Művház
Elstartolt az Artisjus Songwriting Camp
NoÁr klímavészhelyzetről írt rap szövegéhez, valamint az RTL Klub saját gyártású sorozatához is alkotnak zenét a Budapesten tegnap indult nemzetközi dalszerző tábor résztvevői.
Zeneszerzők, szövegírók és producerek érkeztek Budapestre a világ különböző pontjairól, köztük az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Belgiumból és közép-kelet európai országokból, hogy magyar dalszerzőkkel közösen alkossanak. Március 4-től három napon keresztül a budapesti Petneházy Club Hotelben hét berendezett produceri stúdióban merülhetnek el a kreatív munkában akár a nap 24 órájában úgy, hogy közben kizárják a külvilágot.
A tábor magyar résztvevői: a junior Artisjus-díjas Törőcsik Kristóf (Margaret Island); a számos magyar és külföldi hírességgel együtt dolgozó Závodi Marcel (Zävodi); többek között Wolf Kati Szerelem, miért múlsz? angol nyelvű verziójának szövegírója, Johnny K. Palmer; a fesztiválkedvenc hip-hop formáció, az NB énekesnője, Péterffy Lili; a Belauban is közreműködő énekes-dalszerző, Szécsi Böbe, a Neoton Sztárjai, a Groovehouse és a Blue Tips dobosa, Heatlie Dávid; A Dal című műsorból is ismert The Sign zenekar frontembere, Czinke Máté.
A szervezők minden nap más és más csoportokba osztják a 21 résztvevőt azért, hogy minél több zenei alkotó tudjon kapcsolódni és inspirálódni egymás ötleteiből. A feladat az, hogy a nap végére egy-egy megadott témához dalkezdemény vagy akár kész dal szülessen. Az első nap témája a klímaválság és a környezetvédelem: a Junior Prima-díjas Molnár Áron (NoÁr) rap szövegéhez kell zenei alapot készíteni. A második nap a filmzenéé: a csapatok az RTL Klub vadonatúj, saját gyártású sorozatához szereznek zenét. A Mellékhatás című, hamarosan debütáló széria szintén fajsúlyos témákat boncolgat: béranyaság, az emberi élet értéke, szülői felelősség.
„A nemzetközi siker felé vezető úton az első fontos lépés egy igazán átütő dal. A dalszerzők a zene origói, az ő munkájuk az alap, amire a zenei iparág épül. A dalszerzés világszerte egyre inkább az együttműködésről, a szerzői közösségekről szól. Nekünk annyi a dolgunk, hogy összehozzuk a közép-európai dalszerzőket egymással és a külföldi alkotókkal” – magyarázza a tábor küldetését Czutor Zoltán, szervező, dalszerző-énekes.
Számos kezdeményezés, így például a DEX Dalszerző Expo indult azzal a céllal, hogy Budapestet a könnyűzene regionális központjává tegye. Az Artisjus 2018-ban és 2019-ben Budapestre hozta az ABBA egyik tagjának (Björn Ulvaeus) kezdeményezéséből született svéd dalszerző tábort. Szintén az Artisjus támogatásával 2017-ben és 2018-ban a Zeneszöveg.hu szervezte a Songbook Songwriting Camp rendezvényeket. Ez a sorozat 2020-tól Artisjus Songwriting Camp néven folytatódik.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció