Művház
Iráni ellenzéki rendező nyerte az Arany Medvét
Mohammad Raszulof Nincs gonosz című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A rendező nem tudott részt venni a gálán, mert nem kapott utazási engedélyt hazája hatóságaitól. Az elismerést lánya, Baran Raszulof vette át.
Az iráni-német-cseh koprodukcióban készült alkotás négy epizódból áll, központi témája az iráni jogrendben is szereplő és a perzsa államban nemzetközi összevetésben gyakran, évente több százszor alkalmazott halálbüntetés.
Baran Raszulof a film producere, Kaveh Farnam társaságában vette át a díjat. Mint mondta, az édesapja hiánya és az elismerés együtt végletesen vegyes érzésekkel tölti el, egyszerre nagyon szomorú és nagyon boldog.
Kaveh Farnam gyújtó hangú rövid beszédében kiemelte, hogy a falak nem tudják feltartóztatni az eszméket, a hitet és a szerelmet, és csak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák körbezárják saját magukat.
Az Arany Medve szobrocskát a magasba emelve hozzátette: “ez a kis barátunk nemsokára a hazámba utazik, és elmondja Mohammadnak, hogy nincs egyedül, Mohammad pedig megmutatja neki, hogy milyen sok békés és barátságos ember él Iránban”.
Mohammad Raszulof hatéves, majd fellebbezés után egy esztendőre csökkentett szabadságvesztést kapott, amiért a 2009-es elnökválasztás után részt vett a teheráni rezsim elleni tüntetéseken. A filmkészítéstől ugyan nem tiltották el, de munkáját igen nehéz körülmények között végzi, és alkotásait nem vetíthetik hazájában.
A Berlinale fődíját tíz év alatt harmadszor nyerte el ellenzéki iráni rendező; 2011-ben Aszgar Farhadi kapta az Arany Medvét Nader és Simin – Egy elválás története című alkotásáért, 2015-ben pedig Dzsafár Panahi a Taxi Teheran című filmjéért.
A fesztivál új vezetése – Carlo Chatrian művészeti igazgató és Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgató -, illetve az Oscar-díjas brit színész, Jeremy Irons vezette nemzetközi zsűri így tovább vitte az aktuális társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaló filmekre nyitott szemleként számon tartott Berlinale évtizedes hagyományait – írja az MTI.
Ez számos további díjban is megmutatkozott. A zsűri nagydíját – egy Ezüst Medvét – például Eliza Hittman amerikai rendező kapta Soha ritkán néha mindig (Never Rarely Sometimes Always) című alkotásáért, amely egy 17 éves lány nem kívánt terhességéről szól, a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét pedig a dél-koreai Hong Sangoo vehette át A nő, aki futott (Domangchin yeoja)című filmjéért, amelynek főszereplője a férje üzleti útja révén első alkalommal próbálkozik az önálló élettel.
Az egykori fesztiváligazgató Alfred Bauerről elnevezett díjat az idén megszüntették, miután a Die Zeit című hetilap új adatokat tárt fel a névadónak a náci kultúrpolitikában betöltött – és a második világháború után elhallgatott – szerepéről. Helyette A 70. Berlinale különdíja néven osztottak ki egy Ezüst Medvét, amelyet Benoit Delépine és Gustave Kervern kapott az Előzmények törlése (Effacer l’historique) című szatírájukért, amely az internet, az okostelefon, és különösen a közösségi média használatáról szól. Az egyik társrendező, Benoit Delépine a díj átvétele után telefonját felemelve azt mondta: “minél több adathoz adunk hozzáférést ennek a készüléknek, annál kevesebb marad a fejünkben”.
A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Paula Beer német színésznő kapta az Undine című német alkotásban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színésznek járó Ezüst Medvével Elio Germanót, az El akartam rejtőzni (Voleva nascodermi) című olasz film főszereplőjét tüntették ki, aki a Berlinale másik olasz versenyfilmjében, a Rossz mesékben (Favolacce) is főszereplő. Ennek a filmnek a két társrendezője és társ-forgatókönyvírója, Fabio és Damiano D’Innocenzo a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medvét vehette át.
A fő díjakat – az Arany Medvét és az Ezüst Medvéket – a nemzetközi zsűri tagjai adták át a több ezer meghívott vendég részvételével tartott gálán. Több esetben kiemelték, hogy a mezőny nagyon erős, és ezért ugyan nagyon nehéz volt a döntés, de biztosan nem hoztak rossz döntést. Jeremy Irons kiemelte, hogy igen-igen heves viták után ítélték oda az elismeréseket, “de a vetítővásznon megjelenő tengernyi tehetséget tekintve ennek így is kellett lennie”.
A nagyjátékfilmes szekció mellett egy sor további szekcióban is kiosztottak díjakat. Átadták a többi között a rövidfilmes versenyprogram 20 ezer euróval (6,8 millió forint) járó, Audi Short Film Award nevű elismerését Adrien Merigeau francia rendezőnek Genius Loci című munkájáért. Az elsimerést Bucsi Réka nyújtotta át, aki Solar Walk című műve révén 2018-ban ugyanezt a díjat nyerte el, és az idén zsűritagként tért vissza a fesztiválra.
Még pénteken adták át a fesztivál életműdíját, amellyel Helen Mirrent tüntették ki.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából