A hírfogyasztók egyre kevesebb koronavírushoz kapcsolódó tartalmat fogyasztanak. Ez nem csak a hirdetőknek okoz fejtörést, de a különböző szabályozó szerveknek is, hiszen a zajban nehezebb tényszerű információkat, utasításokat közölni.

Mi is írtunk arról, hogy milyen online tanfolyamokat lehet elvégezni a karantén idején vagy hogy hogyan lehet hatékonyan dolgozni a vírus miatt kényszerből kiszabott home office-ban. Arról is jelent meg cikkünk, hogy mit okoz a talán soha nem látott fake news áradat, ami a különböző gyógymódokról szól és hogyan lehet felvenni ez ellen a harcot. Amire azonban senki nem készült fel (legalábbis tudatosan), az magának a koronavírus témának a pusztító hatása az emberek együttműködési hajlamára.

A Nielsen adataiból látszik, hogy bár a televízió kiemelt médiummá vált a járványügyi vészhelyzet bejelentését követően a médiafogyasztók körében, az elmúlt 2-3 hétben ez a trend megfordult – nem csak hazánkban de a többi vizsgált európai országban is. Bár a tavalyi azonos időszakhoz képest most is jóval több TV-t néznek az emberek – valószínűleg a koronavírus-hírekkel kapcsolatos információ-cunaminak köszönhetően – a számok kezdenek visszatérni a normál értékekhez. Magyarországon a TV-s tartalomfogyasztás emelkedése az év 13. hetében tetőzött, amikor a tavaly tavaszi adatokhoz képest majdnem 15%-t ugrott a mutató. Innentől kezdve az egy főre jutó átlagos TV előtt töltött idő csökkent és jelen cikk írásának pillanatában már csak 5%-kal tér el a megszokottól.

A hanyatláshoz az is hozzájárulhat, hogy a kezdeti időszakban rengeteg márka próbálta egyszerre meglovagolni a vírus által kiváltott óriási információéhséget, amiből a fogyasztóknak igen hamar elegük lett. Éppen ezért akadnak már olyan médiumok is, amelyek blokkolják a pandémiával kapcsolatos hirdetéseket, kizárva ezzel a hirdetők egy részét a felületről.

Az unalom a Facebookon is meglátszik: egyre többen igyekeznek visszatérni a megszokott tartalmakhoz és vannak olyanok is, akik tudatosan kerülik a koronavírussal kapcsolatos híreket. Valószínűleg ebbe a típusba tartoznak például a „Koronavírus-bejegyzés mentes szolnoki csoport” tagjai is. Az admin a következő lényegre törő leírással látta el a vírusposztoktól megcsömörlött szolnokiak gyűjtőhelyét: „Minden, ami Szolnok és semmi, ami koronavírus”.

Nem csak a hírek kezdenek unalmassá válni, hanem a karantén is

A közel két hónapnyi félig-meddig önkéntes izoláció lassan kikezdi a társadalmat nem csak Magyarországon, de a világ összes kevésbé kollektivista módon szerveződő társadalmában is. Az emberek egyre kevésbé tudják lekötni saját figyelmüket (különösen a vírusról szóló hírekkel telített média világában). Ez az elsőre jelentéktelennek tűnő dolog sajnos hosszú távú kockázatot is rejt magában.

Azok az emberek, akik eddig aktív közösségi életet éltek, egyes kutatások szerint sokkal könnyebb nyúlnak az alkoholhoz vagy éppen drogokhoz ebben az időszakban. Az ingerszegény lakásokban – főként a városi lakhelyeken, ahol még kert sincs, rövid úton el lehet jutni ahhoz a felfedezéshez, hogy a stresszt és rossz kedvet leggyorsabban a kívülről bevitt szerekkel lehet elnyomni.

A megnövekedett alkoholfogyasztást csak fokozza, hogy sokan még mindig úgy gondolják, egy pohár pálinka – vagy éppen ízlés szerint gyomorkeserű, kisüveges alkoholok de akár az egyébként halálosan mérgező metilalkohol is – segíthet az egészség megőrzésében. A WHO éppen ebből a célból kifolyólag adta ki azt a listát, ami az alkohollal és az egészséggel kapcsolatos tudnivalókat gyűjti egybe.

