Művház
Folyékony arany – A CineFesten debütál Almási Tamás tokaji dokumentumfilmje
A tokaji aszú készítésének szépségeit és nehézségeit mutatja be a borvidék három emblematikus borászán keresztül Almási Tamás Folyékony arany című dokumentumfilmje – írja az MTI.
Vajon a természet szeszélyeivel és a globális piac kihívásaival egyszerre hadakozva sikerülhet-e visszaszerezni a tokaji aszú régi dicsőségét? Újjászületik-e a nagy bor, vagy a történelem homályába vész? – teszi fel a kérdést a film.
A filmben megszólalók a Tokaj-hegyaljai borvidék elkötelezett borászai: Szepsy István, a mádi Szepsy Pincészet alapítója, Bacsó András, a tolcsvai Tokaj Oremus igazgatója, valamint Alkonyi László, az egykori Borbarát magazin főszerkesztője, aki jelenleg a tállyai Kaláka Pincészet társtulajdonosa és borásza.
“A Folyékony arany ötlete Ditz Edittől, a film kreatív producerétől származik, ő kezdte el forgatókönyvet fejleszteni, így Almási Tamás rendezőt mi már egy kidolgozott koncepcióval kerestük meg” – idézte fel az MTI-nek Ugrin Julianna, a film producere.
Almási Tamás hozzátette: először hezitált azon, hogy elvállalja-e a felkérést, hiszen a Folyékony arany egy olyan gazdag témát vizsgál, amelyet szinte lehetetlenség egy filmbe belesűríteni.
“A tokaji aszú benne van a Himnuszban, hungarikum, mindenkinek van róla egy képe. De ha az ember nem akar udvari fényképész lenni, és tényleg emberi történetekre kíváncsi, akkor lesz-e tényleg elég alkalmas borász ennek a kifejezésére, és ha igen, hogyan működnek együtt?” – emlékezett kezdeti kétségeire a rendező.
Hosszas folyamat volt a filmben szereplő borászok kiválasztása. A történetből Szepsy Istvánt nem lehetett kihagyni, hiába készült róla nemrég egy portréfilm – mondták el az alkotók. Bacsó András személye Tokaj-Hegyalján szintén fontos, a rendszerváltás óta nagyon sokat tett Tokajért. Alkonyi László pedig egyrészt nagyszerűen fogalmazza meg a Tokajról szóló gondolatait, másfelől ő egy olyan ember, aki “kívülről”, azaz nem borászként, hanem újságíróként szeretett bele a történetbe.
Almási Tamás elmondása szerint az aszúsodás folyamata volt az a drámaiság, amelyre a Tokaj-filmet építették: megjön-e a várva várt eső, leszáll-e a köd, kisüt-e újra a nap, nem pusztítják-e el a szépen aszúsodó szőlőt a seregélyek? Hiába adja a legjobb szakember is a szaktudását, szenvedélyét, hitét, óriási rizikót vállal, mert az aszúsodási időszak 3-9 hete már nem elsősorban tőle függ, hanem az időjárástól – beszélt a film által testközelből bemutatott folyamatról a rendező.
Mint hozzáfűzte: a termelő szaktudása, megszállottsága intuícióval is kell párosuljon, mert az aszúkészítéssel kockáztat a borász: ha korábban leszedi a szőlőt, akkor abból száraz bort, ha kicsit később, akkor kései szüretelésű édeset vagy szamorodnit tud készíteni, de ha a tőkén hagyja aszúsodni, akkor lehet, hogy a végén az időjárás szeszélye miatt esetleg semmit nem tud ott szüretelni.
Ugrin Julianna elmondása szerint ezt a folyamatot a film készítői számára is kihívás volt rögzíteni. A munka 2014-ben már elkezdődött, de néhány pótforgatásra még tavaly ősszel is sor került, a Folyékony arany tehát egészen hosszú időszakot ölel fel.
Ezek azonban éppen olyan évjáratok voltak, amelyekben nem nagyon lehetett aszút készíteni, de ilyen az aszú: komoly áldozatokat kell hozni, rengeteget költeni, és lehet, hogy végül mégsem készül semennyi az adott évben – jegyezte meg a producer.
Hangsúlyozta azonban: mégis fontos volt, hogy a film ne egy kudarctörténet legyen. Ezt segíti a pozitív lezárás, és fontos szerepe van a Nagy Tokaji Borárverésről szóló jelenetnek is: ott is kiderül, hogy micsoda érték készül Tokajban, hiszen a néző végigizgulhatja az aukció legizgalmasabb részét, amikor Szepsy István 6 puttonyos, 2011-es tokaji aszújának egy hordója végül 12 millió forintért kel el – mondta el Ugrin Julianna.
Szombaton a miskolci CineFesten tartják a film díszbemutatóját, majd néhány premier előtti, borkóstolóval egybekötött vetítés után a Folyékony arany szeptember 19-től kerül a mozikba.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából