Kövess minket!

Podcast

Négy-öt éven belül várhatóak döntő változások a tévés piacon

Január 20-án Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója volt a vendégünk a 90. Jazzy Rádióban. A tévés piac aktuális trendjeiről, erőviszonyairól, árazási kérdésekről és az iparági átalakulás sebességéről is szó esett.

Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban.

Szolgálati közlemény: idén januártól a könnyebbség kedvéért szöveges összefoglalót is adunk a rádióműsorhoz, és azt is jelezzük, hogy egy-egy megszólalás mettől-meddig tart, ha a zenehallgatást későbbre halasztaná. A zenelistát szintén közzé tesszük a Jazzy rajongói kedvéért:)

Alanyunk:

  • Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója. Ki kicsoda adatlapja elérhető itt.
Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója

    1. megszólalás (0.00-5.32): Mire jó egy sales house? Mit csinál az Atmedia?

    • A sales house-ok létrejötte és megerősödése – akár független szereplőről van szó, mint az Atmedia, akár egy televíziós társaság saját értékesítő házáról – a keresleti oldal koncentrációjára adott kínálati oldali válasz.
    • Az Atmedia idén kifejezetten jó évet várt a maga szempontjából. 2010-ben 13 csatornás portfolióval indultak el, most 27-28 csatornánál járnak. Ez utóbbi szám február-márciussal áll be.

    Zene: Wastaps – Az éjszaka országútjain

    2. megszólalás (8.33-13.32): „Valahol Denverben vagy Londonban találkozik két szál”

    • Az Atmedia magyar cégét anno az Atmedia Lengyelország hozta létre leányvállalatként. Utóbbinak a tulajdonviszonya most „kérdéses”, mivel a Chellomediának és kapcsolt cégeinek az értékesítése éppen folyamatban van. A Liberty Global az AMC-nek adta el a cégcsoportot, benne az Atmediát, a bejelentés már megtörtént, a tranzakció január 20-án még nem zárult le.
    • A Chellomedia és az Atmedia tevékenysége egymástól független, ahhoz hasonlítható a helyzet, mint az autóipar egy konszernhez tartozó versengő márkáié (pl. Citroen-Peugeot). „Valahol Denverben vagy Londonban találkozik két szál”.
    • A portfolióépítés részben ered a nemzetközi meghatározottságokból, részben a hazai cég dealjein múlik. Akad olyan helyzet, hogy egy csatorna Lengyelországban például az Atmedia partnere, itthon nem – és fordítva. Ez állandóan változik, a helyi optimumok függvénye is.
    • Az, hogy 2014 végére hány csatornából állhat a portfolió, számos tényező függvénye. Nem feltétlen a számszerű növekedést tekintik a siker mércéjének, inkább a pénzügyi teljesítmény számít.

    Zene: Takács Nikolas – Tonight Is The Night

    3. megszólalás (17.49-23.41): „Jelentős változás történt a televíziós piacon az elmúlt években”

    • Egy kis ismétlés a tévés piacon járatlanok kedvéért: több mint száz magyar nyelvű csatorna érhető el, ezek kb. fele mérettetik meg a reklámpiacon is, azaz ezeken végeznek hirdetésértékesítést. Utóbbi csoport is kétfelé bontható: országos csatornákra (RTL, Klub, TV2, m1) és kábeltévékre, amelyek tematikusak vagy általános szórakoztató csatornák.
    • Az analóglekapcsolás nyomán gyakorlatilag minden csatorna számára ott a lehetőség, hogy országos legyen, de egyelőre még az RTL Klubot, TV2-t, m1-et indokolt így neveznünk.
    • A tévés piacot sokáig az országos kereskedelmi tévék dominálták, mind hirdetéspiaci, mind nézettségi szempontból. Mostanra a kábeltévék egyesített közönségaránya nagyobb, mint az országos csatornáké. A változás 2009-ben indult el.
    • A közönségarány erőviszonyai ugyanakkor változóak, például főműsoridőben és a nagy saját gyártású műsorok idején az országos kereskedelmi tévék relatíve erősebbek. Az idei év eleje viszont érdekesen indult: az RTL II a ValóVilág6 révén bizonyos időpillanatokban akár az RTL Klubot is verte a kereskedelmi célcsoportban, de a TV2-t mindenképpen. Ez is egy jele annak, hogy a status quonak vége, a piac a változás közepén van.

    Zene: Peet Project – Does The Music Turn You On?

