Művház
Rekordösszeget gyűjtöttek a StageHive-on a karanténfilmesek
Megdőlt az oldalon eddig indított crowdfunding kampányok rekordja.
A magyar startup segítségével így tovább folytatódhat A Karantén Zóna című szkeccsfilm forgatása. Az alkotók 600.000 forintot (1665 eurót) szerettek volna közösségi finanszírozással összeszedni az oldalon, ezt a célt végül 220%-on teljesítették, a 126 felajánló segítségével 1.325.000 forintot (3670 eurót) gyűjtöttek össze a kampány végére.
“A Karantén Zóna az első filmes produkció a platformon, ráadásul övék az első olyan kampány, ahol három nap alatt összegyűlt az első célkitűzésben meghatározott összeg. Ez nagy részben köszönhető annak a profi és intenzív kampánynak is, amivel a stáb a gyűjtést online és offline népszerűsítette. Bízom benne, hogy a hagyományos finanszírozási formák mellett egyre több alkotó él majd a crowdfunding lehetőségével, itt a remek példa, milyen sikereket lehet elérni vele. Büszke vagyok rá, hogy a StageHive adott otthont ennek az izgalmas kampánynak” – mondta Meczner Vera, a StageHive alapítója.
A kampány kezdete egybeesett a szkeccsfilm első részének forgatásával, amin két hosszú, tizenkét órás napon egy húszfős stáb dolgozott. A magányos, idős hölgy (Pásztor Erzsi,) telefonos bejelentése után, két önkormányzati dolgozó (Sütő Ildikó és Ferencz Attila) érkezik a lakásába, akik nem is sejtik, hogy életük legkülönösebb küldetésére érkeznek. Az ötrészesre tervezett sorozat második epizódját október végén forgatják.
 |
“Rettenetesen fáztam a közösségi finanszírozási kampánytól, mivel Magyarországon sokkal több projektet láttam bebukni, mint amennyi végül sikeres lett. Nem is könnyű munka: idegen emberektől akarsz sok pénzt kérni a saját hülyeségedre és még az előtt meg kell őket győznöd arról, hogy a dolog jó lesz, hogy bármit is mutattál volna belőle. Ez a módszer teljesen ellenkezik az ember pénzköltési szokásaival, hiszen a támogatásért cserébe legfeljebb egy ígéretet tudsz felmutatni és csak remélni tudod, hogy az emberek elhiszik neked, hogy képes vagy megvalósítani, amit szeretnél. Hogy végül A Karantén Zóna egy ennyire sikeres kampány lett, szerintem annak köszönhető, hogy a megtervezésére legalább annyi időt és energiát fordítottunk, mint magára a kampányra” – összegezte tapasztalatait Zsótér Indi Dániel, rendező.
A Karantén Zónába vezető úton a Narrátor (Muchichka László) fogja a nézők kezét, általa ismerik meg a társas magány abszurditását, a párkapcsolatok jó és rossz oldalát, az idősek helyzetét és a digitális oktatás kihívásait. Az egyes epizódokban mások mellett feltűnik Pásztor Erzsi, Krausz Gergő, Makranczi Zalán, Tankó Erika és Tolnai Klára.
A forgatókönyvet a Wartburggal is díjat nyert Vida Orsolya jegyzi, a rendező-iró pedig Zsótér Indi Dániel, aki hat évig volt a 24.hu videós újságírója, jelenleg pedig szabadúszó filmkészítőként dolgozik.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció