Kövess minket!

Művház

Ötvenkilenc filmet vetítenek az idei Verzió Filmfesztiválon

A világ 35 országából vetítenek filmeket az idei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 11. között rendeznek meg a fővárosban, de Pécsen, Kecskeméten és Szegeden is tartanak vetítéseket.

Oksana Sarkisova, a fesztivál igazgatója a szerdai, budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy az egyik idei újdonság, hogy először szerveznek nemzetközi emberijogi versenyprogramot, amelyben 12 film szerepel. Ezen kívül lesz diák és elsőfilmes verseny, amelyben 10 film közül választ nyertest a fiatal zsűri, a Magyar panoráma válogatásban pedig nyolc filmet láthat a közönség.

Idén három tematikai szekció is lesz. Az Életünk a munka című bontásban a munkavállalók világával foglakozó filmek kaptak helyet, amelyek bemutatják például a rabszolgaságban tartott embereket, egy halálos betegséget okozó kínai telefon-összeszerelő gyárat, a legrosszabbul fizető cseh munkákat vagy a svéd munkaközvetítő irodák abszurd működését is.

A Földünk a tűréshatáron című szekció alkotásai a bolygó állapotát és jövőjét állítják a középpontba a francia erdőgazdaságok fáin és az olajfúrótornyok munkásainak életén át, a burmai borostyánvadászok háborútól sújtott mindennapjaiig.

Az emlékezés formái című válogatás filmjei között vetítik 2007-ben elhunyt Kurt Waldheim osztrák államférfiról szóló életrajzi filmet, aki “elfelejtve” náci múltját az ENSZ-főtitkárságig jutott, de Csehszlovákia 1968-as megszállását is újraélhetik a nézők az öt résztvevő ország katonáinak visszaemlékezésében. Az emlékek felidézését terápiaként használó horvát színházi rendező egy 1991-es gyerekgyilkosságot dolgoz fel, de különleges alkotás lesz Bill Morrison a kanadai aranyláz idejéből származó, archív felvételekből összeállított filmje is, amely a filmművészet némafilmes korszakát idézi meg. Oksana Sarkisova kiemelte: az amerikai rendező mesterkurzust is tart a fesztivál ideje alatt.

A Hommage szekcióban két kiemelkedő dokumentumfilmesről, Claude Lanzmannról és Michael Glawoggerről emlékeznek meg a szervezők az alkotók utolsó filmjeinek levetítésével, a Wapikoni Friends pedig a kanadai őslakos fiatalok érdekképviseleti műhelyfoglalkozáson készült rövidfilmjeit mutatja be.

Oksana Sarkisova a szakmai programokról szólva elmondta, hogy a Dok-Szak-MA című háromnapos program keretében a magyar dokumentumfilmes szakma jelenlegi helyzetét járják körül neves külföldi és magyar szakemberek, akik a közelmúltban fesztiválsikereket elért alkotásokról, a finanszírozás magyarországi és külföldi lehetőségeiről, valamint a filmforgalmazás alternatív útjairól is beszélgetnek majd.

A Verzió és a Közép-európai Egyetem filmkészítő műhelyében a dokumentumfilmek és az emberi jogok iránt érdeklődő kezdő és gyakorló filmesek rövidfilmeket és trailereket készítenek egy profi filmesekből álló nemzetközi csapat segítségével november 9-én, a Vöröskereszt nemrég nyílt charity kávézójában pedig lehetőség nyílik a meghívott vendégekkel szakmai kérdésekről beszélgetni a Guests meet Guests találkozókon.

Báron György, Magyar Panoráma program felelőse kiemelte, hogy az idei magyar szekcióban lehet majd látni Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című filmjét, amely a modernkori rabszolgaságot mutatja be, a fesztivált nyitó Csuja László Kilenc hónap háború című alkotása a háborút mutatja be testközelből, Révész Bálint Nagyi projekt című munkája pedig egy különleges vallomás a generációk közti kapcsolatokról. Itt lesz látható továbbá Cseke Eszter és S. Takács András Könnyű leckék című filmje, Balla Dávid Ne bámuljanak már! című, a női létről szóló alkotása, Chilton Flóra Karmák/Bagázs című filmje a mélyszegénységben élők életébe nyújt bepillantást, Domokos János A te neved című munkája pedig a hajléktalanokkal foglalkozik.

A középiskolásokat hétköznap délelőttönként ingyenes filmvetítésekkel és beszélgetésekkel várják a Diák Verzió programjában, valamint idén egy Ifi Verzió című egésznapos eseményt is szerveznek, amelynek keretében civil szervezetek emberi jogi érzékenyítő workshopokat tartanak a tinédzsereknek.

A fesztiválnak idén is a Toldi mozi, a Művész Mozi, a Kino Café Mozi, a Blinken OSA Archívum, a Közép-európai Egyetem, valamint a Trafó Kortárs Művészetek Háza ad otthont. A filmvetítéseket a különböző helyszíneken beszélgetések is kísérik a rendezőkkel, emberi jogi aktivistákkal és szakértőkkel.

Mindemellett Pécsen november 15. és 18. között az Apolló Moziban, Szegeden november 22. és 25. között a Grand Café Moziban, és idén először Kecskeméten az Otthon Mozi is vetít válogatást a Verzió filmjeiből november 17. és 18. között – írja az MTI.

Művház

Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját

Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.

Közzétéve:

A Puskin filmszínház díszes homlokzata a budapesi Kossuth Lajos utcában, fotó: MTVA/MTI/Róka László

A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.

Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.

A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.

Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.

Tovább olvasom

Művház

Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét

A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.

Közzétéve:

Quentin Tarantino amerikai rendező, fotó: MTI/EPA/David Swanson

A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.

Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez

– írta a Variety.com.

Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.

Tovább olvasom

Művház

Tévéfilm készül a Ványa bácsiból

Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.

Közzétéve:

Flickr

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.

A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.

Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.

A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.

A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.

1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.

300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom