Művház
Kortárs spanyol filmciklus a Cervantes Intézetben
A kortárs spanyol filmművészet új generációjának alkotásai láthatók szeptember 22-től öt héten keresztül, kedd esténként ingyenesen a Cervantes Intézetben.
A Cervantes Intézet idei válogatása az új filmes generációnak teremt lehetőséget a bemutatkozásra. Az öt film valamennyi rendezője 1975 és 1981 között született, többségüknek ez az első nagyjátékfilmje. „A válogatás elsődleges szempontja a sokszínűség volt, hiszen a játékfilmtől kezdve a dokumentumfilmen keresztül egészen a kísérleti jellegű filmig mindent láthatunk az összeállításban. Ezen kívül fontos kiemelni a nyelvi sokszínűséget. A Handia című nagyjátékfilm igazi különlegesség, hiszen baszk nyelven készült. A következő bőr című film jelentős részét pedig katalán nyelven forgatták, de a filmben a katalánon kívül a spanyol és a francia nyelv is megjelenik. A feldolgozott témák is nagyon változatosak, épp ezért bárki megtalálhatja a saját kedvencét. Ajánlatos mind az öt filmet megnézni, így valóban átfogó képet kaphatunk a kortárs spanyol filmművészetről, a fiatal filmesek legújabb generációjáról” – emeli ki Thomázy Gabriella, szociológus, spanyol szakfordító, aki nemcsak a sorozat házigazdája, hanem a filmek fordítója is.
Ha a spanyol kortárs filmművészetről szeretnénk beszélni, egészen az 1980-as évekig kell visszamennünk, pontosabban az 1984-es Pilar Miró filmrendező nevéhez fűződő filmtörvényig, amely a filmek minőségének a javítását tűzte ki célul, valamint a fiatal filmesek megsegítését, amelynek eredményeképpen a kilencvenes években már egy új filmes generáció jelent meg Spanyolországban. Az ő témáik már nem a múlt feltárása, hanem a jelen történései, az újonnan megjelenő szociális problémák, mint a bevándorlás, a kábítószer, a munkanélküliség, a homoszexualitás, a fiatalok egymás közötti kapcsolatai és természetesen a szülőkhöz való viszonyuk jelentek meg a filmjeikben. Ez a filmes generáció már elhozta a várva várt sikerek a spanyol filmművészetnek, a hazai közönség is olyan neveket ismerhetett meg ebből az időszakból, mint Pedro Almodóvar, akinek az 1999-es „Todo sobre mi madre” (Mindent anyámról) című filmje megkapta a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat, majd 2003-ban az „Hable con ella” (Beszélj hozzá), című filmjével, mint forgatókönyvíró-rendező a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscart ítélték neki. A következő sikert Alejandro Amenábar filmje a „Mar adentro” (A belső tenger) nyerte el 2004-ben a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Penélope Cruz és Javier Bardem színészek is az első nemzetközi sikereiket Almodóvar és Alejandro Amenábar filmjeiben aratták, számos európai filmes elismerést kaptak, majd nemzetközi karriert futottak be.
 |
Bár a kétezres évek nagy sikerei után a spanyol filmművészet kissé háttérbe szorult, de úgy tűnik ismét egy új generáció van felnövekőben. A sorozatban bemutatott kortárs filmek mindegyikét nemzetközi fesztiválokon is vetítették. A nyitófilm valós történetet feldolgozva egy testvérpár életét követi, és azt, hogy az ambíció, a pénz és a hírnév miként változtatja meg egy család sorsát. Szeptember 29-én A láthatatlan kéz a gyári dolgozók gépiesen ismétlődő munkáját mutatja be, a kísérleti produkcióban a színház és a film keveredik. egy ipari komplexumban dolgozó munkások mindennapjait mutatja be, október 6-án A következő bőr című filmben egy otthonából eltűnt kamasz nyolc év utáni visszatérésének történetét ismerhetjük meg. Október 13-án Jonás Trueba A visszatérés című filmjében az elveszett és megtalált időről mesél egy egykori szerelmespár történetét keresztül, míg az október 20-án látható, A tenger messziről néz bennünket című dokumentumfilmben Spanyolország déli részén élő emberek mindennapjait ismerhetjük meg.
A vetítésekre a belépés ingyenes, viszont a férőhelyek száma korlátozott, így a helyfoglalás érkezési sorrendben történik. A helyszínen a személyzetre és a látogatókra vonatkozó egészségügyi intézkedések, valamint a biztonsági, higiéniai és a távolságtartás vonatkozó előírások biztosítva vannak.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.