Trending Now
„A magyar fogyasztók nagyra értékelik a proaktív kommunikációt”
2020 áprilisától, azaz a kijárási korlátozás első napjaitól kezdődően heti rendszerességgel méri az Ipsos a koronavírus fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásait. Ténylegesen használható, napi gyakorlatba átültethető eredményeket, javaslatokat adnak át az ügyfeleikre és az iparágra szabva, speciális esetekben pedig már az adott márkával kapcsolatos változásokat, alakuló percepciókat is monitorozzák. De vajon mi hívta életre a kutatássorozatot, milyen módszertannal dolgoznak, és milyen markáns eltéréseket azonosítottak eddig? Kiderül a vállalat két szakemberének, Földes Annamáriának és Balogh Sárának a Médiapiacnak adott interjújából.
Mi hívta életre az Ipsos heti szektorspecifikus CX és brand tracking kutatását?
Földes Annamária: Ahogy azt a kínai gazdasági visszaesést vizsgáló számos Ipsos kutatásból, majd most már az európai – kiemelten az olasz, francia és spanyol – piaci tapasztalatokból is leszűrhettük, a koronavírusjárvány alapjaiban formálja át a fogyasztók mindennapjait, életvitelét, szokásait, vásárláshoz kapcsolódó döntési mechanizmusait. Havi rendszerességű omnibusz kutatásunkban a hazai kijárási korlátozás meghirdetésével egy időben ezer felnőtt korú lakos személyes megkérdezése révén feltártuk, hogy a pandémia gazdasági hatásai megkérdőjelezhetetlenül jelen vannak a magyarok életében is. 87%-uk azt vallotta, hogy a vírus terjedése pénzügyileg hatással lesz a válaszadó vagy családja életére, míg ennél is szélesebb kör, 92%-os többség véli úgy, hogy a járvány tartós hatással lesz a világgazdaságra. Célunk a kutatássorozattal az, hogy segítsük az ügyfeleinket az új üzletmenetre felkészülni, támogassuk őket adatokkal a változásmenedzsmentjükhöz, legyenek aktuális információjuk a szektoruk működéséről, hogy közel tudjanak maradni a fogyasztóikhoz. Gazdasági elemzők mellett mi is azt valljuk, hogy az, aki most nem tud elég gyorsan és az igényeknek megfelelően reagálni, az a regeneráció után hátrányból fog indulni.
Mit jelent pontosan a CX és brand tracking?
FA: A rugalmasság és a gyors reakció határozza meg, hogy melyik márkatulajdonos hogyan tud alkalmazkodni a változó körülményekhez és ezáltal a valószínűsíthető kárt enyhíteni, vagy akár piaci előnyre szert tenni ebben a kritikus időszakban. Tekintve az események gyors egymásutánját, a többi piaci szereplővel ellentétben kizárólag rendszeres adatfelvételekben látjuk a megbízható és valóban használható kutatási termék kulcsát. Az egyszeri adatfelvétel helyett ezért tracking jellegű, heti rendszerességű mérést kínálunk ügyfeleinknek, amely egyszerre terjed ki az ügyfelek igényeinek mérésére, az elégedettség monitorozására, és előre meghatározott szektorokban konkrét márkaimázs monitorozására.
Milyen módszertannal dolgoznak?
FA: Általánosan igaz, hogy a járvány terjedését a lehetőségünkre álló eszközökkel is lassítva, és válaszadóink, egyben kollegáink biztonságát is prioritásként kezelve online és telefonos kutatási megoldások használatát javasoljuk a kijárási korlátozás idején minden ügyfelünknek. Ezen termék esetében is olyan megoldást kerestünk, amihez nincs szükség személyes kontaktus létesítésére, sőt a válaszadót sem mozdítjuk ki biztonságos otthonából. Így döntöttünk az online kérdőíves megkérdezés mellett, amelyhez a heti háromszáz válaszadót saját online panelünkből, a Populáció.hu közösségből kérjük fel a kutatásban való részvételre.
 |
| Földes Annamária |
A kérdőíves adatgyűjtés mellett globálisan figyeljük a cégek kommunikációját, CSR aktivitását, illetve a próbavásárlóink saját ügyfélélményeiket osztják meg velünk számos formában. Ezekkel tudjuk még erősíteni
Balogh Sára: A kvalitatív modulban szintén egy online megoldással, az online fórumbeszélgetés módszerével dolgozunk, amely időben hosszabb, összesen hat napot foglal magába. Egy chat-alapú beszélgetést jelent, előzetesen meghatározott szűrőszempontok mentén kiválasztott résztvevőkkel. A platformunk zárt és védett, az Ipsos saját, kifejezetten ilyen beszélgetésekhez kifejlesztett felülete, amelyre a résztvevők számukra alkalmas időpontokban, de napi rendszerességgel lépnek be, és válaszolnak a moderátor kérdéseire írásban, képekkel vagy rövid, általuk készített videókkal.
