Kövess minket!

Trending Now

Az emberek egy ötöde többet dolgozika home office-ban, mint korábban

A Huawei felmérése szerint az emberek többségének nem okoz gondot az otthoni munkavégzés.

Közel nyolcszázötvenen válaszoltak a Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívére, amely a járványhelyzet kapcsán kényszerű otthoni munkavégzési szokásokat tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyire tudnak hatékonyan dolgozni otthoni körülmények között a válaszadók, milyen alkalmazásokon és eszközökön tartják fenn munkahelyi kommunikációjukat, mit hiányolnak a munkahelyi környezetből, illetve mire jut több idejük home office alatt?

70 százaléknak újdonság a home office

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 55 százaléka otthonról is teljes mértékben el tudja látni munkáját, 39 százalékuk nem, valamint számottevő (6 százalék) azok aránya, akik a veszélyhelyzet kezdete óta már elvesztették az állásukat. Noha a többség boldogul, mégis nagy változásokat hozott a home office terén a veszélyhelyzet kihirdetése: a válaszadók közel 70 százaléka korábban ugyanis egyáltalán nem élt, vagy nem élhetett az otthoni munkavégzés lehetőségével, míg további 17 százalékuk is csupán havi 1-3 napot volt otthon, míg dolgozott.

Az eszközhasználat is részben átalakult, a válaszadók közel harmada kezdett el mikrofont, vagy headsetet használni, míg webkamerát negyedük alkalmaz az új időszaktól kezdve. Alkalmazásaik közül legtöbben – 36 százalék – a Skype-ot, míg 26,3 százalékuk MS team-et használ online munkahelyi kommunikációjához, megbeszélésekhez, 26,2 százalékuknak pedig egyáltalán nincs szüksége appra munkavégzéséhez.

Az emberek ötöde többet dolgozik, mint korábban

A válaszadók legnagyobb része – 34,9 százalékuk – pontosan annyi időt tölt munkavégzéssel otthonról, mint korábban munkahelyéről, míg 30,7 százalékuk lényegesen kevesebbet dolgozik otthonról, azonban közel 21 százalékuk még többet is dolgozik home office-ból, mint eddig tette irodájából. A résztvevők 13,7 százalék nyilatkozta azt, hogy nincs milyen feladatot végeznie otthonról, felük ugyanakkor még nem vesztette el az állását.

Külön érdekesség, hogy a válaszadók legnagyobb aránya – 42,3 százaléka – kevésbé érzi magát hatékonynak otthoni munkavégzése során, mintha munkahelyéről tenné azt. Legtöbben problémaként azt emelték ki, hogy lassú az internetkapcsolatuk, ezt a válaszadók 38,3 százaléka nyilatkozta, míg 27,9 százalékuk a videochat-alkalmazás akadozására panaszkodott. A felmérésben résztvevők 34,3 százaléka azonban problémamentesen végzi otthonról munkáját.

Csúcs, hogy többet látjuk a blökit

A megkérdezettek válaszaiból arra lehet következtetni, hogy legjobban a társas interakciók hiányoznak nekik a munkahelyükről. A válaszadók több mint fele – 53,1 százalék – azt nyilatkozta, hogy a kollégákkal való beszélgetés hiányzik nekik legjobban. Örömforrásként legtöbben – 51,3 százalék – az utazási idő megspórolására tekintenek, 44,1 százalékuk azért, mert így több időt fordíthatnak önmagukra, többet láthatják gyermekeiket, kisállataikat (31,8 százalék), míg hasonló arányban, 31,7 százalék a házimunka napközbeni elvégzését is új lehetőségként éli meg jelen helyzetben.

„A Huawei Work from Home kutatás azért jött létre, mert kíváncsiak voltunk rá, hogy hogyan boldogulnak a digitális térben zajló munkavégzéssel a felhasználóink” – mondta el Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere hozzátette, úgy látják, hogy az emberek többsége számos új eszközt kezdett el használni a minél hatékonyabb munkavégzéshez, előtérbe került a multitasking és a készülékek közötti együttműködés is. A fájlok gyors megosztását, a többképernyős munkát a Huawei eszközei többféle módon segítik, a Huawei Share funkcióval egyszerűen kapcsolhatók össze a különféle készülékek, amely lényegesen megkönnyíti a munkavégzést – tette hozzá.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom