Művház
Magyarországra látogat Jo Nesbø
Magyarországra látogat a skandináv krimik világsztárja, Jo Nesbø! Az Animus kiadó által meghívott hírességgel a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon 2020. április 24-én találkozhatnak a rajongók.
Nesbøt általában a tragikusan korán elhunyt Stieg Larssonhoz hasonlítják, nem véletlenül. Az a fajta erős társadalomrajz és társadalomkritika, ami rendre megjelenik műveiben, a pontos és hihetetlenül profi dramaturgia, a precíz karakterfejlődés, ez mind-mind Larssonra volt leginkább jellemző a skandináv krimik világában.
„Az elmúlt években az északi irodalomnak nagyon erős lett a hangja, számos remek, hihetetlenül tehetséges szerző bukkan fel, de amíg a szépirodalom itthon némileg egy szűkebb réteget szólít meg, a krimi ennél jóval szélesebb körben népszerű, így talán látványosabb is a rohamosan növekvő rajongótábor. Ezeknek a történeteknek sokszor állandó főszereplői vagy szereplő-párosai vannak, így végigkövethetjük a jellemfejlődésüket kötetről-kötetre, belelátunk az életükbe, mintha egy sorozatot néznénk, az olvasó pedig kötődni kezd a már megszokott és megszeretett karakterekhez” – árulta el a skandináv krimik kapcsán Fekete Judit, az Animus könyvek pr-marketing vezetője. A skandináv krimiket itthon az Animus indította el a siker útján, kellett egy kis idő, de Stieg Larsson Millennium-trilógiája viszonylag hamar hatalmas ismertséget adott a teljes skandináv krimisorozatnak.
 |
Jo Nesbø norvég zenész, dalszerző, közgazdász, valamint az egyetemes krimi irodalom egyik legnagyobb és legsikeresebb szerzője könyveinek különlegessége a sajátos pszichológiai látásmódban, az életszerű, valóságos részletekben, a jól felépített karakterekben, illetve a thriller és krimi-műfaj elképesztő magasságainak ötvözésében rejlik. Számtalan díj és elismerés mellett világszerte több mint 45 millió példány fogyott műveiből, a fordítások száma eléri az 50-et. Magyarországon legnépszerűbb könyvei a Harry Hole-sorozatba tartoznak, emellett foglalkozik gyerekkönyvekkel, önálló írásokkal is.
Nesbø 2015-ben járt először Magyarországon, az Animus pedig azóta is rendszeresen próbálkozott egy-egy újabb meghívással, míg végül az ügynökség jelentkezett a nagy hírrel, hogy 2020-ban egy Nesbo-turné részese lehet Budapest. „Mi Pozsonyból hozzuk el Nesbo-t, de utánunk is még megy további országokba. Nesbø vérprofi, végtelenül szimpatikus, szívesen vesz minden figyelmet és figyelmességet, de nincsenek különleges VIP-igényei. Nagyon szűk az idő, mire Pozsonyban véget ér az ottani programja, már kezdődik is a Könyvfesztivál, másnap pedig már repül is tovább Budapestről, így külön program kérése nem volt, csupán annyi, hogy az út után két órát szeretne pihenni.”
A beszélgetés Nesbøvel 2020. április 24-én 17:00-kor veszi kezdetét a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében a Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban. A szerző könyvei 20%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg a helyszínen, további információk az alábbi linken érhetők el.
A szerző az Animus gondozásában megjelent könyvei: Denevérember, Csótányok, Vörösbegy, Nemeszisz, Boszorkányszög, A megváltó, Hóember, Leopárd, Kísértet, Police, Szomjúság, Kés, Fejvadászok, A fiú, Vér a havon, Fehér éjszaka.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából