Kövess minket!

Trending Now

A MOL is bekapcsolódik a koronavírus kutatásba

A Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a MOL együttműködésében 9 városból származó szennyvízmintákkal indul kutatómunka a SARS-CoV-2 vírus kommunális szennyvizekből történő kimutatására.

A Pannon Egyetem az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázatán elnyert támogatásból indítja el a kutatómunkát. Az első fázisban 9 hazai város – Budapest, Debrecen, Győr, Szeged, Pécs, Miskolc, Veszprém, Ajka és Nagykanizsa – szennyvizének változását monitorozzák 5 hónapon keresztül, 2 hetente történő mintavételezéssel. A munka a Pannon Egyetem – Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ és Környezetmérnöki Intézet, a Pécsi Tudományegyetem – Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Kutatócsoport és a MOL együttműködésében valósul meg.

A munka egyik helyszíne Nagykanizsa, az itteni kutatómunkához a MOL ingyenesen bocsátja rendelkezésre laborépületét. A Pannon Egyetem az elkövetkezendő napokban veszi át az épületet.

Dr. Galambos Ildikó, a projektet vezető Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ intézetigazgatója elmondta: “A projektben a mi feladatunk, hogy az ország különböző pontjairól begyűjtött szennyvízmintákból olyan kivonatot állítsunk elő, amelyből azután nagyműszeres eljárással a COVID19 megbetegedést okozó vírus kimutatható. A szennyvíztelepek kiválasztásánál elsődleges szempontunk volt, hogy az ország nagyrészét lefedjük, és így a különböző méretű városok mintavételezésre kerüljenek. A MOL Nyrt. által rendelkezésünkre bocsátott labor tökéletesen alkalmas a biztonságos munkavégzéshez. Most is, mint a korábbi együttműködésekben nagyszerű partnerségi viszony jellemzi a résztvevő intézményeket, így biztosak vagyunk abban, hogy jelentős eredményeket érünk el a közös munkában.”

A MOL több évtizede működik együtt a Pannon Egyetemmel, elsősorban az olajipart érintő innovációkban és az oktatásban. 2009-től sikeresen működik a MOL Ásványolaj és Petrolkémiai Technológia MSc kurzus és a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék. A 2013-14-es évben elindult a szénhidrogénipari technológia fejlesztő szakmérnöki/szakemberi képzés is. Az innovációs együttműködés egyik újabb lépéseként idén márciusban jelentették be, hogy a Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei, köztük a MOL, a következő három évben létrehozzák a körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központot Veszprémben és Nagykanizsán.

Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta: „Almásfüzitői üzemünket hetek alatt átállítottuk fertőtlenítőszer gyártására, és az Operatív Törzzsel együttműködésben már mintegy másfél millió liter Hygit szállítottunk ki a védekezésre. Most örömmel állunk egy másik területen is a koronavírus elleni védekezés mellé. Stratégiai partnerünkkel, a Pannon Egyetemmel összefogva, egy újabb innovatív kutatás kezdődik, ezúttal az olajipartól távol eső területen. Felelős vállalatként szívesen álltunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósuló projekt mellé, amellyel fontos lépés valósul meg napjaink egyik legégetőbb kérdésében, a koronavírus terjedésének kutatásában.”

A koronavírus-fertőzések megjelenésével több kutatócsoport kezdte vizsgálni a kommunális szennyvizeket világszerte, hogy az alapján becsüljék meg a koronavírus-fertőzések mértékét egy adott közösségen belül. Egy városi szennyvíztisztító telephez több tízezer ember háztartásából kerül szennyvíz, így nagyobb mintában vizsgálható a fertőzöttek száma, mint a korlátozott tesztek alapján. Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Államokban már sikeresen kimutatták a COVID19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban, ahová a székleten és vizeleten keresztül kerül be a koronavírus. A székletben a megfertőződés utáni három napon belül kimutatható a SARS-CoV-2, tehát sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy a koronavírusos tünetek jelentkeznének. A szennyvízben található vírusnyomok elemzésével így a járvány helyi terjedésének korai szakaszában észlelhetjük a vírus megjelenését a közösségben, és a tömeges fertőzések előtt meghozhatják a szükséges lépéseket, például a kijárási tilalom elrendelését ill. változás esetén a visszavonását. A járvány lecsengésével a fertőzés újbóli megjelenésének jelzésére is hasznos eszköz lehet a szennyvíz elemzése.

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom

Trending Now

Az egyedül élő idősek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyeknek

Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, az egyedül élőkre és a vidékiekre.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

-A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatása szerint az 50-79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet – ismertette az MTI.

Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak

– derült ki a kutatásból.

Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé – írták.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit”

– hívta fel a figyelmet a közleményben Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50-79 éves internetezők 89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanennyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak – közölték.

Hozzátették: a teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre.

Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13 százalék) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék vagy az alatt van – olvasható a kutatásban.

Úgy folytatták, hogy félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ.

A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás, adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42 százalék) és a „csalást, átverést” (37 százalék) is – írták.  

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78 százalék), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70 százalék).

A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban

– fűzték hozzá.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti.

Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait – áll a kutatásban.

Tovább olvasom