Művház
Egy sor Oscar-esélyes filmet vetítenek a szerdán nyíló 76. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon
A világ legöregebb filmmustrájaként emlegetett fesztivál máris vitát kavart azzal, hogy műsorra tűzi két megosztó rendező, Roman Polanski és Nate Parker filmjeit, és hogy alig szerepelnek női rendezők munkái a programban.
Az Arany Oroszlán-díjért folyó verseny programjában látható James Gray Ad Astra című sci-fije Brad Pitt-tel a főszerepben, Noah Baumbach Marriage Story című válási drámája Scarlett Johanssonnal, Steven Soderbergh The Laundromat című drámája Meryl Streeppel, a J. M. Coetzee regényéből készült Waiting for the Barbarians című olasz dráma Johnny Depp és Robert Pattinson közreműködésével, valamint a Joker című Batman-gonoszról szóló rendhagyó film is Joaquin Phoenix főszereplésével – írja az MTI.
Todd Phillips, a Joker rendezője és társ-forgatókönyívrója jó előre felhívta a figyelmet arra, hogy a közönség ne számítson egy újabb képregényfilmre. “Nem szeretnénk félrevezetni az embereket. A képregényfilmek nagyszabású, látványos produkciók, ez meg valójában egy karaktertanulmány” – hangsúlyozta.
A Women and Hollywood honlap alapítója és kiadója, Melissa Silverstein azért bírálta a velencei filmmustra programját, mert a 21 versenyfilm közül csupán kettő rendezője nő. Shannon Murphy a Babyteeth című filmmel debütál, szaúd-arábiai kolléganője, Haifa al-Manszúr pedig a The Perfect Candidate című filmmel vesz részt a fesztiválon. Tavaly egyetlen női rendező szerepelt a versenyprogramban, Jennifer Kent a The Nightingale című alkotásával. Silverstein szerint ezen az arányon csak az javíthatna, ha a fesztivál vezetése elkötelezi magát a változás mellett.
A fesztivál igazgatója, Alberto Barbera azonban már tavaly leszögezte: bár a női rendezők továbbra is kisebbségben vannak, de éppen az lenne a hiba, ha egy filmet a rendező neme miatt válogatnának be a versenyprogramba, a válogatás ugyanis “a filmek minőségén alapul”.
Barbera hangsúlyozta, hogy az idei programban versenyen kívül látható a chilei Pablo Larraín Ema című filmje, továbbá Yann Arthus-Bertrand és Anastasia Mikova Women című dokumentumfilmje, amelyek szintén a nők helyzetével foglalkoznak. “Ezek a női portrék, ha férfiak rendezték is, új érzékenységgel fordulnak a női univerzum felé, amire korábban kevés példa volt. Ez annak a jele, hogy az elmúlt évek polémiái hatottak az érzékenységünkre és a kultúrára” – idézte Barberát a The Guardian című brit napilap.
A velencei filmfesztivállal csaknem egy időben zajló Torontói filmmustra programjában 35 százalék a nők által rendezett filmek aránya, Cannes-ban idén négy női rendezés versengett az Arany Pálmáért, Berlinben pedig hét női rendező filmje volt versenyben az Arany Medve-díjért – emlékeztetett a brit napilap.
Idén Barberáéknak az a döntése is vitát váltott ki, hogy bemutatják Roman Polanski Dreyfus-ügyet felidéző An Officer and a Spy című filmjét. Polanski ellen az Egyesült Államokban 40 éve van érvényben elfogatóparancs, mert a rendező a 70-es években kiskorúval lépett szexuális kapcsolatba, és az ítélet elől megszökött az országból.
Velencében mutatják be Nate Parker American Skin című filmjét is. A rendező részvétele azért vitatott, mivel 2016-ban, a The Birth of a Nation című Nat Turner-életrajzi filmje bemutatása előtt kipattant, hogy évtizedekkel korábban, egyetemistaként szexuális erőszakkal vádolták meg, és az áldozat később öngyilkos lett.
A fesztiválon televíziós és streaming-programok is bemutatkoznak. A Lidón debütál Paolo Sorrentino Ifjú pápa című sorozatának folytatása, a The New Pope, a Netflix produkciói – a Marriage Story és a The Laundromat – pedig a versenyprogramban kaptak helyet.
Az Orizzonti Shorts szekcióban lesz a GUO4 című magyar kisjátékfilm világpremierje. Az alkotást Peter Strickland rendezte, producere Nedeczky Dóra, operatőre Fillenz Ádám. A háromperces kísérleti film egy leharcolt férfiöltözőben játszódik, ahol két úszó közötti nézeteltérés ökölpárbajba torkollik.
A fesztivál szeptember 7-én a Mick Jaggerrel forgatott The Burnt Orange Heresy című krimi bemutatásával zárul majd.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából