Művház
Mit gondolnak a magyar netezők az autistákról?
Száz emberből egy autista. Az eNET – Telekom friss kutatása autizmussal kapcsolatos ismereteket és attitűdöket vizsgált a felnőtt internetezők körében.
Autizmus – első benyomások
Az emberek többségének az az első gondolata az autistákról, hogy kommunikációs nehézségeik vannak vagy, hogy egy területen zsenik. A kutatásban részt vett válaszadók által írt pozitív tulajdonságok is a zsenialitással vannak összefüggésben (okos, intelligens, jó a memóriája és jó matekból), míg a hátrányok elsősorban a kommunikáció és a közösségi élet köré csoportosulnak. Az autizmus azonban egy rendkívül összetett tünetegyüttes, igen változatos spektrumzavar, amely bármely intelligenciaszinten jelen lehet.
Tények és tévhitek az autizmusról
Az autizmus egy veleszületett fejlődési zavar, amely „különböző mértékben és formában, de mindig érinti a kölcsönös kommunikáció és társas viselkedés területét, továbbá együtt jár a gondolkodás és viselkedés rugalmatlanságával”.
Tízből kilenc válaszadó hallott már az autizmusról, tízből kettőnek van is az ismerősei között autista, mégis nagy a bizonytalanság abban, hogy ezt vajon mi okozza és mivel jár. Azoknak a 91%-a, akik hallottak már az autizmusról, úgy véli – helyesen –, hogy az autista embereknek van valamilyen viselkedési problémája (például hangoskodnak vagy nem hajlandóak kezet fogni), 82% szerint tanulási nehézséggel is küzdenek, míg hogy van mentális betegsége vagy agyi fejlődési rendellenessége, azt 50-50% gondolja. (Az autizmus az esetek kb. 40%-ában társulhat értelmi fogyatékossággal is.) A válaszadók 78%-a szerint az autistáknak van valamilyen különleges képességük, ami feltételezhetően a témával foglalkozó filmek, könyvek, színdarabok, híres autista tudósok és művészek ismertségének lehet a hatása. A válaszadók 72%-a ismer a témával foglalkozó alkotást – jellemzően filmet –, az Esőember és A kód neve: Merkúr ezek közül a legismertebbek. A különleges képesség azonban csak az autizmussal élők egy részéről mondható el és fontos, hogy az autizmus egyenetlen képességprofillal jár együtt (egyes területen kiemelkedő képességek, míg másutt súlyosan megkésett fejlődési ütem).
Az autizmus okaira vonatkozó elméletek nagy szerepet tulajdonítanak az autizmus kialakulásában az örökletességnek, mégis az eNET kutatásában az autizmust legalább hallomásból ismerő válaszadónak alig negyede véli ezt így. A kutatásban részt vettek többsége szerint – a modern orvostudománynak megfelelően – nem okoz autizmust semmilyen oltás, környezeti tényező vagy a nem megfelelő családi környezet sem.
Tízből hat válaszadó van tisztában azzal, hogy jelenleg nem ismert az autizmus gyógymódja, valamint tízből nyolcan tudják azt, hogy léteznek az életminőséget javító, a képességeket fejlesztő terápiák. A válaszadók harmada szerint az autisták képesek az önálló életvitelre, de ez nem zárja ki a társadalmi segítséget, amire 93%-uk szerint szükség is van.
Modern felfogásban a fogyatékosság az egyénnek a társadalmi részvételben való akadályozottsága, így az nem csak egyéni, hanem társadalmi felelősség is. Ez a szemlélet köszön vissza a kutatási eredményekből is: minden második válaszadó elsősorban családi vagy társadalmi problémaként tekint az autizmusra, kisebb arányban tekintenek rá egészségügyi, oktatásügyi vagy foglalkoztatásügyi problémaként, míg elsősorban egyéni problémának csak minden tizedik válaszadó látja. A megkérdezettek 75%-a a lakóotthonban történő gondozást sem az autista személy, sem a hozzátartozóik szemszögéből nem tartja a legjobb megoldásnak.
Összehasonlítva más gyógypedagógiai fogyatékosság kategóriával (tanulási nehézség, értelmi fogyatékosság, specifikus nyelvi zavar) az autisták körében a legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya egy USA-ban végzett kutatás alapján. A magyar megkérdezettek szerint a „különleges képességeket” igénylő művészetekben és a jó matematikai készséget igénylő programozásban állhatják meg leginkább a helyüket az autista felnőttek.
Mindannyiunk életének fontos része, ám még ma is tabutémának számít a párkapcsolat és a gyermekvállalás kérdése a fogyatékkal élőknél. Az autista embereknek ugyanúgy lehet romantikus kapcsolata, mint az autizmus nélkül élőknek – véli a válaszadók 38%-a. A gyermekvállalás viszont már ennél érzékenyebb kérdés, a megkérdezettek negyede nem helyesli.
Nekünk is lehet autista ismerősünk
A tájékozottságnak, a tapasztalatnak fontos szerepe van az elfogadásban – mutatja ezt az is, hogy akiknek van ismertségi körükben autista, azok nagyobb arányban fogadnának el szívesen egy autista személyt szomszédnak, kollégának vagy a családból egy gyermek osztálytársának, mint akiknek nincsen közvetlen tapasztalatuk. Hasonlóképpen, akiknek van fogyatékos ismerőse, azok nagyobb arányban értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy egy enyhén fogyatékos személy ugyanolyan hasznos lehet a munkában, mint egy fogyaték nélkül élő társa.
Az Autisták Országos Szövetsége szerint ma legalább 100 ezer autista él Magyarországon, ám mindössze egyötödüket diagnosztizálták. Az eNET kutatásában megkérdezte azokat a válaszadókat, akiknek tudomása szerint nincsen autista ismerőse, hogy van-e olyan ismerőse, akire a felsorolt tünetek jellemzőek: tizedük legalább 4 autizmusra jellemző tünetet megjelölt az adott személyre gondolva, például hogy láthatóan nehezen alakít ki kapcsolatokat, nem érti mások szándékait, érzéseit, látszólag indokolatlanul hevesen reagál bizonyos helyzetekre, nem szereti, ha megérintik vagy túlzottan ragaszkodik a napi rutinhoz. A pontos diagnózishoz ez persze kevés, de jól mutatja, hogy akár nekünk is lehet autista ismerősünk, akit nem diagnosztizáltak.
A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült, 1212 internetező bevonásával. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.