Trending Now
A Vodafone önkéntesei is segítenek a korlátozások alatt
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon csaknem 700 ezer 65 éves vagy annál idősebb ember él egyedül.
Erre a problémára három szervezet – a Fesztivál Önkéntes Központ, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Vodafone Magyarország Alapítvány – egymástól függetlenül kezdett el megoldást keresni, amelyek a végén egyesültek a siker és a lehető legnagyobb elérés érdekében.
A Hogy tetszik lenni? program célja, hogy a kialakult helyzetben támogató beszélgetésekkel, odafigyeléssel – a digitális világgal való ismerkedéssel- segítsék az otthonunkban egyedül élő időseket, ezáltal csökkentve a magány érzését. Az önkéntesek toborzásáért és koordinálásáért a Fesztivál Önkéntes Központ felel, a programhoz csatlakozó idősekkel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tartja a kapcsolatot. Összesen több mint 400 önkéntes jelentkezett eddig a programra, akik közül 85-en már át is estek a szigorú szűrési és betanulási folyamaton és fel is vették a kapcsolatot idős párjukkal. A legfiatalabb önkéntes jelentkező 16, míg a legidősebb 70 éves volt, ami jól mutatja, hogy az önkéntesség és az ezáltal létrejövő szociális kapcsolatok kortól függetlenül fontos szerepet töltenek be az emberek életében.
„A Hogy tetszik lenni? programot olyan fiatalok hozták létre és olyan unokák működtetik, akik azt szeretnék, hogy a programban résztvevő idős emberek érezzék a törődést és hogy jelenlétük fontos a társadalom számára. Ez nem csupán egy önkéntes program. Ez a kezdeményezés egy emlékeztető mindannyiunknak, hogy becsüljük meg az időseket, figyeljünk oda egymásra, és ha csak annyit érünk el, hogy mindenki többször hívja fel a saját nagymamáját, nagypapáját, már megérte belevágni” – foglalta össze Nagy Réka, a Fesztivál Önkéntes Központ vezetője.
„Szükségünk van egymásra! Ahogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kozma Imre atya újra és újra az eszünkbe-szívünkbe vési, „az életünket ajándékba kaptuk, és az tehet bennünket boldog emberré, ha tovább ajándékozzuk.” Az önkéntesség lelkülete pontosan erről a tovább ajándékozásról szól. Életünkben annyiszor döntünk érdekek mentén, hogy bizony mindnyájunknak igazi örömöt jelent, amikor minden érdek nélkül tehetünk valamit egy másik emberért. Ez az öröm kihat életünk minden területére és egészségesebbé tesz bennünket” – tette hozzá Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.
„Már az első hetekben több mint 70 munkatársunk jelentkezett a „Hogy tetszik lenni programra”, melynek keretében kollegáink idősekkel beszélgetnek és segítenek nekik megismerkedni a digitális térrel és eszközökkel. Ez a program azonban sokkal több ennél, hiszen kollegáink is – kivétel nélkül – arról számolnak be, hogy ők is rengeteget kapnak beszélgetőpartnereiktől és valódi, mély emberi kapcsolatokkal és tudással, tapasztalattal gazdagodnak” – mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Alapítvány kuratóriumi tagja és a Vodafone Magyarország Zrt. alelnöke.
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.
Trending Now
A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.
Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:
már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.
Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.
Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.
A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.
A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.
A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait
Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben – írja a Magyar Nemzet.
A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.
A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.
A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én