Kövess minket!

Trending Now

A marketing kiemelt feladata ma az, hogy motorizálja a gazdaságot

Sokat változott a környezet az utóbbi alig két hét leforgása alatt. Magyar Marketing Szövetség képviselői szerint jelen körülmények között a marketingszakma kiemelt felelőssége, hogy lendületben tartsa a hazai gazdaságot.

Az MMSZ képviselői alig néhány nap alatt gyökeresen új típusú feladatokkal szembesültek a világjárvány begyűrűzése okán; jelenleg éjjel-nappal marketingszervezetek távmunkára való átállításával, a folyamataik újra szervezésével, az értékesítési és ellátási hálózatok üzemeltetési kihívásainak feloldásával, az értékesítés digitális csatornára történő átterelésével, illetve a kampányok és promóciók átütemezésével foglalkoznak – hiszen ezekkel a tevékenységekkel tudják megalapozni, támogatni a gazdasági társaságok folyamatos működését.

Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke határozottan abban látja a marketingszakma kulcsszerepét a jelenlegi helyzetben, hogy az értékesítés támogatásával motorizálja a magyar gazdaságot. Ezáltal a szakmának nagy felelőssége van abban, hogy tompítsa a világjárvány káros gazdasági hatásait, segítse a gazdasági szereplőket, illetve munkahelyeket óvjon meg – emeli ki a szövetség irányítója. Minden gazdasági szereplő a saját szűken vett iparága, piaci szegmense kihívásaival küzd, közös elem azonban, hogy nehéz megbecsülni a koronavírus hatását: vannak, akik néhány hónapra, megint mások ennél hosszabb távra teszik annak gazdasági következményeit. Tetten érhető ugyanakkor, hogy iparágtól függetlenül minden szereplő lépésről lépésre halad a helyzet kezelésében. Az ezt célzó intézkedések a következő marketingkommunikációs csomópontok mentén rajzolhatók ki:

Iparágspecifikus kihívások: az értékesítési hálózatok üzemeltetési kihívásai

Egy ilyen rendkívüli helyzetben teljesen átalakulnak a prioritások. Természetesen most, egy élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat esetében az áruellátás biztosítása, a dolgozók és a vásárlók biztonsága az elsődleges – hangsúlyozza Bene Nikoletta (SPAR). –Ilyenkor a kampányok, promóciók, aktivitások háttérbe szorulnak, átalakulnak a helyzetnek megfelelően – teszi hozzá a szakember.

Szilva Mónika (Nestlé) ráerősít erre a kitapintható felelősségre, amelyben most az élelmiszeriparnak és a kereskedelmi láncoknak kulcsszerepük van. Mint mondja – a hírek és más országok példája azt sugallja, hogy ez nem néhány nap vagy hét, hanem akár több hónapos helyzet is lehet. Így arra kell törekednünk, hogy a közel sem ideális feltételek mellett is biztosítani tudjuk az ellátást: haladjon az alapanyag-, és csomagolóanyag beszerzés, termelés, és folyamatos legyen a kiszállítás a boltokba. Fontos, hogy az üzletekben most is, és később is megtalálhassák az élelmiszereket az emberek – teszi hozzá Szilva Mónika.

Más iparág – más kihívás: Horváth Gergő (Nissan) az mondja, hogy számukra jelenleg az jelenti az óriási kihívást, hogy megszervezzék, hogyan vigyék el az autót – akár virtuálisan is – az ügyfélhez, amikor nem szeretne senki sem kimozdulni otthonról. Mindez azért is fontos most, mert az értékesítők zöme az eladások utáni jutalékrendszerből keresi meg a mindennapi betevőt, így felelős vállalatként, ahol az emberi erőforrás az egyik legnagyobb érték, minden eszközzel segíteni kell, hogy a mindennapi kihívásokkal meg tudjanak birkózni a munkatársak – teszi hozzá a szakember.

Munkaszervezési kihívások: home office, illetve a távoli munkavégzés útvesztői

Már a csapból is a “home office” folyik jogosan, miközben azok a munkavállók, akiket ez érinthet, tulajdonképpen a szerencsésebbek közé tartozhatnak – szép számmal akadnak ugyanis olyan munkahelyek, munkakörök, ahol ez egyszerűen kivitelezhetetlen: a gyártósorsok mellett, az üzletekben, a közlekedési eszközökön, a kórházakban és rendelőkben dolgozók esetében nem lehet ezzel a munkaszervezési eszközzel élni. Ők ezekben a pillanatokban is a frontvonalban dolgoznak, amelyért hálásak vagyunk – vallja Katona Norbert, az MMSZ operatív igazgatója.

Látnunk kell azt is, hogy egyes szolgáltatói szektorokban már most megindultak az erős elbocsátások: szinte egyik pillanatról a másikra befagyott a turizmust kiszolgáló marketing szereplők piaca és megállt a rendezvényipar is – hívja fel a figyelmet a szektort érintő káros gazdasági hatásokra az MMSZ operatív vezetője.