    4. megszólalás (27.14-32.37): „Ma már nem tudják a hirdetők ignorálni a tényt, hogy a tematikus piac szerepe megváltozott”

    • Miközben 2008-2009-ben megindult a tematikus tévék erősödése, a hirdetők ezt a trendet nem követték le, csak bizonyos fáziskéséssel. A gondolkodásuk leragadt még egy ideig a 2000-es évek elejénél, mikor a domináns országos kereskedelmi tévék mellett a többiek „csak néhány mogyorón osztoztak”.
    • Mostanra a hirdetők is belátták, hogy a tematikus piac szerepe megváltozott, ebben az RTL-csoport és TV2-csoport portfolióépítése is jelentős szerepet játszott.
    • Lukács Csaba szerint három oka van annak, hogy a hirdetők elmozdultak mostanra a tematikus tévék felé: a nézettség növekedése, az elérhető közönség összetétele és az árak.

    Zene: Berki Tamás – Utazás

    5. megszólalás (38.28-44.00): Közönségarányok, árképzési rendszerek

    • A televíziós reklámpiacon és a közönségarányt tekintve az RTL-csoport az első. Az RTL-csoport a 40 százalékot közelítő közönségarányt tudhat magáénak, az Atmedia majd minden hónapban 18% fölött maradt 2013-ban, ezzel megelőzte a TV2-csoportot.
    • Az RTL, TV2 mozgóáras rendszerrel dolgozik, ennek kiszámíthatósága azon múlik, hogy az adott csoport mennyire ad pontos becslést. Az Atmedia, illetve a többi csoporthoz tartozó tematikus csatornák fixáras modellel dolgoznak, mondja Lukács Csaba.
    • Az elérés nagyságán túli minőségi tényezőket a hirdetők, ügynökségek tárgyalási időszakban nyilvánvalóan nem veszik figyelembe, egyébként viszont igen, mivel ezek befolyásolják a hatékonyságot.

    Zene: Freeport – Getting Closer

    6. megszólalás (48.47-53.33): Mit hoz a jövő?

    • Az OTT, a VoD és a többi, a televíziózást formáló trend két éven belül nem hoz szignifikáns változást a magyar piacon. A nemzetközi piacokon érzékelhető a változás, de lassan ér ide. Pl. a kábeltévék térnyeréséről már a 90-es években esett szó a Media Hungary-n, de kb. egy évtized kellett a kézzelfogható változáshoz. Ma azért már rövidebb a reakcióidő, így 4-5 éven belül várhatóak döntő változások. Két éven belül az várható, hogy erősödik a konvergencia az országos és a kábeltévék között, mind a nézettséget, mind a reklámbevételeket tekintve.
    • A technológiák gyors kihalása, leváltása nem várható, már csak azért sem, mert számos üzleti érdek, sok pénz mozdul meg a változások késleltetése irányába. Több technológia együttélése várható hosszabb távon is.

    Podcast

    Erről szól Áder János legújabb podcastje

    A köztársasági elnök ezúttal Bartus Gábor környezetgazdásszal beszélgetett.

    Közzétéve:

    Pixabay

    Az Egyesült Államok új elnökének klímapolitikájáról és a klímaváltozás elleni lehetséges lépésekről beszélgetett Bartus Gábor környezetgazdásszal Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában.

    Áder János hangsúlyozta: az Egyesült Államokban az idei kampányban volt először meghatározó téma a klímapolitika, a klímaváltozás elleni küzdelem Joe Biden új elnök választások után megfogalmazott négy fő célja közt is szerepel.

    Hozzátette: az új elnök első intézkedései közt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozni kíván a párizsi klímaegyezményhez, leállította a Keystone olajvezeték építését és az északi sarkvidéki vadrezervátumban az olajfúrásokat, valamint felállított egy közgazdasági munkacsoportot az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásainak vizsgálatára.

    Bartus Gábor látványosnak nevezte a kezdetet, azonban hozzátette, hogy az amerikai elnökök eddig nem igazán tudtak befolyást gyakorolni az amerikai gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátására. A lényeges változást olyan technológiai, üzleti változások, mint a palagáz-technológia, továbbá az amerikai legfelsőbb bíróság döntései hoztak.

    Az államfő megjegyezte:

    az Egyesült Államok világszinten nagyjából a levegőszennyező anyagok kibocsátásának 15 százalékáért felelős, Kínával együtt pedig több mint a harmadáért felel, amiből az látszik, hogy Kína és az Egyesült Államok nélkül nem lehet hatékony klímapolitikát folytatni.

