Kövess minket!

Médiapiac

Így látja a tévés piacot az RTL

A piaci trendekről szóló háttérbeszélgetést terveztek, ám ismét közbeszólt a politika. A reklámadó után a terjesztési díjakról ötletel a kormány. Pedig izgalmak a politika nélkül is bőven akadnak az átalakuló tévés piacon.

A tévépiaci trendekről és az RTL-csoport hazai teljesítményéről évente legalább egyszer háttérbeszélgetést tart a társaság. Ilyenkor többnyire a nézettségi grafikonoké és a médiafogyasztási trendeké a terep. A keddi sajtóbeszélgetést illetően is ez volt a terv, ám mint Kolosi Péter programigazgató a prezentáció előtt utalt rá, a politika ismét adott egy csavart a történetnek. Így aztán Dirk Gerkens vezérigazgató leginkább a reklámadóról és a terjesztési díjakról szóló kérdésekre válaszolhatott.

Ettől függetlenül a már említett grafikonok sem voltak érdektelenek. Ezeket a cikk végén a kapcsolt prezentációban tudja elérni, a lényeget pedig ide is leírjuk:

  • Az analóglekapcsolást követően a digitális platformok részaránya 66 százalékra nőtt, a 2012-es 51 százalék után (forrás: Nielsen Alapozó Felmérés). A digitális átálláshoz hasonló, a nézettséget ilyen mértékben befolyásoló változás most egy ideig biztosan nem várható Kolosi Péter szerint.
  • Ami a különböző tévézési platformokat illeti, az IPTV előretörése (2012: 7,1%, 2013: 10,4%, 2014. augusztus: 12%) látható, miközben az analóg kábeles vétel visszaszorulóban van (2012: 35,7%, 2013: 35%, 2014. augusztus: 33,8%).
  • 2013-ban a televíziós háztartások 89 százalékában rendelkeztek valamilyen előfizetéssel, ami 7 százalékponttal több, mint a 2012-es érték.
  • Kiteljesedett a fragmentáció: mára minden háztartás legalább 7 csatornát tud fogni; 61% több mint 30 csatornát fog, 45% pedig több mint 50-et. A háztartások majd ötödében tavaly 60-nál több csatornát lehetett fogni. Mindez erősen befolyásolja a nézettséget, jellemzően a húzóműsorok átlagos nézőszáma és közönségaránya is visszafogottabban alakul, mint korábban.
  • Még mindig fragmentáció: a kábelcsatornák 18-49 évesek körében mért együttes közönségaránya már 64,8% 2014 augusztusában. Főműsoridőben “csak” 56,6%, de ez is jelentős előny.
  • Az RTL Klub stabilan vezet a TV2-vel szemben főműsoridőben, a 18-49 évesek körében.
  • A TV2-höz egyre inkább az RTL3-at, azaz a CoolTV, a Film+ és az RTLII alkotta, tükörbreakek által összekötött “kereskedelmi csatornát” hasonlítják. A verseny a teljes napon, 18-49-ben igen éles.
  • 2014 legnézettebb műsora az év eddig eltelt időszakában természetesen a foci vb-döntő volt, ezen kívül a top20-ba továbbihárom focimeccs került a köztévé kínálatából. Az RTL uralja a toplistát, egy darab TV2-es adás, a Sztárban sztár egyik kiadása jelent kivételt a focin kívül. Érdekesség, hogy az RTL egyik híradója szerepel a harmadik helyen, de ennek prózai az oka: a TV2-n aznap hosszú elsötétítés volt.
  • 2014. május 12. óta az RTL-es Híradó is 18 órától kezdődik, mivel a TV2-es Tények teljesítménye erre a válaszlépésre sarkallta a csatornát. Ezzel az RTL-es hírműsor elkezdte a felzárkózást.
  • Az RTL Klub nézőinek átlagéletkora 51 év, ami fiatalodást jelent a 2010-es 54-hez képest. A TV2 esetében 61 év, szemben a 2010-es 52-vel, ami öregedés. Ez összhangban áll azzal, hogy a TV2 18-59-re váltott, az RTL pedig maradt a 18-49-nél. Az RTL szerint 2014 eddig eltelt időszakában a TV2 nézőinek 61 százaléka volt 50 év feletti, míg az RTL Klub esetében ez 51%.

Ezek pedig Dirk Gerkens válaszai az újságírói kérdésekre:

  • A reklámadó nyomán nem látszik változás a hirdetők, ügynökségek hozzáállásában. Leginkább kivárnak, hogy mit lép az RTL, amelynek nem szándéka az adóterhek áthárítása a partnerekre.
  • A terjesztési díjakkal kapcsolatos kormányzati fejleményeken az RTL vezére meglepődött, mivel érvényes szerződésük van az NMHH-val. Ez a megegyezés pedig nem született meg könnyen, a kompromisszumoknak része volt, hogy a nagy országos tévék támogatják az analóglekapcsolást, cserébe 2015-től az RTL-ért, TV2-ért is pénzt lehet kérni.
  • A politikának nem lenne dolga ezekkel a terjesztési szerződésekkel, erről a piacnak, a hatóságnak kell beszélgetnie. Az az érv pedig fals, hogy így a nézőknek nem kell fizetniük, hiszen eddig is fizettek az előfizetési csomagért és ezután is fognak. Áremelés pedig messze nem csak a TV2, RTL díjának megjelenése miatt lehetne.
  • Hogy kinek a lobbiérdeke a terjesztési díjakat érintő tervek megfúrása? Dirk Gerkens szerint – bár nem tudja, a kábelesek hogyan és kinél lobbiznak – nem kifejezetten egy-egy csoport vagy cég érdekeiről van szó, hanem inkább arról a szándékró, hogy ne tudjanak felállni a reklámadó-pofon után. E szempontból a bejelentés időzítése is érdekes.
  • A TV2 megúszhatja-e a terjesztési díjra vonatkozó korlátozást? Nem hinné, bár volt már hasonló példa, amikor a konkurens a reklámadó alól kapott jelentős könnyítést.
  • Róbert Ákos távozása nincsen összefüggésben az RTL körüli fejleményekkel. Ő volt a társaság első itthoni alkalmazottja, és mint ilyen, érthető, hogy váltani akart egy idő után. Erről a lépésről már hónapok óta tudtak a tévénél.
  • A reklámadó mértéke és az a tény, hogy nem a profit, hanem a bevétel után fizetik meg, egészen unikális. Dirk Gerkensnek nem nagyon hiszik el, hogy ilyen van, amikor külföldön mesél róla. Az RTL a reklámpiac kb. 15 százalékát viszi, míg az adó kb. 80 százalékát fizeti be.
  • Találkozott-e Simicska Lajossal Dirk Gerkens? Az RTL vezére azt mondta, nagyon rég nem találkozott Simicska Lajossal, és nem gondolja, hogy igazgatói vagy részvényesei így tettek volna. Miért is találkoznának? – kérdezett vissza.
  • Nem, nem tervezik, hogy kivonuljanak a magyar piacról, sőt, növelték a programing invesztíciót.

    Médiapiac

    Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

    A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

    Közzétéve:

    MTI/Koszticsák Szilárd

    A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

    A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

    A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

    Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

    A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

    Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

    Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

    Közzétéve:

    Pixabay

    Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

    A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

    Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

    A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

    A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

    Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
    A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

    A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

    Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

    A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

    Borítókép: illusztráció

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

    Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

    Közzétéve:

    A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

    Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

    A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

    A sajátot könnyű…

    Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

    … és másét?

    De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

    többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

    – jegyezte meg Fáczán Gábor.

    S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

    – Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

    Sorozat indul!

    A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

    Jakubász Tamás

    Tovább olvasom