Trending Now
A társasházakban is érvényesülnie kell a szólás szabadságának
Ha egy állítás nem öncélú gyalázkodás, hanem közéleti kérdés megvitatását szolgálja, akkor a sértő, erős kifejezések, adott esetben a trágár megfogalmazások is az alkotmányos védelemben részesülnek. De csak akkor, ha közlés nem sérti mások emberi méltóságát – így foglalt állást nemrégiben az Alkotmánybíróság egy olyan ügyben, amelyben egy illető a közösségi médiában fejtette ki negatív véleményét egy önkormányzati társaságról.
Meg lehet-e sérteni egy önkormányzati cég becsületét? Lehet-e szidalmazni egy köztulajdonban álló vállalatot? A közösséget érintő kérdésekben milyen köntösbe kell csomagolni az állampolgári felháborodást, s hol húzódnak ilyenkor a szólásszabadság keretei? Ezekre a kérdésekre is választ lehet találni az Alkotmánybíróság (AB) egy minapi döntésében, melyben a testület a Szegedi Törvényszék egyik ítéletét vizsgálta meg.
Az ügy alapja az volt, hogy egy illető a közösségi oldalon az önkormányzati tulajdonban álló ingatlankezelő cég tevékenysége kapcsán fogalmazott meg különböző állításokat. Arról írt például, hogy a társaság felelőtlenül gazdálkodik, kifejtette, hogy szerinte a cég hűtlen és hanyag kezeléssel vádolható, emellett felelős életveszély fenntartásáért, cselekvőképtelen és kiskorú személyek veszélyeztetéséért. Máskor ingatlanpanamát is emlegetett. Az illetőt feljelentették, az elsőfokú bíróság pedig rágalmazás miatt bűnösnek találta, s egy évre próbára bocsátotta. A másodfokú bíróság helybenhagyta a döntést, ezután került az ügy – alkotmányjogi panasz útján – az Alkotmánybíróság elé.
Az AB elsőként megállapította: az eset azt a kérdést veti fel, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás szabadságának és a személyiség védelmének határvonala. A taláros testület elöljáróban leszögezte:
A határozatban több szempont is megjelent. Így például az, hogy politikai jellegű közéleti megszólalásoknak erősebb védelem jár, korlátozásuk csak a legszűkebb körben lehetséges. Ám önmagában az, hogy egy nyilvános közlés közéleti jellegű, nem vonja maga után automatikusan, hogy a kritikával illetett személyeknek az átlagosnál többet kellene elviselniük. Lényeges az is, hogy a közéleti vita nem csupán természetes személyek magatartását firtathatja, hanem szervezetek, cégek működését is érintheti, ha azoknak közéleti, társadalmi jelentőségük van. – Az ezzel ellentétes értelmezés azt eredményezné, hogy a hatóságok, a minisztériumok, a bíróságok vagy akár a pártok tevékenységének kritikai elemzése sem élvezné a véleménynyilvánítási szabadság erősebb védelmét – vezette le a testület. Ráadásul nemcsak az állami és önkormányzati, vagyis a közhatalmi rendszer működése kapcsán alakulhat ki közéleti vita, hanem az üzleti világban megjelenő közéleti kérdésekről is.
A konkrét ügy kapcsán az AB leszögezte, hogy a kritizált cég önkormányzati bérlakásokkal foglalkozott, azokat hasznosította, vagyis az emberhez méltó lakhatás alaptörvényben rögzített célja érdekében kezelte az állam vagyonát. A közlés, a kritika így közérdekű vitához kapcsolódott, hiszen a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás értékelése egyértelműen a közéleti vita terepe. A bíráló több közvetlen és közvetett utalást tett arra, hogy az önkormányzati cég tevékenysége szerinte hűtlen kezelésnek, ingatlanpanamának és kiskorú veszélyeztetésének minősül. – A kifejezések kétségtelenül sértők, de nem állítható, hogy a közlések eleve ki lennének zárva a szabad véleménynyilvánítás köréből – húzta alá az AB.
Végül talán a legfontosabb megállapítás: a pusztán sértegető gyalázkodásra az alaptörvény nem ad lehetőséget, a kizárólag az érintett személy lejáratására irányuló, szitkozódásként megjelenő forma nem tartozik a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe. Alkotmányos lehet azonban a közlés, ha a sértett magatartásának közösségi hatását firtatja. Másképpen:
– Eseti mérlegeléssel kell megállapítani, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához vagy a személyiség védelméhez fűződik-e erősebb érdek – összegzett a testület azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére.
A határozatból kiderült az is, hogy bár formailag emberi méltósága csak az embernek lehet, de a jogi személyek is igényt tarthatnak arra, hogy az állam védje tevékenységüket, személyiségüket az öncélú gyalázkodással szemben. A személyiséget szubjektíve bántó, de az emberi méltóságot nem sértő kifejezéseket ugyanakkor az alaptörvény védi.
Mindent egybe véve az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy a feljelentett személy közéleti kérdésben fogalmazott meg közléseket. Emiatt a grémium megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék rágalmazás tárgyában hozott elmarasztaló ítélete megsértette a kritikát megfogalmazó véleménynyilvánítási szabadságát, így alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Borítóképünk illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
