Kövess minket!

Művház

Hét ország írói a tizedik Margó Irodalmi Fesztiválon

Könyvbemutató esteket szerveznek többek között az orosz Jurij Poljakovnak, a Nemzetközi Man Booker-díj ötös listáján szerepelt dán Dorthe Norsnak, az izraeli Zeruja Salevnek és a cseh Jaroslav Rudišnak is.

Október 19-22. között lesz az őszi Margó, amely a KKM-Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával a külföldi szerzőkre is fókuszál: fellép például péntek este a dán Dorthe Nors, akinek Tükör, index, kuplung című regénye a Nemzetközi Man Booker-díj idei rövid, ötös listáján is szerepelt. Az Economist szerint Nors könyve pazar feltárása a szorongásnak, egyszerre vicces és bátor, míg a Times szerint a főhős minden ízében modern: középkorú, szingli, próbálja magasabb fokozatba kapcsolni az életét, de semmiben sem hasonlít Bridget Jonesra. Sőt, egy angol újságíró a dán Woody Allennek nevezte.

Zeruja Salev egy izraeli kibbucban született és 2004-ben, Jeruzsálemben egy öngyilkos merényletben súlyosan megsérült, de négy hónap után felépült. A Libri Kiadónál jelent meg Szerelmes élet című regénye, ami Ámosz Oz szerint hipnotikus ritmusú regény, az utóbbi évek legerőteljesebbike, amelyért Salev három éve megkapta az egyik legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Femina-díjat.

Vasárnap 18 órakor a cseh Jaroslav Rudis lép a színpadra, aki volt már tanár, DJ, punkzenekar menedzsere, szállodai portás, újságíró, 2006 óta pedig író, és a Kafka Band frontembere. Első regénye, a hét nyelvre lefordított Berlin alatt az ég (2002) tette ismertté, több díjat nyert vele, színházi és rádiós feldolgozása is ismert. Alois Nebel című képregény-trilógiájából pedig rotoszkóp technikával készült animációs film, amely öt éve Európai Filmdíjat nyert az animációs film kategóriában. Nemzeti sugárút – Magányos bunyósok klubja című legfrissebb regényében a bunyós Vandam a várossal, a közelmúlttal és a család démonaival vívott örök párbajáról mesél, és büszke rá, hogy az 1989. novemberi tüntetésen a Národní třídán ő ütött először, kirobbantva ezzel a forradalmat. A valós események által inspirált kötet durva, egyszersmind melankolikus történet a prágai panelvalóságról, amelyben az emberek és a házak dacolnak a természettel és az elkerülhetetlen véggel.

A finn Rosa Liksom is eljön a tizedik Margóra: Szaniszló Judit beszélget a Finlandia-díjas írónővel vasárnap 3-kor. A 6-os számú fülke és új, Ideglenes című regényei mellett filmeket is készít, valamint fest, kerámiázik és képregényeket rajzol. Élete ennél is kalandosabb: Lappföldön, Finnországban született, egy kis, a meän nyelvet használó faluban. Fiatalabb éveit illegális épületfoglalóként töltötte foglalt házakban és kommunákban szerte Európában. Antropológiát és társadalomtudományt hallgatott Helsinki, Koppenhága és Moszkva egyetemein. Első három könyve írásakor egy pékségben, illetve bolti kisegítőként dolgozott Koppenhága kultikus városrészében, Christianiában, 1987 óta Helsinkiben él. Új könyve a finn társadalom görbe tükre: az ellenállhatatlan, kegyetlen humorral előadott tömör élettörténetecskék rendkívül színes szereplőgárdát vonultatnak fel: az egyedülálló, sokgyermekes házisárkánytól és egészséges önkritikával rendelkező élveteg asszonyságtól az alkoholmámorban coming-outoló lelkipásztorig, lelkiismeret-furdalásos orvvadászig, a harmadik világból nőt vásárló vénlegényig.

