Művház
Mit műveltünk a Médiapiaccal? És mi várható még?
Elmeséljük, hogy mit miért alakítottunk át, és miért lesz ez jó nektek/önöknek. A 2015-ös tervekről is szót ejtünk.
Az Index-megújulásokat mindig nagyon menő magyarázó megoldásokkal vezetik be a piacra, erre nálunk nincs kapacitás, de talán így is érdekes lehet, hogy mi történt nálunk idén, mi változott, és mi jön még.
Az egész úgy kezdődött, hogy az év elején Siminek, a Café Design vezetőjének kedve támadt megújítani a printlapot. Volt egy remek ötlete, és ez lett belőle. Örültünk Simi (pro)aktivitásának, mivel az egyik építő kritika, amelyet rendre megkaptunk egy-egy megbeszélésen, az volt, hogy a tartalom erős, de a lap arculata picit elöregedett, és a tartalom szempontjából sem lenne hátrányos, ha szebb, modernebb köntöst kapna.
Már ez is mókás projekt volt, mivel javában készült a január-februári lapszám, miközben a Café Design még rajzolta, finomhangolta a dizájnt. Ezzel együtt zökkenőmentesen elkészültünk mindennel, és a visszajelzések pozitívak voltak.
Aztán elkezdtünk a Mediapiac.com megújításáról is álmodozni. Először csak félmondatokat ejtettünk el erről, aztán egyre határozottabban gondoltunk, hogy 2010 májusa (ekkor indult az oldal, én 2011 januárjában érkeztem) már nagyon régen volt, és azóta megváltozott a világ, meg a tartalomfogyasztási szokások (és még amit ilyen helyzetekben a médiacégek vezetői mondani szoktak;)
Itt kell leszögeznem, hogy nem kizárólag dizájnváltásra törekedtünk, bár eleinte valóban csak egy apró ráncfelvarrásról beszéltünk. Ez utóbbinak azonban – mint a beszélgetések során rájöttünk – az égvilágon semmi értelme nincsen, mert a ráncokat ugyan el lehet időlegesen tüntetni, de a piaccal képtelenség ilyen módon lépést tartani. Egyszerűen egy apró változtatás még a mi mini B2B szegmensünkben sem elég ahhoz, hogy legalább 2 év erejéig egy olyan keretrendszerben tudjunk dolgozni, ami nem stresszel/frusztrál nap mint nap.
Felhívtuk Dunder Krisztiánt, aki a Lapkiadás.hu->Médiapiac.com átmenetet, a Márkamonitor.hu elindítását, illetve a Bor és Piac online megújulását is tanácsadóként segítette. Vele és Szakács Lacival legalább 4-5 alkalommal nyomtunk le 4 órás koncepciógyártó szeánszokat a Rubin Hotel halljában (A Rubinban van ugyanis az irodánk). Egy-egy ilyen megbeszélésnek többféle kimenetele lehet: időleges nyugalmi/kegyelmi állapot vagy még annál is több kérdés és bizonytalanság, mint előtte volt. A magam részéről csak egy megbeszélés vezetett durva migrénhez, így nem panaszkodhatom:D
Ezek a megbeszélések nagyon nehezek, nagy és pici szervezetben egyaránt. A pici szervezet sajátossága, hogy nincsenek jól beszabályozott feladatkörök, nem pusztán egy csavar vagy a gépezetben, nemcsak átnyúlhatsz a másik elvi területébe, hanem néha kifejezetten igény is van rá. A megbeszélések egyik vicces mellékhatása, hogy a Menyecske utcai Don Pepe azóta is ezzel a megjegyzéssel hozza a pizzát (akkor ugyanis beégett ez a rendszerükbe): “három ember ül kint a recepciónál”.
A projekt menet közben folyamatosan nőtt. Én a magam részéről, mint tartalomfelelős, egyáltalán nem a dizájnra fókuszáltam. Abban biztos voltam, hogy az klassz lesz. A magam számára is meglepően sokat foglalkoztam azonban a munkaszervezéssel (ennek kicsi cégben is óriási a tétje), azzal, hogy ez hogyan tehető a legkényelmesebbé a magunk számára, és hogy hol vannak a hagyományos cikk határai. Mindent meg kell-e írni a szó szoros értelmében? Miképpen lehet a legrugalmasabban feldolgozni a tartalmakat? Hogyan lehet azokat a fontosságuk alapján “beárazni”? (Nem a hirdetéspiaci értelemben, hanem a felhasznált emberi erőforrás szempontjából.)
Először tehát nem az olvasóinkkal foglalkoztunk, hanem saját magunkkal. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy aztán az olvasóinkkal, látogatóinkkal, hallgatóinkkal, konferencia-résztvevőinkkel is az őket megillető módon tudjunk foglalkozni. Ez fontos pont volt: a Médiapiac site nem pusztán egy online újság, hanem a különböző platformokon termelődő tartalmaink gyűjtőhelye. Olyan platform, ahol ezeket meg lehet találni, a megfelelő formában.
