Művház
Kihirdették a Margó-díj tízes listáját
Harmadik alkalommal adják át októberben a Margó Irodalmi Fesztiválon a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, valamint a Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját.
Harmadik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, amivel pénzdíj és a Margó Irodalmi Fesztivál partnereinek szakmai támogatása is jár: a Bookline a nyertes számára kiemelt kereskedelmi és médiatámogatást nyújt, a Balassi Intézet pedig próbafordítást készíttet a legjobb műből, és azt külföldi könyvfesztiválokra juttatja el. Az első Margó-díjat Totth Benedek, a tavalyit Milbacher Róbert nyerte. A pályázatra idén huszonnégy könyvet neveztek a szerzők és a kiadók, szereplőik között akad macskává változtatott nyugatos, kelet-magyarországi futballbíró és castingra jelentkező kamaszlány is. A díjra esélyes tíz kötetet kilenc kiadó jegyzi, és az alkotók között idén két újságíró is van: Pető Péter első könyve talán a világirodalom egyetlen regénye, ami egy játékvezető nézőpontjából mesél a fociról, Szerényi Szabolcs Éhség című novelláskötete pedig egyszerre felkavaró és szórakoztató. A díjat október 22-én adják a Margó Irodalmi Fesztivál utolsó estéjén. Szintén ekkor hirdetik ki a Fővárosi Önkormányzat által biztosított Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját is.
A Margó-díj idei 10-es listája a következő:
• Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
• Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje /Josef M. két halála
• Pető Péter: Leshatár
• Storno Milán: Földalatti nyár
• Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám
• Szerényi Szabolcs: Éhség
• Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva – Szappanopera 1.
• Szöllősi Mátyás: Váltóáram
• Tóth Kinga: Holdvilágképűek
• Veres Attila: Odakint sötétebb
A zsűri tagjai idén Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke, Gács Anna, a Szépírók Társasága elnöke, Antal Nikolett és Korpa Tamás, a Fiatal Írók Szövetsége elnökei, Szabó Zsuzsa a Balassi Intézet és a Publishing Hungary képviseletében, valamint Valuska László, a Margó Fesztivál főszervezője. A Margó-díj esetében a nevezett címek között ugyanolyan feltételekkel mérettetik meg ismert és ismeretlen szerző, fiatal vagy kései kezdő, scifi, betegségpróza és ifjúsági regény is.
„Nagyon örülünk, hogy immáron harmadszorra is sok elsőkötetet kaptunk, amelyek előzsűrizése során idén sem kész írókat, inkább olyan új hangokat, merész szerzőket kerestünk, akikre érdemes felhívni a figyelmet, a legjobbat közülük pedig támogatni” – mondta el Valuska László.
A Margó-díjjal járó szakmai támogatásnak is köszönhetően a legelső Margó-díjas Holtverseny angol és francia kiadásai nemrégiben jelentek meg, míg Totth Benedek második könyve az őszi Margó Fesztiválon mutatkozik be. A fesztivált hetedik éve rendezik meg nyáron, harmadik alkalommal ősszel is, kedvezményes könyvvásárral kiegészülve, idén is a CAFe Budapest keretében, a Bookline és a Főváros támogatásával. Az októberi Margó így már a tizedik lesz, amelyen hetven új kötet és külföldi szerzők is bemutatkoznak október 19-22. között a Kazincy utcai Teslában.
Budapest a fiatal tehetségekért program
A Fővárosi Önkormányzat és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. szervezésében megvalósult kezdeményezés elsősorban a különböző művészeti ágak, az irodalom mellett a képző- és az előadóművészet területén kiemelkedő fiatal alkotók és projektek támogatása érdekében jött létre. A Margó-díj mellett szintén a fesztivál utolsó estéjén átadott Budapest a fiatal tehetségekért program különdíjához Budapest Főváros Önkormányzata által biztosított 150 ezer forintos pénzjutalom, valamint egy Budapest élménycsomag is társul. A különdíjat először Papp-Zakor Ilka, tavaly Morsányi Bernadett kapta. A programot a Főváros olyan fiatalok támogatására hívta életre, akik kreatív, innovatív gondolkodásukkal és egyedi hangvételükkel hiánypótlóak Budapest kulturális életében.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.