    Áder János szerint Donald Trump volt amerikai elnököt joggal nevezték klímaszkeptikusnak, de hivatali ideje alatt nem nőtt országa kibocsátása, sőt a koronavírus-járvány hatására 2020-ban mintegy 9 százalékkal csökkent.

    Bartus Gábor szerint olyan intézkedésekre kellene törekedni, ami a gazdaság logikájába építi be a környezetvédelmet. Jó példaként említette az európai árrendszert a szén-dioxid-kibocsátás esetén. Ezt Áder János is kiszámítható módszernek nevezte, mert a cégek felkészülhetnek arra, milyen környezetpolitikát és fejlesztéseket kell megvalósítaniuk.

    Áder János kitért arra, hogy Biden 2000 milliárd dollárt – az Egyesült Államok GDP-jének 10 százalékát – fordítaná a klímacélokra, de a köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek elérése szemléletváltást is igényel az átlagemberektől.

    Bartus Gábor úgy véli, hogy

    ha környezeti adókkal vagy más technikákkal beáraznák a gazdaságba a környezetszennyezést, akkor létre lehetne hozni egy szabadkereskedelmi övezetet, az ezen kívül esőktől pedig kikényszeríthetnék a környezetvédelmi beruházásokat.

    Ha az Egyesült Államok, Kína és az EU így gondolkodna, ahhoz mindenkinek alkalmazkodnia kellene – emelte ki.

    Áder János szerint erre azért is nagy szükség lenne, mert ha nincs a koronavírus-járvány 2020-ban, akkor messzebb lenne a világ most a párizsi célkitűzésektől, mint öt évvel ezelőtt.

    Borítókép: illusztráció

    Tovább olvasom

    Podcast

    Szlávik Jánossal beszélgetett podcastjának újabb adásában a köztársasági elnök

    A főorvos Áder János Kék bolygó című sorozatának legfrissebb epizódjában a koronavírus elleni védőoltás beadatására biztatta az embereket.

    Közzétéve:

    Szlávik János,  a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa azt mondta, az a jó vakcina, amely Magyarországon van, és amelyet engedélyeztek az egészségügyi hatóságok. A biztonság nem kérdés – fogalmazott -, ezeknek az oltásoknak rendkívüli ritkák a komoly mellékhatásaik. A hatékonyságban már vannak különbségek, de attól, hogy egy vakcina 95 százalékos hatékonyságú, míg egy másik csupán 80, mindkettő megállítja a járványt, megakadályozza az emberek súlyos betegségét, halálát.

    A mellékhatások nagyjából ugyanazok lehetnek, mint bármely más oltóanyagnál, például izomláz vagy fejfájás – közölte a főorvos. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gyermekekre és a terhes nőkre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre.

    Áder János kiemelte: Magyarország egyelőre nagyobb mennyiségű vakcinára vár, így nem lehet válogatni a készítmények közül. Felvetette azt a dilemmát, hogy valaki választhat: vár, akár nyárig, egy nyugati oltásra, vagy néhány napon belül beadat magának egy kevésbé modern kínait.

    Szlávik János erre kijelentette, hogy a jó döntés a mielőbbi immunizáció. Nem azt kell nézni, hogy hány százalékos egy vakcina hatékonysága, hanem azt, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba – vélekedett.

    Megjegyezte, hogy bár valóban van valamekkora esély az oltás ellenére is elkapni a fertőzést, abból kell kiindulni, hogy ezek a készítmények véget vethetnek a járványnak, életeket menthetnek.

    A köztársasági elnök leszögezte, hogy ő vakcinapárti, a feleségével már decemberben regisztrált. Ugyanakkor a beszélgetés egy részében felvette “az ördög ügyvédjének” szerepét, és oltásellenes érveket sorolt fel, arra kérve a főorvost, hogy reagáljon azokra.

    Szlávik János azt mondta, bár igaz, hogy még csupán egy éve adtak először koronavírus elleni vakcinát embereknek, de bizonyos előállítási technológiák több mint tíz esztendőre vezethetőek vissza, sőt az influenza ellen használt módszer hagyománya évszázados. Ráadásul az elmúlt esztendőben nem találtak komoly mellékhatást. Az oltásoknak nem igazán vannak hosszú távú káros mellékhatásaik, a felhasznált anyag napokon belül eltűnik a szervezetből, és csupán az immunválasz marad meg – hangsúlyozta.

    Egy másik vakcinaellenes érvre reagálva a főorvos közölte, hogy nem létezik 100 százalékos hatékonyságú oltás.