A nagyobb marketingszervezetek számára persze a home office rendszer kézzel fogható megoldást kínál. A távoli munkavégzésben – mondja Szilva Mónika (Nestlé) – ugyanakkor éppen az a személyes kihívás, hogy hogyan lehet összetartani a csapatot. Ő ugyanis úgy tapasztalja, hogy a kollégáknak ilyenkor is szükségük van olyan „virtuális” fórumokra, ahol nem pusztán „szakmáznak”, hanem megoszthatják a mindennapi élet tapasztalatait is. Az ilyen légkör pozitív hatást gyakorol a munkavégzés hatékonyságára, gördülékenységére is. Ehhez kapcsolódva Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke kiemelte, azért is fontos folyamatos és jól strukturált kapcsolatot tartani a home office-ban dolgozó kollégákkal, mert pont ez az időszak, amikor még nagyobb teljesítményre kell kapcsolni a jövő érdekében: a kollégák ugyan egy lépéssel „távolabb” kerültek tőlünk, vezetőktől – azonban a feladatok, a kihívások szinte ránk törik az ajtót, a home office nem jelenthet csökkentett üzemmódot.

Kommunikációs kihívások: a külső és belső ügyfelek éhesek az információra

Jákó Eszter (MVM) azt látja, hogy számára most – a vállalatcsoport krízis-team tagjaként is – az okozza a legnagyobb kihívást – hogy hogyan lehet több tíz cég, összesen 13 000 munkavállalóját országos szinten up to date információval célirányosan ellátni úgy, hogy közben fenn lehessen tartani bennük a motivációjukat, munkakedvüket. Persze kritikus tevékenységet ellátó vállalatként folyamatosan és üzembiztosan kell szolgáltatnunk, így jelentős szerep hárul a külső, ügyfelek felé irányuló egyértelmű kommunikációra is – emeli ki a kommunikációs szakember.

Bene Nikoletta (SPAR) ehhez azt teszi hozzá, hogy ilyen körülmények között az üzeneteket különösen körültekintően kell megfogalmazni, hogy a helyzetnek megfelelően kommunikáljunk: arra is gondolni kell, hogy ne szűnjön meg minden megjelenési lehetőség és kommunikációs aktivitás: amit lehet, fent kell tartani – érvel a szakember, hiszen ezek az aktivitások, tevékenységek ösztönzik, támogatják leginkább az érékesítést, és ezáltal tartják lendületben a gazdaságot.

Marketingkommunikációs kihívások: átütemezések – de hogyan?

A tűzoltó jellegű szervezési és akut kommunikációs kihívások mellett nagy feladatot jelent a büdzsék és a marketing aktivitások átütemezése; persze nagy kérdés, hogy mikorra. Ha azzal számolunk, hogy nyárig tart a világjárvány, akkor ősszel indulhat útjára egy halom aktivitás – azonban, ha minden cég akkor szeretné majd bepótolni az elmaradt tevékenységeit, akkor az gyenge fajlagos eredményeket, alacsony kampányhatékonyságot vetít előre, hiszen hatalmas lesz a reklám- és médiazaj – latolgatja a lehetőségeket Jákó Eszter (MVM). A legnagyobb kihívás számunkra most az, hogy kiszámítsuk, megjósoljuk azt, hogy jelen helyzetben milyen hosszúságú időtávra kell berendezkednünk. Milyen távra kell átalakítani az üzleti és kommunikációs terveinket és ennek menetén hány különböző szcenáriót kell modelleznünk az előttünk álló időszakra – hangsúlyozza a helyzet bizonytalanságát Mérő Ádám (Coca-Cola). Nemcsak a „mikor”, hanem a „mi” is zárójelbe került, hiszen amellett, hogy átütemezünk vagy esetleg levágunk kampányokat, azt is meg kell vizsgálni, hogy az adott üzenet, kreatív helyénvaló-e ebben a rendkívüli helyzetben – hívja fel a figyelmet van der Wildt Nikolett (Szentkirályi Magyarország). A Szentkirályi Magyarország például egy elmaradt rendezvényhez kapcsolódó aktivitást fordított át adománygyűjtéssé, illetve egy, a kialakult helyzetre reflektáló kampány keretében ünnepli a gyáraiban jelenleg is aktívan dolgozó kollégák munkáját – mondja a marketingvezető.

A szakemberek szerint látni kell azt, hogy a szűken vett szakmai munkán felül –vállalati szereplőként és a szakma képviselőjeként egyaránt – felelősséget viselünk: felelősségünk van a gazdaság, egyes iparágak, vállalkozások, munkavállalók és azok családjai irányába, hiszen a marketingszakma megkülönböztetett szerepe ma éppen abban áll, hogy lendületben tartsa, illetve motorizálja a gazdaságot. Nincs megállás, sőt most kell igazán rákapcsolni: vigyázzunk a gazdaságra, vigyázzunk a munkahelyekre és vigyázzunk egymásra! #mostnincsmegallas

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom

Trending Now

Az egyedül élő idősek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyeknek

Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, az egyedül élőkre és a vidékiekre.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

-A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatása szerint az 50-79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet – ismertette az MTI.

Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak

– derült ki a kutatásból.

Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé – írták.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit”

– hívta fel a figyelmet a közleményben Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50-79 éves internetezők 89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanennyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak – közölték.

Hozzátették: a teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre.

Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13 százalék) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék vagy az alatt van – olvasható a kutatásban.

Úgy folytatták, hogy félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ.

A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás, adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42 százalék) és a „csalást, átverést” (37 százalék) is – írták.  

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78 százalék), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70 százalék).

A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban

– fűzték hozzá.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti.

Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait – áll a kutatásban.

Tovább olvasom