Trending Now
Adatkezelésre vonatkozó tájékoztatást tett közzé a NAIH
Az online otthonoktatás rengeteg, a felhasználók számára kevésbé ismert tartalommegosztót, platformot tett oktatási eszközzé.
Az eszközök mindennapos használata szinte elkerülhetetlen, itt hang- és képüzenetekben üzennek a pedagógusok a gyerekeknek, különböző fiókokkal regisztrálnak, a gyerekek fotókat, videókat készítenek az iskola felszólítására, és küldenek társaiknak, pedagógusaiknak. De mi lesz így a megosztott személyes adatokkal? Mi minősül személyes adatnak? Tisztában vannak-e a pedagógusok ezzel a felelősséggel, jogi következményekkel?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ez ügyben kiadott NAIH/2020/2888 számú állásfoglalása alapos eligazítást ad. Az alábbi linken olvasható a teljes szöveg: itt.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jelen állásfoglalásában az elmúlt íz év saját tapasztalatát és kérdéseit is a szövegbe belefoglalja.
A Hatóság felé a felhasználók az alábbi kérdéseket fogalmazták meg: Kérhet- e videófelvételt egy tanár, egy iskola? Kell-e ehhez a szülő előzetes hozzájárulása? 16 éven felüli gyermek egymaga adhat-e hozzájárulást? Otthoni tevékenység lévén, a szülő felelőssége-e a videó és/vagy az elkészített feladatok feltöltése?
A hatóság álláspontja szerint az adatkezelés célja a köznevelési törvényben előírt közfeladat, ezért az adatkezelő az intézmény, azaz az iskola, míg az adatfeldolgozó a tanár. Tehát nem magáncélú az iskola és a tanárok adatkezelése. Mivel az intézménynek az oktatási törvény írja elő a kötelező adatkezelést, így előzetes hozzájárulás (Ptk. 2:48. § (1) bekezdés) sem szükséges. Ugyanakkor az iskola továbbra is köteles a biztonságos adatkezelésről gondoskodni.
Amennyiben feltétlenül szükséges, az iskola kérheti a videofelvételeket rögzített formában, kihangsúlyozva, hogy a gyermekek személyes adatai fokozott és különös védelemben kell hogy részesüljenek. Egyúttal azt is kihangsúlyozza, hogy az Infotörvény, a GDPR rendelkezései és alapelvei szerint előnyben kell részesíteni az adatkezelést nem igénylő eszközök és megoldások használatát, mint például az iskolának nem átküldendő videókat, amennyiben a szülő az iskola felé történő visszaigazolást vállalja.
A Hatóság tájékoztatásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a GDPR 5. cikke tartalmazza azon fő alapelveket, amelyeket a személyes adatok kezelése során az adatkezelés jogalapjától függetlenül figyelembe kell venni, és amelyeknek folyamatosan érvényesülniük kell az adatkezelés során.
• Megfelelés igazolása: az adatkezelés jogszerűségét az intézménynek utólag is bizonyítania kell tudni.
• Adattakarékosság: csak a cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és arányos adat gyűjtése, tárolása.
• Korlátozott tárolhatóság: se a tanulók, se a szülők által küldött felvételek nem tárolhatóak korlátlan ideig. Jó gyakorlat az értékelés utáni vissza nem állítható törlés. Későbbi ellenőrzésre nem lehet hivatkozni további tárolás indokaként.
• Bizalmasság és integritás: biztosítani kell, hogy jogosulatlan harmadik személy a tárolt felvételekhez ne férhessen hozzá.
A Hatóság adatbiztonsági kérdésekre is reflektált, melynek értelmében az intézmény határozhatja meg, hogy milyen eszközöket használ a távoktatás során, a gyermekek jogai különös védelmének szem előtt tartásával. Így például a Messenger vagy email helyett a gyermek (vagy a felügyeletet gyakorló szülő) saját fiókjába feltöltött (nem nyilvános), csak korlátozott ideig elérhető videó linkjének megküldését javasolja. A meghatározott idő elteltét követően a pedagógus nem férhet hozzá a videóhoz. Továbbá a Hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy az adatkezelő intézmény vagy adatfeldolgozó pedagógus nem használhatja fel más célra, vagy nem készíthet másolatot a feltöltött videóról.
A Hatóság tájékoztatása és kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van – írják.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