    Némelyek szerint a készítmény a kórokozó mutációi ellen nem nyújt védelmet. Szlávik János közölte, hogy a koronavírusok sajátossága a mutálódás, ez természetes folyamat. Ma már messze nem azt a kínai variánst kapják el az emberek, mint 2019 decemberében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy agresszívabb a kórokozó, a brit változat például csupán abban más, hogy gyorsabban terjed.

    Komolyabb mutálódás akkor következne be, ha a koronavírus átjutna emberről emlősállatra, majd vissza, ilyet azonban még nem észleltek – emelte ki a főorvos. Azt mondta, hogy a tapasztalatok szerint az oltás hatékony a mutációk ellen, vagy néhány hét alatt tudnak rajta annyit változtatni, hogy az legyen.

    Áder János kérdésére Szlávik János közölte, hogy amennyiben Magyarország sok vakcinát kapna, akkor hamar immunizálni tudnának tömegeket. Influenza ellen is rövid idő alatt milliószámra adnak be oltásokat – mutatott rá.

    Az egyes államok maguk döntik el, hogy milyen sorrendben kapja meg a lakosság a vakcinákat. Magyarországon az egészségügyi dolgozók oltása nagyjából már befejeződött. A szociális intézmények lakói és alkalmazottjai után az idős krónikus betegek következnek. A főorvos azt mondta, hogy a népesség 60-70 százalékát kell immunizálni ahhoz, hogy el lehessen kerülni a nagy járványt.

    A beszélgetés és a sorozat korábbi adásai ide kattintva érhetők el.

    Tovább olvasom

    Podcast

    Áder János a dunai olajszennyezésről beszélget legújabb podcastjában

    Az államfő ősszel Kék bolygó címmel indított podcast műsorának idei első adásában a szigetszentmiklósi olajszennyezésről kérdezte az OVF szóvivőjét.

    Közzétéve:

    A Ráckevei (Soroksári)-Dunán Szigetszentmiklósnál történt olajszennyezésről beszélget Áder János köztársasági elnök Siklós Gabriellával az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivőjével legújabb podcastjában.

    Áder János hangsúlyozta: a természetben okozott kár mellett a védekezés és a helyreállítás is jelentős munkát, valamint költséget jelent.

    Siklós Gabriella felidézte: december 12-én, szombaton lakossági bejelentés érkezett a szennyezésről. A hatóság szakembere másfél órán belül a helyszínre ért, és szinte azonnal elrendelték a legmagasabb, harmadfokú vízkár-elhárítási készültséget. Még aznap harminc vízügyes szakember érkezett Szigetszentmiklósra, másnap pedig Győrből és Szolnokról is érkezett segítség, többek közt mocsárjáró gépekkel – tette hozzá.

    A vízügyesek gyors reagálással néhány órán belül megakadályozták, hogy bejusson az élővízbe a szennyezés, az úszóláp megfogta a csatornából kifolyó olajat, de így is 150 méter merülőfallal mintegy 1830 négyzetméternyi területet kerítettek körbe a szóvivő tájékoztatása szerint.

    Áder János megjegyezte: az úszóláp ritka jelenség Európában, és 20-40 év alatt alakul ki. Szigetszentmiklósnál egy 2,5 kilométer hosszú úszólápot sikerült természetvédelmi területként megőrizni, melynek egy körülbelül 60 méteres szakasza teljesen megsemmisült a szennyezés miatt. Azonban a gyors cselekvéssel sikerült megmenteni az úszóláp nagy részét és az élővízbe nem került olaj – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

    A szóvivő tájékoztatása szerint az elmúlt szűk egy hónap elsődleges kárelhárítás költségei 200-250 millió forintra tehetők, a természetvédelmi szakemberekkel közösen végzett kármentesítés pedig újabb 100-150 millió forintot jelent. A helyszíni becslések alapján azonban akár több évtized is lehet, mire helyreáll a terület ökoszisztémája – mondta Siklós Gabriella.

    Áder János kiemelte: a folyók szennyezésének 50 százalékát ipari, míg 25 százalékát mezőgazdasági eredetű szennyezés teszi ki. Egy liter olaj egymillió liter édesvíz beszennyezésére, tönkretételére képes, egy ilyen mértékű szennyezés pedig az ivóvíz-bázist és a mezőgazdasági öntözést is veszélyezheti, de akár a kiskertekben való öntözővíz-használat is lehetetlenné válik rövidebb-hosszabb időre – mondta a köztársasági elnök.

    Úgy fogalmazott: folyóink tisztaságának megőrzése az öntözés, az ivóvíz tisztasága, a biológiai sokszínűség megőrzése szempontjából egyaránt fontos.

    Tovább olvasom