Művház
Képzőművészeti kertmozi nyílik a Balatonnál
Tíz filmvetítés, köztük egy rendhagyó premier is szerepel az augusztus 1-jén nyíló Garten 2020 kortárs képzőművészeti bázis programjában Lovason.
A Garten képzőművészeti bázis a sikeres első év után nyitja meg újra kapuit augusztus 1. és 22. között kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, koncertekkel, színházi és táncelőadásokkal, pódiumbeszélgetésekkel, valamint kertmozival – közölték a szervezők az MTI-vel.
A lovasi Nagy Gyula Galériában megrendezett központi kiállítás anyagát több mint 120 művész csaknem 300 alkotásából állította össze a két főszervező-kurátor, Schneller János művészettörténész és Bánki Ákos képzőművész. A több generációt, sokféle stílust és műfajt felvonultató tárlat átfogó képet kíván nyújtani a kortárs hazai képzőművészet palettájáról.
A galéria kertjében, a Garten 2020 kertmozijában lesz először látható Lichter Péter legújabb kísérleti filmje, a Barokk Femina, amely Nemes Z. Márió tavaly megjelent versfolyamának adaptációja. “Nincs eleje, közepe, vége, mert bárhol be lehet lépni és bárhol el is lehet hagyni a terét”: a 20 darab, három perces epizódból álló film első 10 epizódját sorozat formájában mutatják be, a teljes szériát pedig mozifilmként, ebben a formában a Garten 2020 kertmozijában lesz látható először – közölték a szervezők.
A képzőművészeti vonatkozású filmes programban két életrajzi ihletésű játékfilm szerepel: Dieter Berner életrajzi filmdrámája, az Egon Schiele – A halál és a lányka a 20. század eleji Bécs egyik legizgalmasabb művésze, a fiatalon elhunyt Egon Schiele életét és művészetét veszi górcső alá.
Florian Henckel von Donnersmarcknak, A mások élete című Oscar-díjas film rendezőjének Oscar- és Golden Globe-jelölt legutóbbi filmje, a Mű szerző nélkül a művészi útkeresés, a meghasonlás, a siker visszásságait mutatja be, az egyik legnevesebb kortárs festő, Gerhard Richter életrajzának elemeiből építkezve.
Négy dokumentumfilm és egy válogatás is helyet kapott a programban: Sebastiao Salgado fotós életútját és munkásságát mutatja be Wim Wenders A Föld sója című Oscar-jelölt alkotása; Szabó Réka táncos-koreográfus filmjében, A létezés eufóriájában pedig a 94 éves Fahidi Éva Auschwitz-túlélő életének kulcspillanatai sűrűsödnek színházi jelenetekké.
A Mapplethorpe: Look at the Pictures című dokumentumfilm az első egész estés portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, az 1989-ben AIDS-ben elhunyt Robert Mapplethorpe-ról, míg Bánki Ákos Hortobágyi című alkotása Hortobágyi Endre festőművész tragikus életét és festészetét dolgozza fel.
Az Arcélek, útszélek című filmben a 89 éves Agnes Varda, a filmművészetet megújító francia új hullám egyetlen női tagja és JR, a 33 éves francia fotós és street artist együtt indul útnak Franciaország eldugott falvaiba, ahol a helyiekkel beszélgetnek és gigantikus méretű portrékat készítenek róluk.
Kondor Attila “festményfilmje”, a Belső könyvtár szereplő nélküli, ami lehetővé teszi, hogy maga a néző váljon a mű aktív szereplőjévé. A vetítéssorozatot a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál animációs válogatása zárja augusztus 21-én.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából