Művház
Menővé teszik a környéket az ikonikus tv-sorozatok
Miért zarándokolnak el sokan a Jóbarátokból ismert Central Kávézóhoz, vagy mi okozhatja a töretlen népszerűségét a gazdagréti Szomszédok panelházainak?
Twin Peaks, Dallas, Beverly Hills 90210, Szex és New York…, csupán néhány sorozat a végtelen sorból, amely nevét egy fiktív vagy valós helyszínnek köszönheti. De miért zarándokolnak el sokan a Jóbarátokból ismert Central Kávézóhoz, vagy mi okozhatja a töretlen népszerűségét a gazdagréti Szomszédok panelházainak? Az Invitel sorozatszakértője, Hermann Veronika elárulja a jó lokáció választás titkát.
Számtalan sorozat neve egy városra vagy konkrét helyszínre utal, ami sokszor nem is tudatosul bennünk, míg azon nem kapjuk magunkat, hogy új úticélok kerülnek fel képzeletbeli utazós listánkra. A helyszínek pedig mindig is nagy hatással voltak az adott sorozat karakterére, néhány szériát kifejezetten ezekre építettek: a Helyszínelők esetében például a New York-i és a Los Angeles-i szál is teljesen elkülönült. A lokáció tudatos kiválasztása azonban nem csak a sorozatok történeteinek alakulása miatt érdekes, hanem a helyszín kulturális továbbélése szempontjából is jelentős hatással bír.
Kölcsönhatásban a városok és a sorozatok
Azok a sorozatkészítők, akik olyan, jól ismert helyszíneket, szimbólumokat, épületeket választanak, mint például New York, a kaliforniai óceánpart, vagy a seattle-i Space Needle – amely utóbbi például a Fox csatornán sugározott Grace Klinika szinte összes epizódjában felbukkan – mondhatni biztosra mennek. Eleve híres, sajátos atmoszférával rendelkező helyekről van szó, amelyeket később az izgalmas történet és a jó karakterek tesznek még inkább kívánatossá.
A másik változat szerint éppen, hogy ismeretlen, vagy eddig eldugott helyeket emelnek kultikus szériák és imádott szereplők vonzó látványossággá és célponttá. Ilyen például a Dallas-ból ismert Southfork Ranch, vagy a Highclere Castle-t ismertté tevő Downtown Abbey.
Hogyan hatnak a városokra és városrészekre a sorozatok?
Az utóbbi időben megnövekedett a turizmus Észak-Kalifornia festői partvidékén is, ahol az HBO legújabb sikersorozata, a Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies) játszódik. Egy sorozat azonban nemcsak színészeket emelhet a magasba, hanem városokat, államokat, országokat – sőt, lakótelepeket is. Jó példa erre a szinte minden magyar által ismert Szomszédok teleregény. A rendszerváltás körüli Magyarországon játszódó, a maga egyszerűségével és moralizálásával is szerethető sorozatot azóta is óriási kultusz övezi, amit az is jól mutat, hogy a mai napig szerveznek a sorozathoz köthető sétákat és programokat a gazdagréti lakótelepen. Lantos utca – ez az a cím, amit mindenki fejből tudott az 1990-es években, és tudnak sokan még ma is. A sorozat 30. születésnapja alkalmából idén szeptemberben Szomszédok-fesztivált is rendeztek Gazdagréten, ahol az érdeklődők nemcsak a forgatási helyszínként szolgáló utcákat tekinthették meg, de érdekes vetélkedőkben is részt vehettek Mágenheim Julival, Gábor Gáborral, vagy Vágási Ferivel.
 |
A Barátok közt szereplőinek otthont adó, a főcímben is megjelenített Mátyás király téri társasház a valóságban a Kós Károly tér 4. szám alatt található a budapesti Wekerle-telepen, amely a sorozatnak köszönhetően az elmúlt húsz évben valószínűleg nem várt ismertségre tett szert.
A sorozatkészítők szeretnek a rajongók kedvében járni, a Jóbarátok valóságban nem létező Central Kávézóját a sorozat 20. évfordulója alkalmából 2014 szeptemberében „újranyitották” és több hónapon keresztül valóságos zarándokhelyként üzemelt.
Miért vágyunk a Southfork Ranchre és a Central kávézóba?
A kulcs a vonzalom, a siker és a kultusz. Hiába a szép helyszín, ha nincs jó történet, és ez fordítva is igaz, egy korábban jelentéktelennek tűnő helyet is varázslatossá tesz a kötődés, amiért aztán az igazi rajongók képesek órákat vagy napokat utazni, hogy személyesen is részesei legyenek az élménynek. A néző csodálatos tájakra, izgalmas negyedekbe, ismerős társasházakba utazik, miközben izgul, szórakozik, nosztalgiázik vagy éppen azonosul a szereplőkkel.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.