Pajtim Statovci huszonnégy évesen írta első könyvét, amivel rögtön elnyerte a rangos Helsingin Sanomat irodalmi díját a legjobb első regény kategóriában. Azóta tizenkét nyelvre fordították le Macskám, Jugoszlávia című kötetét. A New York Times szerint az író nem tesz úgy, mintha olyan utazást kínálna, amit minden olvasó értékel majd, de ez a varázslat része, és ez számít igazán: könyve csodálatos és jelentős teljesítmény, és egy világ választja el bármitől, amit nagy eséllyel olvasunk még idén. Statovci nappali és éjszakai rémálmokban bővelkedő regénye szívszorítóan pontos és ítéletmentes képet nyújt arról, hogyan sodródnak a hazájukat elhagyók két ország között, hontalanul, és hogyan adaptálódnak a különböző nemzedékek új otthonukhoz. A huszonhét éves szerzővel és Dragomán Györggyel Gerevich András beszélget vasárnap 4-kor a Margón.

Csütörtök este fél 7-től az Aegon-díjas Péterfy Gergely beszélget az orosz Jurij Poljakovval, aki az az egyik legnagyobb orosz irodalmi hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője, író, forgatókönyvíró és nem mellesleg miniszterelnöki tanácsadó. Új könyve témája Demagrád, a világtól elzárt, szigorúan őrzött település, ahova az országot zűrzavarba és szegénységbe taszító demagrácia bukása és a Haza Megmentője hatalomra jutása után kitelepítik az előző rendszer politikai elitjét. Mulatságos disztópia és politikai szatíra korunk Oroszországáról.

Hogyan lehet két kultúrában élni, két nyelvben, kétfajta érzékenységgel? Miként viselhető el, hogy az ország, ahol látszólag élünk, olyan törvény megalkotására készül, amely megtiltja a kettős állampolgárságot? A Budapesten élő Nina Yargekov szociológus az írás mellett fordít és tolmácsol is, Franciaországban három regénye jelent meg, a legutolsó, Kettős állampolgárság című 2016-ban elnyerte a neves Prix de Flore irodalmi díjat. A szerzővel pénteken 5 órától Szederkényi Olga beszélget.

Vasárnap 5-től Sopsits Árpád kérdezi Lengyelország egyik legfontosabb horrorszerzőjét, Lukasz Orbitowskit, aki Egy másik lélek című könyvében egy valódi bűntényt dolgozott fel: lepusztult, omladozó, mocskos lakóházak között fáradt emberek utaznak a sárfoltos, mindig pontatlan, zsúfolt buszokon. Egyikük fejében váratlanul motoszkálni kezd egy különös gondolat, egy legyőzhetetlen vágy. Nincs indítéka, nincs oka, olyan, mint az éhség. Mintha egy másik lélek költözött volna a testébe, és parancsot adna a gyilkos tettre.

Szombaton 16 órától Európa női szemmel címmel lesz beszélgetés: Dora Csehova Csehországból, Hatice Meryem Törökországból, Rosa Liksom Finnországból és Hidas Judit Artner Sisso moderálásában járják körül a női tapasztalatokat a folyamatosan változó Európában.

A Margó Irodalmi Fesztivált hetedik éve rendezik meg nyáron, harmadik alkalommal ősszel is, október 19-22. között a Teslában, idén is a CAFe Budapest keretében, ingyenesen. Az októberi Margó a Bookline és a Főváros támogatásának is köszönhetően így már a tizedik lesz, amelyen hetven új címet ismerhetünk meg: Parti Nagy Lajos, Grecsó Krisztián, Szécsi Noémi, Gerlóczy Márton, illetve Al Ghaoui Hesna, Karafiáth Orsolya és Szentesi Éva is új könyvvel jelentkezik, de fellép a Margón az idei Aegon-díjas Krasznahorkai László, és irodalmi stílusparódia-kötetével Bödőcs Tibor is. Az őszi Margó Fesztiválon idén is lesz a legnagyobb kiadókat felvonultató könyvvásár: a karácsonyi tumultust elkerülendő, a legújabb kötetek is jelentős, 20-50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg huszonhat kiadó standján. Sőt, az összes bemutatott új kötetet, a Margó Facebook oldalán induló játékban, meg is lehet nyerni.

Művház

Öt bérletet kínál a Magyar Rádió Művészeti Együttesei az új évadra

Öt bérletet, közte újdonságként a Bartók Rádió-bérletet kínálja a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) a 2024/2025-ös koncertévadra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A keddtől megvásárolható Vásáry-, Lehel-, Dohnányi- és Sapszon-bérlet mellett újdonság lesz a Bartók Rádió-bérlet

– mondta el Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója és a Bartók Rádió csatornaigazgatója az évadot bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián.