Ezt a módszert már korábban is számos alkalommal használtuk más kutatásainkban, a hosszabb időtartam és a moderátor folyamatos online jelenléte miatt valóban mély és részletes insightokhoz tudunk a segítségével eljutni.
Milyen adatokhoz juthatnak hozzá a cégek az ügyféligények és preferenciák heti monitorozásával?
FA: Az Ipsos filozófiájának fontos eleme, hogy ténylegesen használható, napi gyakorlatba átültethető eredményeket, javaslatokat adunk át, konkrétan az ügyfeleinkre és az iparágra szabva. Speciális esetekben akár az adott márkával kapcsolatos változásokat, alakuló percepciókat is monitorozzuk. Ezek formáját tekintve heti riportokban, továbbá idősoros elemzésekben valósulnak meg.
Milyen főbb kérdésekre keresik a válaszokat?
FA: Többek között olyan kérdésekre adunk heti frissítéssel választ, mint hogy milyen tényezők határozzák meg a fogyasztók döntéseit most és a közeljövőben; mennyire lojálisak partnereink ügyfelei és mivel tartható meg elköteleződésük; hogyan változnak a fogyasztási és ügyintézési szokások, hol vannak az ügyfélhangsúlyok, mit érdemes a jövőben fejleszteni; partnereinknek válságkommunikációjukkal sikerül-e elérni az ügyfeleket és erősíteni márkájuk imidzsét; hogyan észlelik, értékelik a fogyasztók ezt az adaptációt szektor szinten. Mindezeken túl lehetőséget biztosítunk exkluzív kérdésekre is ügyfelünk saját márkájára vonatkozóan, amelyekre kapott válaszokat a konkrét ügyfélen túl további partnereink nem láthatják természetesen.
Milyen előnyökre tehetnek szert a cégek a kutatás eredményeivel?
FA: Gyorsabban, okosabban reagálhatnak a most zajló, korábban soha nem látott változásokra, és hosszabb távra tervezhetnek. Hiszünk benne, hogy termékünk tényleges versenyelőnyt jelent ügyfeleink számára már most is, hogy ezt az előnyt át tudják fordítani gyakorlati reakciókra, szolgáltatások tartalmának és minőségének fejlesztésére. Fontos, hogy ne csak az egyének, de a cégek is megtalálják a tanulási, fejlődési lehetőséget.
Az országos reprezentatív online kvantitatív mérésen alapuló heti gyorsjelentéseken és trendelemzéseken túl kiegészítő kvalitatív modul egy zárt és védett platformon zajló, chat-alapú beszélgetés lehetőségét is kínálja az ügyfeleik részére. Ez miért lehet hasznos?
BS: A 18 fő részvételével hosszú együttműködésben, hat napon át zajló vizsgálat által részletesebb és mélyebb betekintést nyerhetünk a fogyasztók, ügyfelek megváltozott mindennapjaiba; megérthetjük a viselkedésük motivációit, a döntéseik mögött húzódó attitűdjeiket, preferenciáikat és esetleges félelmeiket; de akár koncepciós vagy kommunikációs irányokkal, új szolgáltatás- vagy termékötletekkel kapcsolatban is megismerhetjük a fogyasztók, ügyfelek véleményét, amelyeket aztán finomhangolhatunk, fejleszthetünk.
 |
| Balogh Sára |
2020 áprilisától, azaz a kijárási korlátozás első napjaitól kezdődően mérik heti rendszerességgel a koronavírus fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásait. Milyen markáns eltéréseket azonosítottak eddig?
FA: A magyarok mostani vásárlásaira általában jellemző az online megoldások és a házhozszállítás irányába való drasztikus elmozdulás. Az online rendelés főként a diplomások, az egyedül élők, és a home office formában tovább dolgozók körében ugrott meg. Pénzügyeink újragondolása ezzel párhuzamosan alapvetően az állásukat elvesztők körében jellemző, akik aránya becslésünk szerint 5% köré tehető. Az ügyféligények és preferenciák első két heti vizsgálata feltárta egyes termékosztályok keresletének a megugrását. Tartós élelmiszerekből gyógyszerekből jelentősen többet, míg például alkohol tartalmú italokból kevesebbet vásárolnak honfitársaink. A magyar fogyasztók nagyra értékelik a szolgáltatók, márkatulajdonosok irányából érkező tájékoztató jellegű, proaktív kommunikációt. Az egyes piaci szereplők közül a Magyar Telekom, az OTP Bank vagy például a Tesco marketing és PR csapata kifejezetten jól szerepelt az első hetekben, de szektorátlag szinten a drogériák is pozitív példaként említhetők. A két mért hullám alapján a közhangulat ezzel együtt egyáltalán nem mondható rossznak, a lakosság új körülményekhez való alkalmazkodó képessége, rugalmassága újra és újra meglep minket, és jó hír lehet ügyfeleink számára.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
