Művház
46 ország 75 dokumentumfilmjét vetítik a Verzió Filmfesztiválon
Idén a dokumentumfilmek mellett közönségtalálkozó, szakértői beszélgetés és mesterkurzus is várja a közönséget a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon november 12. és 17. között.
Budapesten a fesztivál helyszínei között van többek között a Trafó Kortárs Művészetek Háza, a Toldi, a Művész és a Kino Café mozi. A rendezvény vidéki helyszínei között lesz Debrecen, Kecskemét, Pécs, Szeged és Szombathely is november 21. és 24. között.
A fesztivál nyitófilmje, a Trafó Kortárs Művészetek Házában, Alexander Nanau román rendező Colectív című alkotása lesz, amely bemutatja, hogyan rántotta le a leplet oknyomozó újságírók egy kis csoportja a korrupt román egészségügyi rendszerről egy 2015-ös halálos kimenetelű tűzvész után.
Az MTI-hez elküldött tájékoztató szerint az idei mustra három kiemelt szekciója az Antropocén, A 4. hatalmi ág és az Így növünk fel nevet kapta.
Mint írják, az antropocén egy javasolt új földtörténeti kor neve. Az embernek az elmúlt száz évben bolygónkra gyakorolt hatása felfoghatatlan mértékben, lehet, hogy visszafordíthatatlanul megváltoztatta a Földet. Ma már a klíma, a források, számtalan faj fennmaradása, sőt az élethez való jog forog kockán.
Az Antropocén szekció 9 filmje az ezzel kapcsolatos reflexiókról, felelősségről, a változás szükségességéről szól. Stefano Liberti olasz rendező Szójalizmus című filmje a sertéshús és az ahhoz kapcsolódó monokultúrás szójatermesztés folyamatát kíséri végig, míg Ton van Zantvoort Birkák hőse című alkotása az őszinte idealista, Stijn pásztor története, aki rossz helyre és korba született. A Légszomj című filmben Daniel Lambo rendező apja és sok más falubeli halála után elindul, hogy kiderítse az igazat a halálos azbesztiparról. Fredrik Gertten Kiszorítva című alkotása a lakásárak emelkedéséről, az arctalan főbérlőkről szól.
Zuzana Piussi szlovák alkotó Ostrom alatt című alkotásában hét éven keresztül követte végig, hogyan harcolnak Körmöcbánya lakói a helyi és a nemzetközi bányásztársaságokkal, akik egyesült erővel akarják kitermelni az aranyat és az ásványokat a hegygerincből, míg Peiman Zekavat Timbo című dokumentumfilmje a felépülő gátak miatt kiszorított brazil őslakos közösség életét mutatja be. Nikolaus Geyrhalter osztrák filmes Földről készített portréfilmjét hét olyan helyszínen forgatták, ahol az emberi tevékenység jelentős mértékben beavatkozott a természetbe. Nino Jacusso Fair trade – Ami jár, az jár című alkotása a neoliberális gazdasági modellt mutatja be, míg a Wagner és a paradicsomok című film egy elnéptelenedő kis közép-görögországi falu életét tárja a nézők elé Marianna Economou rendezésében.
A 4. hatalmi ág szekcióban látható Askold Kurov orosz rendező Novaya című filmje az oroszországi független újságírás mindennapi valóságát mutatja be. A szerkesztőség – szigorúan bizalmas című film az Ekstra Bladet című dán pletykalapról szól, amely úgy próbál megmaradni a piacon, hogy egyre több botrányról és szenzációról tudósít. A naplemente kápráztató fénye című dokumentumfilmben Mikala Krogh, egy alacsony költségvetésű, vidéki televíziós híradó riportere a helyi hírek útvesztőjében kalauzolja Salomé Jashi rendezőt a vidéki Grúziában, míg Kresalek Dávid Hackni című alkotásában feltárja a médiahekkelés jelenségét.
Az Így növünk fel szekció 11 filmje közül a Buddha Afrikában, a Milyen nagy a világegyetem?, a Csúszópálya, a Tinibálvány és a Te jössz! című filmek azt vizsgálják többek között, hogyan birkóznak meg a felnőttkorba lépéssel a mai fiatalok a világ különböző pontjain. Mijie Li Konfuciusi álom című alkotásában a konfuciusi szellemben nevelő kínai család dilemmáit, Reetta Huhtanen Molenbeek istenei című dokumentumfilmjében pedig a brüsszeli Molenbeek negyedben a vallási pluralizmusra rácsodálkozó gyerekek nyitottságát ismerhetik meg a nézők.
Anna Eborn Transznisztra című mozgóképe az utolsó gondtalan nyarukat töltő fiatalokat, míg Nagy Anikó Mária rendező Vonal felett című alkotása a profi sportolók terhét cipelő két magyar nővért mutatja be. Mari Gulbian Amíg apa haza nem ér című alkotása két lányról szól, akik egy olyan grúziai muszlim faluban élnek, ahonnan a férfiak tömegesen mennek el Szíriába harcolni, a Hal című mozgóképben Abouzar Soltani rendező a Magyarország déli határán fenntartott tranzitzónában hónapokig várakozó iráni apa és kisfia történetét meséli el.
A Diák Verzió ismét ingyenes filmvetítésre és beszélgetésre várja a középiskolásokat. Az idén öt film szerepel a válogatásban. Második alkalommal áll össze Gyerekzsűri, ezúttal az UNICEF Magyarország és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány diákönkéntesei együttműködésével. A Gyerekzsűri a Diák Verzió programjából választja ki és díjazza a legjobb, középiskolásoknak szóló filmet – írták a tájékoztatóban.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.