Médiapiac
Újabb filmtámogatásokról döntött a médiatanács
Összesen 19 új magyar kis- és animációs film elkészültéhez nyújt 113,5 millió forintnyi támogatást a médiatanács; az alkotásoknak a jövő év közepéig kell elkészülniük.
A falusi divatőrülettől az abszurd strandlátogatáson át a csehszlovák titkosszolgálati módszerekig széles skálán mozognak a Huszárik Zoltán-pályázat első fordulójában támogatott alkotók kisfilmtémái. A médiatanács a Macskássy Gyula-pályázat első fordulós animációs nyerteseit is kihirdette: négy sorozatterv egy-egy része, valamint négy önálló alkotás is elkészül, legtöbbjük népszerű gyermekkönyveket vagy ihletadó költeményeket vesz alapul. A testület eheti ülésén számos, műsorkvóta-kötelezettséggel és adatszolgáltatással kapcsolatos szankciót is kiszabott – olvasható az NMHH honlapján közzétett tájékoztatóban.
A közlemény szerint összesen 72,7 millió forinttal támogatta 11 kisjáték- és kísérleti film készítőjét a médiatanács a 2016-os Huszárik Zoltán-pályázat első fordulójában, amelyeket a Duna Médiaszolgáltató, az ATV, az Echo TV és – a Spektrum csatornát is üzemeltető – AMC Networks Central Europe Kft. valamelyik adója vetít majd először. Az alkotásoknak 2017. július 28-áig kell elkészülniük, a nyertes pályázóknak vállalniuk kell, hogy filmjüket másfél éven belül nevezik egy hazai vagy nemzetközi fesztiválra is. Az idei pályázati keret kétszerese a tavalyinak, így idén először második fordulóban is pályázhatnak az érdeklődők, amelyre a szinopszisokat július 25. és augusztus 25. között lehet benyújtani.
Utaltak arra is: a médiatanács 2011 óta 66 film elkészítését támogatta közel 400 millió forinttal a Huszárik Zoltán-pályázatokon.
Az idei első forduló nyertese lett két határon túli pályázó: Brauner Máté, aki a Lauretta című filmjében egy félénk pénztároslány és hipochonder anyja kapcsolatán keresztül mutatja be a felnőtté válás nehézségeit; valamint Simó Ibolya, akinek Falu Fashion című alkotásában egy isten háta mögötti kis faluba költözik egy divattervező, ahol emiatt hódítani kezd a divatőrület. A belföldi pályázók közül Bozzay Balázs Ugrás címmel egy 17 éves kamaszfiú görbe estéjéről és annak tanulságairól készít filmet, Csáki László Vendégszeretet című alkotása Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című abszurd humorú novelláját dolgozza fel egy orosz matrózpáros magyar strandlátogatásáról. Deák Kristóf A legjobb játék című műve egy térfigyelő munkatárs lázadását fogja nyomon követni, Dombrovszky Linda parabolája Megszállottság címmel végletesen tárja majd elénk a nyugdíjazás problémáját. Odegnál Róbert A játéközvegycímmel a szenvedélybeteg játékfüggő internetezők hozzátartozókra gyakorolt hatását mutatja be a kulcsi tragédiából kiindulva, Reich Dániel A belső oldal címmel egy 33 éves autista fiú életébe nyújt bepillantást. Sós Bálint Dániel Grand Prix címmel egy anyagilag megszorult család biciklirelikviájának hányattatásait meséli el, Szabó Szonja Takeaway_song című filmje egy dallam sorsszerű útját követi végig az aluljáróból a sikerlisták éléig, emberi kapcsolatokon átgázolva, Tóth Barnabás Van egy határ című filmje pedig a csehszlovák kommunista titkosszolgálat álcázott „amerikai rendőrállomásainak” visszaéléseiről ad számot egy fiktív család esetén keresztül.
Nyolc animációs film alkotóinak összesen 40,8 millió forintos támogatásáról is döntött a médiatanács. A Magyar Média Mecenatúra program részeként, a 2016-os Macskássy Gyula-pályázat első fordulójának nyertes műveit részben a közszolgálati csatornák, részben az ATV, illetve az AMC Networks Central Europe Kft. egy csatornája mutatja majd be. A filmeknek jövő június végéig kell elkészülniük. A következő forduló első szakaszának beadási határideje június 30. Ez alkalommal négyen pályáztak eredményesen egy-egy tervezett sorozat egy epizódjára:Gyulai Líviusz Az egy komisz kislány naplóját viheti képernyőre a komiszkölyök-sorozat sikere után, Pál Balázs egy, a nagyvárosi nyüzsgést kereső felnőtt tehénlányról készít animációtLilly csodálatos világa címmel, Szederkényi Bella az Ahány király, annyi mese című sorozathoz A bújócskakirály részt dolgozza fel Simon Réka Zsuzsanna könyve alapján, Fabók Szilvia pedig a Kippkopp a fűben sorozatban egy gesztenyegyerek kalandjait eleveníti meg Marék Veronika írásából.
Önálló alkotásként Simonyi Balázs és Molnár Jaqueline Kövér Lajos színre lép címmel Lackfi János azonos című, 2008-ban az év gyermekkönyve díját elnyerő művét ülteti át animációra, Szabó-Nyulász Melinda Köztespont címmel Juan Ramón Jiménez A fák verse című költeményét veszi alapul „az egyetlen állandó maga a változás” mottóval. Tompa Borbála Eszter Volt egyszer egy kertész címmel Máté Angi Egy susogó levél című könyvét használja fel, míg Turai Balázs Róma bukása című műve W. H. Auden megegyező című verséből inspirálódik, amelynek témája az emberi civilizáció ciklikus összeomlása, majd átalakulása egy atomháború után.
Mint írják, a médiatanács 2011 óta 119 egyedi animációs mű, illetve sorozat elkészítését támogatta 1,3 milliárd forinttal a Macskássy Gyula- és a Dargay Attila-pályázatokon.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás