Kövess minket!

Művház

Szeretné megszerezni a Tanú c. film eredeti plakátját? – Most megteheti

Immár a 6. Plakátaukcióját rendezi meg január 24-én a BÁV. A 2018-as év első aukcióján az olyan sikerfilmek gyűjtői ritkaságnak számító plakátjaira licitálhatunk, mint Steven Spielberg Cápa, E.T és Meztelenek és bolondok című filmjéhez készült poszterek, egy a nemzetközi piacon is rendkívül keresett Audrey Hepburn plakát, vagy éppen a Pokoli torony, a Pillangó és a Solaris poszterei. A magyar filmek sem maradnak ki a sorból, így többek között a Tanú, a Pál utcai fiúk és a Szerelmesfilm plakátjáért is harcba szállhatunk. A válogatást különleges koncert-, kiállítás, reklám- és propagandaposzterek egészítik ki.

Az eredetileg tömeggyártásban készült, mára azonban alig néhány példányban fellelhető plakátok nemcsak a műfaj és a filmek rajongóinak lehetnek érdekesek, hanem azoknak is, akik a festményeknél alacsonyabb árú lakberendezési alternatívákat keresnek. További vonzerőt jelenthet, hogy az eredeti plakátok nemcsak a lakásunkat teszik egyedivé, de a nemzetközi trendeket figyelembe véve jó befektetésnek is bizonyulnak. Éppen ezért a januári plakátaukcióra a BÁV szakértői igyekeztek olyan átfogó kollekciót összeállítani, amely ezeket az igényeket képes kielégíteni.

Az aukció legjelentősebb csoportját a filmplakátok alkotják.

Közülük az egyik legizgalmasabb tétel Spielberg legendás Cápája lesz. Az Amerikában 43 éve bemutatott alkotás sokáig vezette a legnagyobb bevételt hozó filmek listáját. Érdekessége, hogy Magyarországon még a keleti blokk országaihoz képest is meglepően nagy késéssel, az amerikai bemutató után csaknem egy évtizeddel került a film a mozikba. Szokatlan módon megtartották az eredeti, 10 évvel korábban keletkezett amerikai plakáttervet, amely addigra már meghódította a világot.

 

A Cápa – BÁV

Spielberg másik klasszikusa az E. T. is képviselteti magát az árverésen, mégpedig Herpai Zoltán mesteri plakátjával, míg a rendező Meztelenek és bolondok című filmjéhez szintén az egyik legjobb magyar grafikus, Árendás József készített plakátot.

E.T. – BÁV

A magyar piacon viszonylag ritkán tűnnek fel Audrey Hepburn filmposzterek, és ha igen, akkor jellemzően igen magas áron kelnek el. Külföldön általában 1000 dollár fölötti összeget kérnek a gyűjtőktől egy-egy ilyen alkotásért, nem csupán az amerikai, hanem a más országokban született plakátokért is. A mostani aukción a Hogyan lopjunk egymilliót? című romantikus vígjáték plakátja kerül kalapács alá.

Hogyan kell egymilliót lopni? – BÁV

A különleges kínálat az eddig említetteken túl olyan alkotásokat is felvonultat, mint Görög Lajos festői szépségű Távol Afrikától plakátja, Herpai Zoltántól A légy vagy Felvidéki Andrástól a Pokoli torony. Szintén a filmrajongók falára kerülhet Alain Delon igéző tekintetével a Zsaru, Tarkovszkíj remekműve, a Solaris,

illetve olyan modern klasszikusok, mint az Esőember, a Twin Peaks vagy az Amelie csodás élete plakátjai.

 

A magyar filmek közül kiemelkedik a Tanú eredeti plakátja, amely azért is számít ritkaságnak, mert a filmet, és így az azt népszerűsítő plakátot is betiltották az elkészülte után 10 évre.

Más népszerű magyar filmek posztereire is érdemes lesz licitálni, így például a Pál utcai fiúk, a Keménykalap és krumpliorr vagy éppen a Szerelmesfilm plakátjára.

Idén is erős a koncertplakátok felhozatala: a Rock térítő filmplakátja mellett a Faith No More, Alice Cooper, Komár László vagy a Bergendy zenekar fellépéseit hirdető alkotrásokat is vásárolhatunk.

Az aukción reklám- és kiállítás plakátok is képviseltetik magukat, a történelmi ereklyék gyűjtői pedig az ötvenes és hatvanas években készült propagandaplakátok közül válogathatnak.

 

Miért különleges a magyar plakátművészet?
A rendszerváltás előtt a külföldi és magyar filmekhez egyaránt itthon készültek a plakátok. Egy-egy filmhez, a megtekintés után, több grafikus is készített tervet, amelyekből egy bíráló bizottság választotta ki a nyomdába, majd a mozik falára kerülő alkotást. A nemzetközi plakátok helyett a filmet egyedi értelmezésben tálalták a kor hazai grafikusai, ezért Magyarországon, illetve jellemzően a keleti blokk országaiban a plakátművészet sajátos művészeti ággá nőtte ki magát. A sokszor igen merész vagy éppen elvont alkotások megszületését az is elősegítette, hogy az akkori viszonyoknak ellentmondva, ezt a kifejezési formát szinte alig cenzúrázták. Ez az egyedi, különleges hangvétel az, ami itthon és nemzetközi viszonylatban is értékessé teszi a magyar plakátokat.

 

 

Az 6. Plakátaukció kiállítását a 2018. január 12-22. között tekinthetik meg a BÁV Apszistermében (1052 Budapest, Bécsi u. 3.). Az árverést ugyanitt 2018. január 24-én 17:00 órakor rendezik meg. A belépés ingyenes.

Művház

Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.

Közzétéve:

Az egyik kitüntetett: Elek Judit rendező, forgatókönyvíró, fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier

Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.

Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.

Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.

Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.

Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.

Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.

Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.

Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.

A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.

Tovább olvasom

Művház

Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére

Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.

Közzétéve:

Savaria Filmszemle/Facebook

Lovass Tibor tájékoztatása szerint

idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.

Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.

Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.

A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.

Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.

Tovább olvasom

Művház

Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját

Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.

Közzétéve:

A Puskin filmszínház díszes homlokzata a budapesi Kossuth Lajos utcában, fotó: MTVA/MTI/Róka László

A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.

Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.

A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.

Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.

Tovább olvasom