Közölte azt is:

új korszakba lép az MRME, hiszen az új évadot a tervek szerint már a VI. kerületi Jókai utcai próbateremben kezdik, amelynek munkálatai ütemterv szerint haladnak. A zenei bázist Dohnányi Ernőről fogják elnevezni.

Kitért arra is, hogy az Újévi Nyitány karmestere 2025-ben Héja Domonkos lesz.

Devich Márton köszönetét fejezte ki az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, hogy a próbaterem építkezését koordinálja, finanszírozza, valamint az MRME működéséhez, a művészi munkához is biztos anyagi hátteret nyújt. Kifejtette: a Jókai utcai próbateremben korszerű, minden szempontból kielégítő új hangversenystúdió épül, amely koncertek befogadására is alkalmas lesz. Az énekkarnak is lesz önálló próbaterme, amelyet kamarakoncertek előadására és felvételére is tudnak használni.

Szólt arról is, hogy a jövő évadban is évfordulót ünnepel az együttes, mivel a Dinyés Soma vezette gyermekkórust 70 éve alapította Csányi László és Botka Valéria.

Az MRME életében a kortárs zene kiemelkedő helyet foglal el – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: ezért a Bartók Rádió-bérletet szimbolikusan is egy nagy kortárszenei koncerttel indítják a Pesti Vigadóban, amelyen három ősbemutató is elhangzik, Kecskés D. Balázs, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence egy-egy műve.

Az ifjúsági koncertek közül felhívta a figyelmet Vivaldi A négy évszak című művére a Magyar Zene Házában, a Hajnaltól estig a Városligetben műsorra, valamint Beischer-Matyó Tamás idén nagy sikerrel bemutatott művének újbóli előadásaira a Müpában. A Müpa felkérésére vállalt fellépések között említette még a Budapesti Wagner-napokat és a Fischer Ádám tiszteletére rendezendő születésnapi koncertet.

Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes az MRME és a Zeneakadémia közötti együttműködésről elmondta: az értékét az adja, hogy két nagy presztízsű intézmény között jön létre. Az együttműködés ékkövének nevezte az Újévi nyitányt, amelyen hagyományosan fellépnek a Zeneakadémia legtehetségesebb hallgatói is. A koncertet a Duna és a Bartók Rádió élőben közvetíti.

Riccardo Frizza vezető karmester az évadban egyebek mellett Verdi Requiemjét dirigálja. Elmondta, hogy Verdihez ezer szállal kötődik. Felhívta a figyelmet két hangversenyre, az egyiken Brahms, a másikon Gershwin-, Barber- és Dohnányi-műveket adnak elő. Olyan világsztárok érkeznek a zenekarhoz, mint Simon Trpceski és Jeneba Kanneh-Mason zongoraművész vagy Pretty Yende szoprán. Kitért arra is, hogy egy angliai és egy olaszországi turnén is részt vesznek az évadban.

Kovács János karmester három koncertet emelt ki: a zene világnapján Elgar és Holst műveit dirigálja a Müpában, Truls Mork csellóművész lesz a szólista, novemberben Vivaldit és Bachot adnak elő a Zeneakadémián Matthias Höfs trombitaművésszel, áprilisban pedig francia szerzők műveit a Müpában, azon a koncerten Emmanuel Pahud fuvolaművész lesz a sztárvendég.

Dinyés Soma a gyermekkórus programjai közt említette, hogy meghívást kaptak egy kínai nemzetközi kórusfesztiválra, ahol a Kodály-kultúrát és a magyar zenét népszerűsítik. Nagyszabású születésnapi koncertet adnak a La Maitrise de Radio France közreműködésével márciusban a Zeneakadémián, idén júliusban Kolonits Klára, jövőre pedig Cser Krisztián lép fel a kórussal.

Pad Zoltán vezető karnagy a vendégművészek között említette Peter Dijkstra holland karnagyot, aki októberi estjüket dirigálja. Az évad egyik különlegessége az a kóruskoncert a Mátyás-templomban, amely Bruckner a capella műveit állítja párhuzamba Palestrina kompozícióival, a Szilágyi Dezső téri templomban pedig Szabó Barna a Keresztút szélén című passiója szólal meg.

Vásáry Tamás elnök-karmester azokat a zeneakadémiai koncerteket emelte ki, amelyeknek egyik részét ő, a másikat pedig a fiatalabb karmesterek, Cser Ádám, Erdélyi Dániel, Hontvári Gábor, Dubóczky Gergely dirigálják.

Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) ügyvezető igazgatója (b5) beszél az MRME következő évadát bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián 2024. március 26-án. Mellette Kovács János, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere (b), Riccardo Frizza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezető karmestere (b3), Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagya (b4), Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektori feladatok ellátásával megbízott rektorhelyettese (j3), Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának karigazgatója (j2) és Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere

Tovább olvasom

Művház

Már várják a nevezéseket a 23. Lakiteleki Filmszemlére

Korkép, portré, krónika, valamint hungarikumok és helyi értékek témakörben szeptember végéig lehet jelentkezni a mustrára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Sára Sándor operatőr, filmrendező emlékére meghirdetett filmszemlét a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Hungarikum Bizottság, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Közhasznú Kft., valamint a Dunaversitas Egyesület november 13. és 15. között rendezi meg – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója az MTI-nek.

A versenyre falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek jelentkezését várják az ország határain túlról is. Nevezni lehet minden olyan, 2015 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi lakiteleki filmszemléken még nem szerepelt.

Minden filmről egy legfeljebb 500 karakter hosszú szöveges leírást is kérnek, amely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Ezúttal is meghirdetik a Most mutasd meg! pályázati kategóriát, amelyikre 18 év alatti fiatalok nevezhetnek a témakörben mobiltelefonnal készített, legfeljebb 3 perc hosszúságú rövidfilmjeikkel.

A benevezett alkotások közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó filmeket. A döntésről a pályázókat október végéig elektronikus úton értesítik. A zsűri elnöke Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a társelnök pedig Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense lesz. A legjobb alkotások díjazásban részesülnek.

Tovább olvasom

Művház

László Evelin Legényese nyerte A Dal 2024-et

László Evelin, a nép-, a rock- és a szimfonikus zene fúziójában előadott Legényes című dalával nyerte meg a közmédia idei könnyűzenei versenyét, Az Év Dala 2024 címet, és ezzel lehetőséget arra, hogy elkészítse lemezét a világ egyik legnevesebb stúdiójában – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

Véget ért az ország egyetlen dalválasztója, a döntő tíz dala szimfonikus változatban versengett Az Év Dala 2024 címért és a lemezkészítési lehetőségért a világhírű, berlini Hansa Studios-ban. A magyar zenék versenyében a Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György és Egri Péter alkotta zsűri pontszámai alapján a legjobb négy közé jutott: a Kiáltás a Roy Galeritől, a Nem lehetek más a Negáltól, a Legényes László Evelintől, valamint a Félszavak a Phoenix RT-től.

A döntés a közönség kezében volt, a nézők a legtöbb szavazattal a népzenei motívumokat felvillantó Legényest választották az év dalának. László Evelin intim üzenetet megfogalmazó dalát, annak zenéjét és szövegét a férje ihlette.

“Szerzeményem lényege önmagunk elfogadása. Gyermekkoromban sok nehéz időszakot éltem át és büszke vagyok arra, hogy fel tudtam állni ezekből. Remélem, akik hallgatják, erőt merítenek dalomból, és felismerik a bennük rejlő csodát” – fogalmazott a győztes.

A fináléba extra produkcióval tért vissza a tavalyi nyertes Titán. A szászrégeni zenekar előadásában dalválogatás hangzott el az együttes A szavakon túl című új albumáról, közte az előző évad győztes dalával, az Éjféli járattal.

Hazánk egyik legnagyobb televíziós zenei eseményén a legújabb magyar dalok mérettettek meg a heteken át tartó élő show-ban. Több száz pályaműből idén először kapott lehetőséget 60 dal a zsűri előtti bemutatkozásra az előválogatóban. Innen 40 produkció folytathatta a versenyt a fődíjért. A válogatóból továbbjutott 20 versenyzőre izgalmas kihívás várt: az elődöntőben az eredetitől eltérő műfajban, a magyar könnyűzene kiválóságainak segítségével átdolgozva mutatták be dalukat.

A döntőbe került produkciók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoztak el Balassa Krisztián karmester vezénylésével.

Borítókép: A győztes László Evelin A Dal 2024 televíziós show-műsor döntőjében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 23-án

Tovább olvasom