Az egészségügyi világszervezet szakértői komolyan aggódnak amiatt, hogy a fokozott alkoholbevitel ront a járványügyi helyzeten és ennek okán ajánlásokat is tettek a törvények szigorítására vonatkozóan. Ezzel azonban több probléma is akad. Egyrészt az ajánlásokat nem kötelező betartani és a világszervezet nem hozhat olyan rendeletet vagy törvényt, ami bármely államra nézve kötelező érvényű lenne, másrészt egyáltalán nem is biztos, hogy ez lenne a járható út.

Az amerikai Pennsylvaniában Tom Wolf kormányzó elrendelte az állami italboltok bezárását – de ez ahhoz vezetett, hogy a vásárlók valósággal megrohamozták és kifosztották a kiskereskedelmi egységeket még a korlátozás életbelépése előtt. Három hétre rá megalakult egy olyan online platform, amely lehetővé tette az online alkoholvásárlást, de ez kicsivel a start után összeomlott a hatalmas kereslet miatt. Nem látva más megoldást, az emberek többsége ezután a határokat átlépve próbálta meg feltölteni az italosszekrényt, más államokban vásárolt portékával.

A frusztráció itthon is érzékelhető és az alkoholfogyasztás csak egy a bezártság okozta problémák közül. A hosszú távolságtartás megviseli az idős embereket, azokat akik egyedül vagy bántalmazó kapcsolatban élnek. Igaz, már most sem mindenki marad otthon, de még mindig van olyan réteg, aki fél a megfertőződéstől (mert például krónikus beteg) és inkább a magányt választja. A HáziPatika szerint az emberek 68%-a érzi úgy, hogy nincs a kezében az irányítás. A napfény, a levegő és a mozgás hiánya szintén fokozza a frusztrációt. Ezen a sűrűbb online vagy telefonos kapcsolattartás képes enyhíteni – már akinek van erre lehetősége –, de a személyes találkozást nem lehet hosszú távon ezekkel az eszközökkel helyettesíteni.

A megemelkedett ingerküszöb nem segít a vészhelyzetben

Az, hogy ilyen hosszú elzártság során valaki a bizonytalanság és fenyegetettség érzése mellett szorongást tapasztal, nem meglepő. Abban pedig önmagában semmi rossz nem lenne, hogy az emberek többsége – ezzel is enyhítve a negatív érzéseket – visszatér a megszokott kerékvágásba és inkább frissen sütött kenyerekről készült képek vagy macskás mémek megosztására használja a Facebookot. A vírushírekkel kapcsolatban kialakult immunitás azonban nem kedvez a különböző rendeletekkel kapcsolatos közlemények, a helyzetet tisztázó leírások és általában a tényszerű információk terjedésének.

Az unalom, a frusztráció okozta figyelemhiány és az önfeledt szórakozás utáni vágyakozás a legtöbb hirdető számára is nagy kihívást jelent. Májusra várhatóan mindenki csak legyinteni fog, ha egy újabb márka tűnik fel a segítő szerepében egy IGTV vagy YouTube videóban. Ez a helyzet nem túl biztató, tekintve hogy előrejelzi egy olyan időszak kezdetét, amikor éppen a releváns tartalom értéke zuhan a mélybe. Ezzel egyidőben pedig olyan űr keletkezik amit részben a szenzációhajhász weboldalak töltenek be. Míg a legjobb minőségű tartalmak kategóriáját általában éppen a semleges, visszafogott címmel rendelkező hírek teszik ki, a többsoros, nagybetűs címekkel ellátott, kamuoldalakról származó, figyelemfelkeltő képekkel tűzdelt álinformációk kevésbé olvadnak bele a szürkén hömpölygő tartalmak folyamába. Éppen ezért ezekre ugyanolyan mennyiségben kattintanak a fogyasztók. A frusztráció és a túl sok információ miatt az emberek önhibájukon kívül válnak egyre engedetlenebbé és nehezebben irányíthatóvá, ami a közösség és az állam szempontjából is igen kedvezőtlen hatás. Nem lehet megjósolni például, hogy milyen esélyekkel lehetne otthon tartani a lakosságot egy esetleges második hullám kialakulása esetén.