tehettem, azt megtettem. Másrészt a magyar IAB körüli teendőktől is sok időt vett el az európai elnökségi tagság. Azt gondolom, hogy két ilyen év alatt sokat lehet tanulni, sok értéket lehet hazahozni, és ezt más kollégáknak is érdemes megtapasztalniuk. A régiós érdekeket a lengyel, a román és a török kollégák viszik tovább.

 

A legújabb adatok azt mutatják, a digitális piacok ilyen-olyan mértékben, de kevés kivétellel nőttek tavaly. Vannak ugyanakkor eltérések a mögöttes trendekben. Ezek a piaci különbségek mennyire okoznak összeütközést az érdekek szintjén?

Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy mely piacon melyek a prioritások. A németeknél például jelentős a helyi szabályozási lobbi, a brit piacon ez annyiban más, hogy ott sok energiát fektetnek a brüsszeli érdekképviseletre is. A németek azért figyelnek jobban befelé, mert sok erős piaci szereplő van német tulajdonban, míg a brit piacon számos nemzetközileg meghatározó vállalat működik, amelyek elvárják az európai szintű lobbiban való részvételt is.

 

Érdekes helyzetet teremt, hogy az európai és az Euróban belüli nemzeti IAB-k az amerikai IAB-től kapják a licencet, eközben Amerika és Európa versenyt folytatnak a digitális térben. Sokak szerint az egységes európai digitális piac hiánya versenyhátrányt okoz.

Értelemszerű, hogy minden tag érdekeit szem előtt kell tartani. A magyar IAB-ben is tag a Google ugyanúgy, mint a Sanoma vagy az Origo. Az állandó dilemma, hogy lehet-e, érdemes-e valamilyen szintű piacvédelmet megvalósítani. Úgy vélem, ennek nem az a módja, hogy egy szakmai szervezet szögesdróttal körbekeríti az országot. Ha valaki nem versenyképes, azért nem okolható a versenytárs.

Ami fontosabb: az amerikai törvényhozás sok szempontból liberálisabb, mint az európai, ezért könnyebben meg tudnak erősödni az amerikai vállalatok. Olyannyira, hogy a saját érdekeiket jobban tudják képviselni az európai törvényhozás felé is, ami ténylegesen hátrányba hozza az európai vállalkozásokat. Minden szigorítás tehát az európai törvényhozás részéről például a cookie-k ügyében az amerikaiak számára teremt előnyösebb helyzetet. Nem az európai piac heterogenitása okoz versenyhátrányt, hanem az eltérő peremfeltételek.

 

Mit várnak az IAB-től a tagok a magyar piacon?

A magyar piac szereplői letisztultabb játszóteret szeretnének, a megvalósítás eszközét pedig az IAB-ben látják, legyen szó akár pontosabb számokról, akár szakmai ajánlásokról, akár transzparenciáról. Ahogyan érik a piac, és több pénz áramlik ide, úgy nőnek a kockázatok is, amelyeket mindenki minimalizálni szeretne.

 

Most, hogy több időd jut a hazai ügyekre, mivel fogsz elsődlegesen foglalkozni?

A magyar IAB-vel kapcsolatos teendők mellé május 1-jével bejött a DKT projekt ügyvezetése is. Emellett a nemzetközi kapcsolatrendszert felhasználva most már magyar szemszögből szeretném újra feltérképezni a nemzetközi IAB-hálózatot, az ezt körülvevő rendezvényszervezői, partneri hálózatot és a benne rejlő értékeket.