Művház
Tíz tény a Pesti balhéról
A közelgő premierre várva összeszedték a film legfőbb balhés kulisszatitkait.
1. Az első ötlettől a bemutatóig 5 év telt el. A fordított képrablásba keveredő gyerekkori banda története 2015. karácsonyán merült fel a rendezőben, Lóth Balázsban, aki utána Kis-Szabó Márkkal és az egyik főszerepet is elvállaló Inotay Ákossal két éven át dolgozott a forgatókönyvön. Utána egy évet ölelt fel az előkészítés, amiből sok időt az filmbeli elithelyszínek felkutatása, letárgyalása vitt el. Valamint ekkor készült el a forgatás alapját biztosító 450 oldalas technikai forgatókönyv is, amiben minden jelenet képről-képre ki lett dolgozva. A forgatás 2019 nyarán zajlott, a bemutató 2020. július 30-án lesz.
2. A tervezés szakaszában a főhősök figuráit szinte egy az egyben az őket később valóban megformáló színészekre szabta a rendező, aki külön válogatás nélkül választotta ki Mészáros Bélát Marcell, Petrik Andreát Alexa, Szabó Simont Jet, Elek Ferencet Guszti, míg Inotay Ákost Adrián szerepére. A többi karakter kapcsán már sok művészt megnéztek, és így találták meg Crespo Rodrigot és Járai Mátét, akiket a színházi szerepei után a nagyvásznon is megismerhet a közönség
3. A Pesti balhé készítői úgy szerették volna bemutatni Budapestet, ahogy azt eddig filmen ritkán láthatták a nézők, ezért több mint 30 helyszínen forgattak a városban. Felvételeket rögzítettek a régi Skála Metró tetején, Párisi Divatházban, Filozófusok kertjében, a Király fürdőben, a 150 éves kőbányai pincerendszerben, több elegáns fővárosi hotelben, budai villákban, hidakon – és hídfőknél és olyan frekventált tereken is, mint a Madách.
 |
4. A Madách téren váratlan gázolást örökített meg a kamera. Többszörösen is. A jelenet felvétele során háromszor kellett elcsapni a kaszkadőrt, hogy többféle szögből, két kamerával rögzítsék az eseményt. A színészt helyettesítő dublőr nem csupán a szélvédőt törte be minden alkalommal a testével, hanem a kocsi elejéről többszörösen átfordulva a földre is leesett.
5. A fordított képrablás fő színtere az Emporio Caracalla Hotel, amely szálloda a valóságban nem létezik Budapesten. Hét különböző helyszínből gyúrták össze ezt a komplexumot és környékét a film kedvéért. A Dohány utcai Continental Hotel, a körúti Corinthia Hotel, a Hársfa utca, a kőbányai pincerendszer, a Király fürdő és két stúdió együttese adta ki végül a nagy balhé csomópontját. A hoteljelenet a film egyik legkomplexebb eseménysora, amihez a forgatás első és utolsó napján is forgattak részeket.
6. A Pesti balhéban látható víz alatti jelenetet eredetileg a kőbányai pincerendszer nyolc fokos vizében vették volna fel, de abban a sok törmelék miatt se látni, se tájékozódni nem lehet, azaz folyamatos életveszélyben kellett volna dolgoznia a szereplőknek. Emiatt az egyik budapesti filmstúdió új, víz alatti műtermében, díszletben forgatott a stáb.
 |
7. Komoly fizikai kihívások elé állította a forgatás a szereplőket. Mészáros Béla, Inotay Ákos is maguk hajtották végre a kaszkadőrjeleneteiket, akárcsak a Jet bőrébe bújó Szabó Simon. Rá vártak a legnehezebb feladatok. Ha a helyzet azt kívánta lezuhant négy méter magasból, egyszerre több emberrel is bunyózott, sőt hagyta, hogy a ruhája is lángra kapjon.
8. Bár a film egyik csúcspontján elárasztják vízzel a hotel legfelső szintjét. Ezt a valóságban nem lehetett működő szállodában felvenni. A 30 méteres kanyarodó folyosós hotelbelsőt egy stúdióban harmincfős építészcsapat alkotta meg több napos munkával, amit aztán a benne játszó színészekkel együtt a stáb rommá áztatott több száz liter víz segítségével.
9. A stáb a számítógépes trükkök terén is szeretett volna újat mutatni, ezért magyar filmben elsőként használták azt a fiatalítási technikát, amit legutóbb Martin Scorsese alkalmazott Az írben. A Pesti balhéban, miután több idősíkban is játszódik, az öt felnőtt főszereplőt kellett egyes jelenetekhez egy évtizeddel megfiatalítani úgy, hogy a retusőrök kockánként tüntették el az arcokról az öregedés árulkodó nyomait.
10. A forgatás során sikerült fél Budapestet sötétbe borítani. Ráadásul mindezt a valóságban, mert a stáb számítógépes trükkök alkalmazása helyett élőben rögzítette a komplex jelenetet. Több heti szervezés után sikerült a készítőknek elérniük, hogy egy éjszakai vágányzár idején a leálló nagykörúti villamossal szinkronban a film egyik fő helyszínét adó Corinthia Budapest szálló homlokzatán, a környékén, és így a belváros egy részén kialudjanak a fények.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.