Az első lépés az egyéb platformokon termelődő tartalmaink okosabb megmutatása szempontjából az, hogy a rádióadásokat szebben, vonzóbban tálaljuk, és Tóth Peti remek munkája eredményeképpen podcastosítottuk. 2015-ben a konferenciák és a lap tartalmai is méltóbb megjelenítést kapnak. Csak figyeljetek:)
A projekt végül kilenc hónapig tartott. Mivel – bár kívülről nem biztos, hogy látszik – rengeteg technikai, tartalmi kérdést kellett először megérteni, majd átbeszélni és funkcióvá gyúrni Krisztián és a fejlesztést végző, illetve a dizájnt kialakító Fps segítségével, én személy szerint brutális tanulási folyamaton mentem keresztül. Végig azt gondoltam, hogy az eredmény fasza lesz, de voltak – ahogyan Mihók Attila egy “kicsit” nagyobb projekt (bizonyos fúzió) kapcsán mondta a rádióműsorunkban – “lokális mélypontok”.
 |
| Fotó: Ilyen bug is volt:) Ezen legalább röhögtünk |
Volt Miskolcon (Dunder Krisztián és az Fps is miskolci, így volt praktikus) egy ötórás megbeszélésünk, ami után kb. felraktak a vonatra, hazáig aludtam. Fontos tanulság, hogy bármennyire is visz a lendület és az akarat, ha az ember nem veszi komolyan a pihenést, akkor nemcsak hisztis lesz (amivel másoknak okoz szörnyű perceket), hanem az egészségét is terheli. Nem véletlen, hogy rákaptam a gyakoribb teniszre, a bringázásra és a futásra is (ez utóbbit a hideg miatt felfüggesztettem, de karácsonyra remek aláöltözetet kapok, szóval…:).
Ami tehát történt:
- Megújult a dizájn. Ez az, amit mindenki elsőre észrevesz, de valójában nem szépészeti vagy esztétikai okból a legfontosabb, hanem azért, mert ez a szerkezet és megjelenés tudja a legjobban támogatni a tartalmat. A tartalom a lényeg, erről szól a dizájn.
- Össszevontuk a rovatokat.
- A rádiós anyagokat átformáltuk, podcast lett belőlük. Mivel értékes anyagoknak gondoljuk, sokkal inkább előtérbe helyezzük. Ezekből még egy szép adagot fel kell töltenünk, ez is meglesz januárra.
- A tartalom a korábbinál többféle formában tud megjelenni, annak igényeihez, fontosságához igazítva.
- A szerzőinket jobban kiemeljük, hiszen az ő munkájukon múlik az olvasóink, látogatóink elégedettsége.
- Lett egy Madártej rovatunk. Ez a főnököm, Szakács Laci fejéből pattant ki, aki a szóviccek nagy barátja. Bármikor: fáradtság ellen vagy miatt, tárgyaláson… Azt szerette volna, hogy ha már idebenn mi sokat nevetünk, kifelé is mutassuk meg a lazább oldalunkat, nem erodálva az egyéb tartalmaink komolyságát. A rovat már él, ezt a bejegyzést is oda írom, de az oda szánt egyedi tartalmak jövőre érkeznek. Ezen még dolgozunk.
- A Ki kicsoda az egyik legértékesebb tartalmunk. Így ezt komplexebbé tettük, összevezettük a “fontosemberekhez” tartozó konferenciatartalmakkal, rádióadásokkal, idézetekkel. Maguk az adatlapok részben elavultak (a fluktuáció, ugye…), így ezeknek a frissítését 2015-ben kezdjük el. Felhívás: ha úgy érzitek, a ti adatlapotok elavult, akkor írjatok az online@mediapiac.com-ra!
Biztos kimaradt még valami, de a lényeg talán megvan.
December nagyon kemény volt a lapzártával és az új oldal indulásával. A tanulási folyamat még csak most kezdődik igazán. Minden esetre egy köszi-szekció éppen ideillik:
- Szakács Lacinak, aki a brutális médiapiaci helyzet ellenére vagány volt, és engedte, hogy ez a projekt akkora legyen, amekkorának lennie kell.
- Dunder Krisztiánnak a tanácsokért és a baráti türelemért.
- Az Fps-nek az arculatért, a fejlesztésért és az azon túlmutató okosságokért.
- Tóth Petinek a podcastekkel végzett gigászi munkáért.
- Csillag Zoli kollégámnak, aki a lapzárta és a siteindítás összecsúszása okán brutális vízhordást végzett egész hónapban.
- És persze nektek, közönségnek:)
Végül pedig 2015 tervei:
-a site-ot finomhangoljuk, gazdagítjuk, fentebb már jeleztem néhány irányt (ki kicsoda, digitális lap, konferenciatartalmak),
-a rádióadásunk a Jazzy-n folytatódik, az adásokból remek podcastek készülnek hétről-hétre,
-jövőre jönnek a konferenciáink, a Médiapiacról hamarosan részletesebben is írunk, mivel itt komolyabb változásokkal készülünk.
Mindenkinek békés/pörgős, de mindenképpen boldog ünnepeket kívánunk, 2015 pedig legyen sokkal jobb 2014-nél. (Bár a fentiek miatt mi a nehézségek ellenére is nagyon boldogok vagyunk:)
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.