Trending Now
Az unalommal küzd a hírmédia, miközben az emberek a kiutat keresik
A hírfogyasztók egyre kevesebb koronavírushoz kapcsolódó tartalmat fogyasztanak. Ez nem csak a hirdetőknek okoz fejtörést, de a különböző szabályozó szerveknek is, hiszen a zajban nehezebb tényszerű információkat, utasításokat közölni.
Mi is írtunk arról, hogy milyen online tanfolyamokat lehet elvégezni a karantén idején vagy hogy hogyan lehet hatékonyan dolgozni a vírus miatt kényszerből kiszabott home office-ban. Arról is jelent meg cikkünk, hogy mit okoz a talán soha nem látott fake news áradat, ami a különböző gyógymódokról szól és hogyan lehet felvenni ez ellen a harcot. Amire azonban senki nem készült fel (legalábbis tudatosan), az magának a koronavírus témának a pusztító hatása az emberek együttműködési hajlamára.
A Nielsen adataiból látszik, hogy bár a televízió kiemelt médiummá vált a járványügyi vészhelyzet bejelentését követően a médiafogyasztók körében, az elmúlt 2-3 hétben ez a trend megfordult – nem csak hazánkban de a többi vizsgált európai országban is. Bár a tavalyi azonos időszakhoz képest most is jóval több TV-t néznek az emberek – valószínűleg a koronavírus-hírekkel kapcsolatos információ-cunaminak köszönhetően – a számok kezdenek visszatérni a normál értékekhez. Magyarországon a TV-s tartalomfogyasztás emelkedése az év 13. hetében tetőzött, amikor a tavaly tavaszi adatokhoz képest majdnem 15%-t ugrott a mutató. Innentől kezdve az egy főre jutó átlagos TV előtt töltött idő csökkent és jelen cikk írásának pillanatában már csak 5%-kal tér el a megszokottól.
A hanyatláshoz az is hozzájárulhat, hogy a kezdeti időszakban rengeteg márka próbálta egyszerre meglovagolni a vírus által kiváltott óriási információéhséget, amiből a fogyasztóknak igen hamar elegük lett. Éppen ezért akadnak már olyan médiumok is, amelyek blokkolják a pandémiával kapcsolatos hirdetéseket, kizárva ezzel a hirdetők egy részét a felületről.
 |
Az unalom a Facebookon is meglátszik: egyre többen igyekeznek visszatérni a megszokott tartalmakhoz és vannak olyanok is, akik tudatosan kerülik a koronavírussal kapcsolatos híreket. Valószínűleg ebbe a típusba tartoznak például a „Koronavírus-bejegyzés mentes szolnoki csoport” tagjai is. Az admin a következő lényegre törő leírással látta el a vírusposztoktól megcsömörlött szolnokiak gyűjtőhelyét: „Minden, ami Szolnok és semmi, ami koronavírus”.
Nem csak a hírek kezdenek unalmassá válni, hanem a karantén is
A közel két hónapnyi félig-meddig önkéntes izoláció lassan kikezdi a társadalmat nem csak Magyarországon, de a világ összes kevésbé kollektivista módon szerveződő társadalmában is. Az emberek egyre kevésbé tudják lekötni saját figyelmüket (különösen a vírusról szóló hírekkel telített média világában). Ez az elsőre jelentéktelennek tűnő dolog sajnos hosszú távú kockázatot is rejt magában.
Azok az emberek, akik eddig aktív közösségi életet éltek, egyes kutatások szerint sokkal könnyebb nyúlnak az alkoholhoz vagy éppen drogokhoz ebben az időszakban. Az ingerszegény lakásokban – főként a városi lakhelyeken, ahol még kert sincs, rövid úton el lehet jutni ahhoz a felfedezéshez, hogy a stresszt és rossz kedvet leggyorsabban a kívülről bevitt szerekkel lehet elnyomni.
