Trending Now
„A gyakorlati tudásmegosztásra különös hangsúlyt fektetünk”
Áprilisban jelentette be a VMLY&R, hogy az ügynökség szakemberei ingyenes kurzussal segítik a hazai kisvállalkozókat, hogy könnyebben eligazodjanak és helytálljanak a digitális tér útvesztőiben. Azt mondják, a VMLY&R Talks célja a valódi, kézzel fogható segítség nyújtása gyakorlatorientált példákon és interaktív előadáson keresztül. De milyen mértékben volt képes a digitális átállásra a hazai kisvállalati szektor, mennyire nyitottak a jelentkezők az új, innovatív megoldásokra, és miben különbözik a VMLY&R Talks más ügynökségek hasonló kezdeményezéseitől? Kiderül a Head of Digital pozícióban dolgozó Somogyi Dánielnek a Médiapiacnak adott interjújából.
Mi hívta életre a VMLY&R Talks-ot?
A napi munkánk során jellemzően nagy cégek nemzetközi márkáin dolgozunk, azonban természetesen a kis vállalkozásokhoz is kötődünk. Magénszemélyként pedig nap mint nap éreztük az elmúlt időszakban, mit jelent a Covid-19 megjelenése az ismerősök, barátok vagy a velünk kapcsolatban lévő egyéb kis cégek, szolgáltatók számára. Az ötlet konkrétan Erdei Csilla és Ádi Csaba Social Media expertek fejéből pattant ki, hiszen ők amellett, hogy érzékenyek a témára, napi munkájuk során is rengeteg közvetlen visszajelzést, megkeresést kapnak. Ők pedig nagyon jól megérezték azt, hogy a digitalizáció mennyire fontos lehet ennek a szektornak is.
Mit gondolnak, milyen mértékben volt képes a digitális átállásra a hazai kisvállalati szektor?
Mit jelent az pontosan, hogy gyakorlatorientált példákon és interaktív előadáson keresztül igyekeznek segíteni?
Igyekeztünk a piacról merített aktuális hazai és nemzetközi példákon, eseteken keresztül a mindennapi gyakorlatba könnyen átültethető gyakorlati tudást átadni. Amellett, hogy példákat mutatunk, adunk egy strukturált logikát is, amely mentén fel tudják mérni a cégek, a szolgáltatók a jelenlegi helyzetüket, lehetőségeiket, majd pedig az ezekhez szükséges szolgáltatásokat, eszközöket mutatjuk be nekik. Mindezt pedig webinar formájában, kisebb csoportokban, interaktívan a konkrét problémafelvetésekre reflektálva tesszük. Ha pedig valaki további segítségnyújtásra tart igényt a Talks-ot követően is kapcsolatban maradhat velünk.
Milyen témákkal készültek eddig, és milyen témákat igyekeznek feldolgozni a későbbiekben az ingyenes előadássorozat keretein belül?
A VML&R Talks anyaga kapcsán köztünk is megoszlottak a vélemények, de a jelentkezők sokszínűsége, a kisvállalkozások profilja és mérete annyira eltérő, hogy a témakörök eléggé általánosak. Cserébe viszont igyekszünk a lehető legszélesebb területek átfogva segítséget nyújtani. Annak ellenére, hogy alapvetően marketing kommunikációval foglalkozunk a Talks részét képezi a hirdetési (elsősorban PPC) lehetőségek, a basic site fejlesztés, illetve az online fizetési megoldások ismertetése is.
Kik alkotják a csapatot, milyen területről érkeznek, és milyen speciális tudással tudnak segíteni a vállalkozásoknak?
Az anyag összeállításában több terület is képviselteti magát a cégen belől, de magát a VML&R Talks-ot a már említett Erdei Csilla és Ádi Csaba mozgatja. Mindketten ügynökségi tapasztalattal és elsősorban social és influencer, valamint részben PPC területről érkeznek, úgy látjuk, ezek azok a témakörök amik a résztvevőket mozgatják. Mellettük én, mint Head of Digital veszek részt a webinarokon, webfejlesztési és kampánytervezési témakörökben segítem a résztvevőket. Ha azonban felmerülne bármilyen más területre az igény a VMLY&R teljes csapata igyekezne segíteni.
Milyen haszonnal jár egy vállalkozás számára, ha részt vesz a kurzuson?
Azok számára, akik most léptek a digitalizáció terepére meglepően sokan nem voltak aktívak még social médiában sem. Sokan kényszerülnek rá, hogy hirdessék magukat, felvállaljanak olyan szerepeket, amelyek eddig távol álltak tőlük. Kamera elé kell állniuk és tartalmat előállítani az otthonaikban, meg kell ismerkedniük a hirdetési felületekkel, valamint azok kezelésével, maguknak a jól működő hirdetéseknek a létrehozásával. Ezekhez rengeteg gyakorlati tanácsot tudunk adni. Olyan szoftvereket, kész piaci megoldásokat, amelyek nagyban könnyítik ezt a munkát, mindig tudunk javasolni, illetve természetesen a hatékony célcsoportelérés, hirdetés létrehozás és management területén tudunk gyors és hathatós előrelépést elérni.
Mit tapasztaltak az eddigi beszélgetések során? Mennyire nyitottak a jelentkezők az új, innovatív megoldásokra? Milyen szektorokból kerülnek ki a jelentkezők? Milyen segítségre van szükségük, milyen igényt fogalmaznak meg?
Az első Talks-ot sikerült még a karantén első heteiben összeszervezni, amikor még annyira szokatlan volt ez a helyzet mindenkinek, hogy egyértelműen azt kereste, hogy egyáltalán számára releváns lehet-e a digitalizáció, és ha igen, akkor pontosan miként? Akik terméket értékesítenek, úgy látjuk, kicsit könnyebb helyzetben voltak, mert legalább nem kellett újrapozícionálni magunkat, a termékük készen volt. De sokan, akik a szolgáltató szektorban vannak újra kellett, hogy gondolják az üzletmenetüket vagy magát a szolgáltatást is, amit nyújtanak. Akkor ez foglalkoztatta inkább a résztvevőket. Nyelvtanárként, jóga- vagy síoktatóként mit tud pontosan nyújtani a megváltozott helyzetben. Főleg ekkor még mindenki kicsit visszafogottabban reagált. A legutóbbi alkalommal már nagyon konkrét és jól előkészített kérdésekkel érkeztek. Milyen szoftvert ajánlunk videó szerkesztéshez? Az adott hirdetési típus kapcsán mit javaslunk az ő esetében stb.
A kisebb és nagyobb ügynökségek sorra jelentették be az elmúlt időszakban a különböző segítő szándékú kezdeményezéseiket például podcast vagy webinárium formájában. Miben különbözik a VMLY&R Talks?
A gyakorlati tudásmegosztásra különös hangsúlyt fektetünk, illetve abban, hogy tényleg bárki, aki a webinaron részt vesz, megkapja a közvetlen elérhetőségeinket, aminek köszönhetően bármikor az esemény után is kereshet minket konkrét személyes kéréssel, kérdéssel.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.