Művház
Sajnálom, most mi is bíbíszízni fogunk
Minket is idegesíteni szokott, mikor a tőlünk űrtávolságra lévő BBC-t emlegetik bezzegelve, de most mi sem bírjuk tovább.
Megjelent ez a cikk: BBC’s Fairhead: ‘Let public decide BBC future’
A cikk címében emlegetett Rona Fairhead a BBC Trust elnöke. A testületről itt lehet többet megtudni. A cél leírható röviden talán ennyivel: “Getting the best out of the BBC for licence fee payers”. Azaz a cél annak a biztosítása, hogy a BBC a legjobbat kínálja azoknak, akik eltartják, akik a működését pénzügyileg lehetővé teszik. Ilyeneket írnak még: “the Trust is the guardian of licence fee revenue and of the public interest in the BBC.” Igen, hát azon rugózik a 12 fő + elnök összeállítású testület, hogy jól költsék el az adófizetői pénzt. A licence feeről itt lehet sokat megtudni, érdemes tovább kattintgatni.
Miért jut mindez eszünkbe? A poszt elején idézett cikket magyar szemmel sci-fiként olvastuk. Van ez a derék Rona Fairhead, aki ilyeneket mond, hogy:
“What is the right BBC for the next generation? And from that come other questions. What should its role and mission be? Should it still seek to serve everybody in return for a licence fee that we all pay? How can it best serve generations to come, both in terms of its programmes but also the wider benefits it brings to society and the economy? How can it best maintain its independence from politicians and commercial interests? How can it partner more and stimulate, but not crowd out, the competition? When does it need boundaries and what form should they take, including around its online services? And how can it most effectively and efficiently serve audiences when it faces increasing financial constraints that will entail ever tougher choices?”
“That independence has needed defending over decades, not just from governments but also from parliament, with a growing tendency in recent years for select committees to question BBC executives about detailed editorial decisions. We believe that this charter review gives us a chance to codify the relationship between the BBC and the state, and the BBC and its public, so that the terms of engagement are clear, the processes transparent, and the BBC can be seen to be both accountable and independent.”
“The public have the right to play a central role in deciding the future of their BBC. We will do everything we can to encourage them to seize the opportunity. They have all grown up with the BBC. Now they must say what BBC they want to hand on to the next generation,” she concludes.”
Bízva a nyájas olvasó angoltudásában, nem fordítunk le mindent, de a lényeg a következő: a BBC körül sem fenékig tejfel az élet, nyilvánvaló, hogy a működése, akár bizonyos nagyon alapvető kérdések is reformokra (működőkre;) szorulnak. (A pénzügyi korlátok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a BBC éves kiadásai mintegy 4,7 milliárd fontot – mai áron bő 2000 milliárd forintot – tesznek ki, melynek java részét a háztartások által fizetett, évi 145,5 fontos licenszdíj fedezi.) A BBC működésének alapja a Charter, amiről itt lehet sokat megtudni, és ami megújításra szorul, éppen a fenti kérdések megnyugtató megválaszolása végett. A fent idézett cikkben konkrét megoldási javaslat is van, de, mint kiemelik, az állampolgároknak, a díjat fizetőknek is van joguk elmondani, hogy mégis mit gondolnak erről az egészről. Mert ez az egész értük van. Tetszik érteni?
A fenti idézetekbe egyenként és egészében is belefájdult a szívünk. A jövő nemzedékeiről, a BBC jövőbeni hasznosságáról, az állampolgárok, a díjat megfizetők érdekeiről, a függetlenségről esik szó.
És akkor eszembe jutott ez a cikk, amely azt írja, hogy “Az alkotók számára tematikában a BBC, a brit közszolgálati aktuális csatorna, míg a napi adásszerkezetben az amerikai CNN televízió műsorszerkezete jelenti a mintát.” A cikk az M1 hírtévévé alakításáról szól. Már az MTVA korábbi átalakítása során is elhangzott, hogy a példa a BBC, és biztosan találni lehet formálisan olyan elemeket, amelyeket lehet lobogtatni.
Ugyanakkor itt vannak az olyan szimbolikus történetek, mint az MTVA Sajtóosztály ámokfutása. Hogy nem lehet megtudni, kit keressünk, amikor az MTVA-tól akarunk megtudni valamit. Holott a sajtókapcsolatok működőképességéhez elengedhetetlen a személyes kapcsolat. Esetleg a bizalom abban, hogy mindkét fél profin igyekszik végezni a munkáját. Egy nyamvadt név nincs a kezünkben, hogy kit kell keresni, ha kérdésünk van, miközben a BBC díjáról, a Trustról, a Charterről és egyébként a sajtókontaktokról egy-két kattintással mindent megtudunk.
Vagy hogy az MTVA nyilatkozataiban, működésében, DNS-ében (!!!444!!) nincs jelen az állampolgár szempontja, az adófizető érdeke, a versenytársak, a működését szakmai, demokratikus okokból ellenőrizni akarók tisztelete. Vagy hogy a nézettségi közlemények egészen furcsák, egyetlen céljuk a győzelmi jelentések megfogalmazása, ami még a kereskedelmi tévéktől is idegesítő, de a közmédia nem huncutkodhat. (Ráadásul a jelek szerint ezekből vonják le a nézői-állampolgári elégedettségre vonatkozó egyedüli következtetéseket.) Vagy a közpénzek elköltésének átláthatósága, bár ezügyben Vaszily Miklós vezérigazgató-helyettesi kinevezésekor már megfogalmaztak elvárásokat.
Szóval amikor elolvastuk ezt a BBC Trust-javaslatról szóló cikket, erőt vett rajtunk a rosszkedv. Eddig is tudtuk, hogy az MTVA olyan, amilyen. Akkor, amikor… De mégis. Tévedés ne essék, a BBC messze nem tökéletes, disznóságok ott is vannak, voltak. Súlyánál fogva egészen kártékonyak is. Ugyanakkor az mégis egy fontos jel, hogy a szakmai közbeszéd pontosan miről folyik a közmédiával kapcsolatban. És hogy pontosan kik vesznek részt és milyen felvértezettséggel az adott vitában.
Az M1-betli kapcsán egyébként a BBC blogja írt az MTVA-ról. Pontatlanok voltak, meg is kapták a beosztásukat. De nagyjából ez volt, és ha így folytatjuk, ez lesz az egyetlen pillanat, amikor az MTVA bármit taníthat a BBC-nek. Fordítva több lenne a tanulnivaló – és nem csak stúdiódíszletek terén.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából