Trending Now
Az alkoholfürdőtől a káposztaevésig
Forró fürdővel és fokhagymával is kezelhető a közösségi médiában terjedő hírek alapján a koronavírus által okozott felsőlégúti megbetegedés. Utánajártunk, milyen hatékonysággal veszik fel a küzdelmet a közösségi oldalak az dezinformációval szemben.
A koronavírussal kapcsolatos álhírek és hamis információk elszaporodtak az utóbbi hetekben és terjedésük is egyre inkább felgyorsul, ahogyan az emberekre egyre nagyobb nyomás nehezedik az otthonlét miatt.
Az egészségügyi vészhelyzet kialakulásának kezdetén rengetegen osztották meg azt a téves információt, hogy az alkohol hasznos a fertőzés megelőzésében, illetve segít kigyógyulni a koronavírus által okozott betegségből. Ennek az elsőre talán ártatlannak tűnő hamis hírnek a terjedése végül oda vezetett, hogy Iránban legalább 27-en haltak meg annak következtében hogy ipari alkohollal próbálták megóvni egészségüket.
Fokhagymával és forró fürdővel „gyógyulnak” Indiában
A Deccan Herald indiai híroldal arról számolt be, hogy a felhasználók olyan módszereket is javasolnak egymásnak, mint például az alkoholos fertőtlenítő spray-ben való fürdés de magukat az UNICEF tanácsadóinak kiadó álhírterjesztők furcsa kezelési módszereit is nagy számban osztják. Egy olyan, az Egészségügyi Világszervezetnek tulajdonított dokumentum nagy népszerűségnek örvendett a közösségi médiát használók körében. A látszólag hiteles irat arról szólt, hogy a szervezet megtiltotta a káposztaevést, mivel a zöldség fogyasztása megtöbbszörözi a vírus hatását.
Emellett olyan tévhitek is fel-felbukkannak az indiai felhasználók (és vélhetően más országok) közösségi médiájában mint például az a valótlan állítás, hogy a fokhagyma fogyasztása vagy a forró fürdő eredményes lehet a koronavírus kezelésében. Nem véletlen, hogy India egyike volt az első olyan országoknak, ahol a rendkívüli intézkedések részeként bevezették rémhírterjesztésért kiszabható börtönbüntetést.
Álhírek a világ körül – Amerika az anti-dezinformációs stratégia kísérleti telepe
Nem csak Indiában terjednek nagy számban a valótlan tartalmak. A közösségi médiumokat ez az őket eddig ismeretlen mennyiségben elárasztó álhírhullám alaposan próbára teszi. Mivel a legtöbb dezinformáció terjedését hátráltató eszköz még erősen tesztfázisban van, egyelőre az Amerikai Egyesült Államokon kívül még nem számíthatunk ezek megjelenésére.
A 2016-os amerikai elnökválasztást követően a közösségi médiumok fokozott figyelmet kell hogy szenteljenek az álhírek terjedésének. A Facebook és a Youtube álhírellenes stratégiával válaszolt az egyre növekvő igényre. PR szemszögből ez egy nagyon okos lépésnek bizonyult, hiszen ezzel megmutatták, hogy fontosak számukra a társadalmi érdekek.
De csak azért, mert egy ilyen stratégia kidolgozása jól hangzik, még egyáltalán nem biztos, hogy működőképes is. A New York Times szakértői, Gordon Pennycook és David Rand szerint a közösségi médiumok által bevezetett intézkedések nem csak nem működnek, még ronthatnak is a helyzeten azzal, hogy összezavarják a felhasználókat.
A Youtube létrehozott egy információs panelt, amin látható hogy melyik videó származik kormány által finanszírozott forrásból, a Facebook pedig hozzáadott egy „kontextus” menüpontot a hírfolyamon megjelenő bejegyzésekhez, amire kattintva különböző háttérinformációkat láthatnak a fogyasztók. Az ehhez hasonló megoldások elegendőnek tűnhetnek, hiszen köztudott, hogy a mainstream médiumok – bár nem tökéletesek – általában megbízhatóbbak a többi hírforrásnál.
 |
A Facebook ingyenes reklámokkal segíti az Egészségügyi Világszervezet munkáját, hogy a hiteles üzenetek minél több helyen megjelenhessenek, miközben letiltja az olyan cégek hirdetéseit, akik félreinformálják a társadalmat – például azt állítva, hogy termékeik gyógyítják a vírust. A Twitter az Amerikai Egyesült Államokban élő felhasználóit automatikusan átirányítja a CDC weboldalára, ha érzékeli, hogy hiteles információkat keresnek.
Átgondolatlan módszerek és különös próbálkozások
A Harvard elemzése alapján azonban a közösségi médiumok által bevezetett változás, ami a cikkek forrása alapján próbálja meg felhívni a figyelmet a megbízhatatlan tartalmakra, nem eredményes. A kutatók ezt a következtetést 7000 amerikai felhasználó válaszai alapján vonták le. A vizsgálat úgy zajlott, hogy a tesztalanyoknak a Facebook felületéhez hasonló kontextusban mutattak különböző hiteles és hiteltelen forrásokból származó híreket. A teszt végül egyértelműen kimutatta, hogy az emberek döntő többsége egyszerűen nem figyel a szerző kilétére, csak a címre és tartalomra.
Nem csak az okoz problémát, hogy az emberek nem figyelnek a forrásra, a stratégia egyes vélemények szerint már ott elbukik, hogy csak ezt az egy szempontot veszi figyelembe a megkülönböztetés során. A Sprinklr szoftvercég social listening platformja csak március 11-én 19 millió olyan említést számlált, amelyek a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódnak. Hogy ezt kontextusba helyezve tudjuk értelmezni, Donald Trump-ról ugyanezen a napon nagyjából 4 millió hír és bejegyzés szólt. A koronavírussal kapcsolatban megvizsgált tartalmak egy része bizonyítottan hiteles forráshoz köthető, rengeteg olyan van viszont, amik eredetét lehetetlen ellenőrizni, így az is lehetséges, hogy az információ eredetileg megbízható médiumtól származott, a közösségi médium mégis megbízhatatlannak jelöli azt.
Felmerültek persze más ötletek is a hamis hírek visszaszorításával kapcsolatban, a Facebook például azt is fontolóra vette, hogy a kétes tartalmakat „harmadik félként bevont tényvizsgálók által vitatott tartalom” jelzéssel látja el. Egy a hetekben kiszivárgott dokumentum szerint a Twitternek is voltak hasonló tervei. A New York Times kognitív pszichológus szerzői ennek hiányosságaira is rámutatnak.
Sajnos, mivel a hírek egy részéről nem lehet megállapítani, hogy hiteles forrásból származnak-e (legalábbis nem ennyire gyorsan), ezért csak a kevés, bizonyítottan hamis hír mellé kerülhet ki a jelölés. Bár a kutatók szerint az a megérzés, hogy az emberek az ilyen híreket elkerülik, helyes, az elmélet maga mégis csonka marad, hiszen a figyelmeztetés hiánya azt a hamis tudatot kelti, hogy a tartalom helyes.
 |
Az álhírgyártók ontják magukból a kattintásvadász címekkel ellátott valótlan cikkeket, miközben a hitelesség ellenőrzése nehéz és időigényes feladat – éppen ezért nem elhanyagolhatóak az álhírek ellen kitalált stratégiák hiányosságai. Ezek a tények nem azt jelentik, hogy kizárólag a tudományos, hosszú évekig vizsgált megoldások működhetnek. 2008-ban például a Facebook kitalálta, hogy megkérdezi a felhasználókat, mi alapján tartanak egy hírt megbízhatónak, másokat pedig hamisnak, majd ezeket az adatokat felhasználta az akkori szűrőrendszerének kiépítéséhez. Bár többen is nevetségesnek tartották az ötletet, végül kutatás is igazolta, hogy a szűrő nagyon is hatékonyan működött.
Itthon egyelőre még várni kell
Magyar vonatkozású példa is akad, a Facebookon nemrég a közösségi platform saját hiteles hírgyűjteményét tette elérhetővé a hazai felhasználók számára:
– áll a leírásban. Az oldal azonban egyelőre még sok angol nyelvű elemet tartalmaz és egyelőre a többi próbálkozáshoz hasonlóan erről sem tudni, mennyire lesz hasznos.
A jelenlegi probléma gyökere abban rejlik, hogy a közösségi médiumok nagyobb figyelmet szentelnek hírnevük növelésének, mint a valóban működő rendszerek kiépítésének, másrészt pedig az időhiány is megnehezíti a dolgukat. Bebizonyosodott, hogy működő módszereket nem lehet egyszerűen a megérzésre alapozva létrehozni, hanem minden egyes jónak vagy akár rossznak tűnő ötletet hosszas tesztelésnek kell alávetni, majd következetesen és objektíven levonni az ezekből fakadó tanulságokat.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.