2014. július 08.

Érzékeny a magyar média

A hazai újságírók másokhoz képest nehezen viselik, ha nem kapnak választ a kérdéseikre, vagy ha lekezelő viselkedéssel találkoznak.

A hazai újságírók másokhoz képest nehezen viselik, ha nem kapnak választ a kérdéseikre, vagy ha lekezelő viselkedéssel találkoznak. Az információgyűjtés során is némileg másképp működünk, mint az európai átlag.

Nem jól viseljük az arroganciát

Európai viszonylatban igen érzékenyek a magyar újságírók - derül ki a Public Relations Global Network (PRGN) nemzetközi PR-hálózat 14 országot érintő felméréséből. A magyar újságírók 91 százaléka nem tolerálja, ha nem kap választ kérdéseire. A 14 ország átlaga ennél jóval alacsonyabb: 73 százalék. Hasonló különbséget látunk abban a dimenzióban, hogy az újságírókat mennyire zavarja a velük szembeni arrogáns viselkedés: a hazai érték 85 százalék, az európai 75 százalék.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy az újságírók mennyire tolerálják a külső nyomást, illetve a velük szemben megnyilvánuló nem megfelelő viselkedést. "Érdekes megállapítása a felmérésnek, hogy ez a két dimenzió nem mindig jár szorosan együtt. Számos országban, míg a külső nyomásra rendkívül heves az újságírói reakció, addig a velük szemben alkalmazott stílust nem tartják lényegesnek, más országokban pedig éppen fordított a helyzet" – mondta Kondor Anna, a PRGN-tag Goodwill Communications ügyvezető partnere.

Előbbi csoportba tartozik Finnország, Írország és Svájc, utóbbiba pedig Belgium és Spanyolország. Magyarország – Dániával, Németországgal, valamint Olaszországgal karöltve – azt a csoportot alkotja, amelynek újságírói a nyomásra és a stílusra is érzékenyek, míg a brit, a francia, a lengyel, valamint a portugál média mindkét tényezőre viszonylag érzéketlen.

 

Az európai média "érzékenység-térképe"

A korábbi interjúkra építünk

Arra is kíváncsiak voltak, hogy interjú előtt milyen forrásokból készülnek fel az újságírók. Míg európai átlagban az első helyen a szabadon elérhető dokumentumok (egy vállalatvezetői interjú esetén például az érintett társaság jelentései) állnak 64 százalékkal, addig Magyarországon az interjúalany korábbi nyilatkozatai jelentik a legfontosabb forrást (az újságírók 77 százaléka ezt jelölte meg). A magyar újságírónál talán csak a svájci kéri jobban számon a korábbi nyilatkozatokat, körükben 94 százalék választotta ezt az interjúfelkészülés legfontosabb forrásaként.

A közösségi médiát, mint kutatási forrást – az európai átlaggal közel megegyező arányban – Magyarországon a válaszadó újságírók 15 százaléka tartja fontosnak, ők azonban mind a szakmai, mind a személyes közösségi oldalakon utánanéznek a leendő interjúalanyoknak.

"Ugye azért még megnézhetem?"

Jelentősek a különbségek abban a kérdésben, hogy az újságírók mennyire engedik meg az interjúalanyoknak az elkészült cikkek megjelenés előtti átnézését. Míg az angolszász és a dél-európai újságírók kevéssé hajlandóak megengedni az elkészült cikk teljes szövegének, vagy akár az interjúból felhasznált idézetek megjelenés előtti átnézését, addig kelet-közép-, illetve észak-európai kollégáik jóval megengedőbbek.

Ami a magyar újságírókat illeti, amennyiben nem klasszikus kérdés-válasz interjúról van szó, 15 százalék egyáltalán nem enged betekintést a készülő cikk szövegébe, 23 százalék esetenként, 31 százalék az adott interjúalannyal, vagy az azt képviselő PR-ügynökséggel való kapcsolattól teszi függővé, és csak további 31 százalék engedi ezt bármiféle korlátozás nélkül. Az európai átlag 14, 21, 22 és 42 százalék a felsorolt lehetőségek kapcsán.

 

(A kutatás keretében 14 ország 165 újságíróját kérdezték meg.)

Kétéves az NMHH Szélessáv.net oldala

2 napja

Az oldalt az NMHH azért hozta létre, hogy a széles sávú szolgáltatások főbb jellemzőit folyamatosan hitelesített adatbázis segítségével lehessen ellenőrizni.