A megnövekedett alkoholfogyasztást csak fokozza, hogy sokan még mindig úgy gondolják, egy pohár pálinka – vagy éppen ízlés szerint gyomorkeserű, kisüveges alkoholok de akár az egyébként halálosan mérgező metilalkohol is – segíthet az egészség megőrzésében. A WHO éppen ebből a célból kifolyólag adta ki azt a listát, ami az alkohollal és az egészséggel kapcsolatos tudnivalókat gyűjti egybe.
 |
Az egészségügyi világszervezet szakértői komolyan aggódnak amiatt, hogy a fokozott alkoholbevitel ront a járványügyi helyzeten és ennek okán ajánlásokat is tettek a törvények szigorítására vonatkozóan. Ezzel azonban több probléma is akad. Egyrészt az ajánlásokat nem kötelező betartani és a világszervezet nem hozhat olyan rendeletet vagy törvényt, ami bármely államra nézve kötelező érvényű lenne, másrészt egyáltalán nem is biztos, hogy ez lenne a járható út.
Az amerikai Pennsylvaniában Tom Wolf kormányzó elrendelte az állami italboltok bezárását – de ez ahhoz vezetett, hogy a vásárlók valósággal megrohamozták és kifosztották a kiskereskedelmi egységeket még a korlátozás életbelépése előtt. Három hétre rá megalakult egy olyan online platform, amely lehetővé tette az online alkoholvásárlást, de ez kicsivel a start után összeomlott a hatalmas kereslet miatt. Nem látva más megoldást, az emberek többsége ezután a határokat átlépve próbálta meg feltölteni az italosszekrényt, más államokban vásárolt portékával.
A frusztráció itthon is érzékelhető és az alkoholfogyasztás csak egy a bezártság okozta problémák közül. A hosszú távolságtartás megviseli az idős embereket, azokat akik egyedül vagy bántalmazó kapcsolatban élnek. Igaz, már most sem mindenki marad otthon, de még mindig van olyan réteg, aki fél a megfertőződéstől (mert például krónikus beteg) és inkább a magányt választja. A HáziPatika szerint az emberek 68%-a érzi úgy, hogy nincs a kezében az irányítás. A napfény, a levegő és a mozgás hiánya szintén fokozza a frusztrációt. Ezen a sűrűbb online vagy telefonos kapcsolattartás képes enyhíteni – már akinek van erre lehetősége –, de a személyes találkozást nem lehet hosszú távon ezekkel az eszközökkel helyettesíteni.
A megemelkedett ingerküszöb nem segít a vészhelyzetben
Az, hogy ilyen hosszú elzártság során valaki a bizonytalanság és fenyegetettség érzése mellett szorongást tapasztal, nem meglepő. Abban pedig önmagában semmi rossz nem lenne, hogy az emberek többsége – ezzel is enyhítve a negatív érzéseket – visszatér a megszokott kerékvágásba és inkább frissen sütött kenyerekről készült képek vagy macskás mémek megosztására használja a Facebookot. A vírushírekkel kapcsolatban kialakult immunitás azonban nem kedvez a különböző rendeletekkel kapcsolatos közlemények, a helyzetet tisztázó leírások és általában a tényszerű információk terjedésének.
Az unalom, a frusztráció okozta figyelemhiány és az önfeledt szórakozás utáni vágyakozás a legtöbb hirdető számára is nagy kihívást jelent. Májusra várhatóan mindenki csak legyinteni fog, ha egy újabb márka tűnik fel a segítő szerepében egy IGTV vagy YouTube videóban. Ez a helyzet nem túl biztató, tekintve hogy előrejelzi egy olyan időszak kezdetét, amikor éppen a releváns tartalom értéke zuhan a mélybe. Ezzel egyidőben pedig olyan űr keletkezik amit részben a szenzációhajhász weboldalak töltenek be. Míg a legjobb minőségű tartalmak kategóriáját általában éppen a semleges, visszafogott címmel rendelkező hírek teszik ki, a többsoros, nagybetűs címekkel ellátott, kamuoldalakról származó, figyelemfelkeltő képekkel tűzdelt álinformációk kevésbé olvadnak bele a szürkén hömpölygő tartalmak folyamába. Éppen ezért ezekre ugyanolyan mennyiségben kattintanak a fogyasztók. A frusztráció és a túl sok információ miatt az emberek önhibájukon kívül válnak egyre engedetlenebbé és nehezebben irányíthatóvá, ami a közösség és az állam szempontjából is igen kedvezőtlen hatás. Nem lehet megjósolni például, hogy milyen esélyekkel lehetne otthon tartani a lakosságot egy esetleges második hullám kialakulása esetén.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
