Világszerte több olyan kezdeményezés kel életre, mely ismert zenészek segítségével igyekszik felhívni a figyelmet olyan fontos üzenetekre, mint például az önkéntes karantén betartása. Sokan a közérdekkel megegyező összefogásokról tájékoztatnak vagy azokban vesznek részt, de olyan is van, aki egyszerűen csak ingyen bocsájtja rendelkezésre valamilyen termékét vagy tudását. Ilyen többek között a Global Citizen „Together At Home” című kezdeményezése is, melynek célja hogy az emberek otthon maradjanak és ezzel segítenek meggátolni a koronavírus további terjedését.

Új körülmények

A világjárvány olyan helyzetet teremtett, melyben az amúgy is megkérdőjelezhetetlen szerepű digitális média még jelentősebbé vált. Bepillantást adott egy olyan világba, ahol a művészek maguk tartanak online rendezvényeket, amiket a rajongók otthonuk kényelméből szemlélhetik.

Az egyik – főkét a fogyasztók által osztott, optimista – álláspont szerint ez hosszú távon akár előnyös is lehet számukra, mivel sok költséget megspórolnak. Nincs szükség eseményszervezőkre, közönségkapcsolatokra és drága eseménymarketingre, vagy akár hírességek nevét tartalmazó vendéglistákra, csak azért hogy még nagyobb izgalmat keltsenek. Az online térben látszólag mindenki megjelenhet anélkül, hogy rendezvényszervezők és marketingesek szigorú ütemtervéhez alkalmazkodnának.

Sok zenész sikere saját környezetében, lokális szinten kezdődik, a helyi kocsmákban és bárokban fellépve, vagy a vasútállomásokon és a zsúfolt utcákon zenélve. Az ő szemszögükből úgy tűnik, hogy szerencséjük van azon keveseknek, akiket felfedeznek majd olyan szerződést köthetnek, amely révén minden zenei álmuk és ambícióik beteljesedhet. Pedig a világszintű ismertségért magas árat kell fizetniük. Az olyan művészek, mint JoJo, Kesha vagy Taylor Swift már többször felszólaltak a kiadók ellen, akik sok esetben inkább hátráltatják és kizsákmányolják az előadókat, ahelyett hogy zenei karrierjük fejlődését segítenék.

De nem csak a kiadók okozhatnak problémát, a nagy események szervezői is hajlamosak túl messzire menni és számos példa volt már arra, hogy nem tartották be az előírásokat a rendezvények felállításakor. Ezt támasztja alá például a Red Velvet nevű k-pop csapat tagjának, Wendynek az az esete, amikor a szervezők hanyagsága miatt balesetet szenvedett és hónapokig kórházi ellátásra kényszerült.

Egyedi megoldások és önmenedzsment

Azok közül, akik megtehették, sokan a hagyományos útvonalról letérve inkább saját ügynökséget hoztak létre karrierjük életben tartása érdekében vagy különböző alternatív módokon kezdték el terjeszteni produkcióikat. Az egyik ilyen sokat emlegetett zenész Beyoncé, aki a közönségi média erejét felhasználva növeli hírnevét. Az énekesnő ezt ráadásul igen hatékonyan teszi, tevékenységével már több díjat is nyert, illetve a D’Marie közösségi analitikai ügynökség szerint ő az egyik legnagyobb hatású influenszer az Instagramon.

Ehhez hasonló sikereket produkáló nem-konvencionális módszereket eddig csak azok tudtak sikeresen alkalmazni, akiket már amúgy is ismert a közönség. A világjárvány azonban változást hozhat ezzel kapcsolatban, hiszen robbanásszerűen nőttek az otthonról követhető események, koncertek számai.

Mivel a koncertszervezés szünetel, a zenészek jelenleg a digitális eladásokra koncentrálnak. Sokuk saját webáruház révén arra is lehetőséget teremt, hogy rajongóik közvetlenül tőlük vegyék meg a dalokat, ezáltal átugorva a közvetítő szervezeteket. Az olyan művészek, mint John Legend, JoJo, Erykah Badu, a Coldplay és H.E.R. mind a közösségi médiát, mind az élő közvetítések erejét felhasználták, hogy életben tartsák zenéjüket, és reményt keltsenek az embereknek. Lil Nas X és Lizzo, kihasználták a lehetőséget, hogy a rajongóktól beérkező pénzt közvetlenül rászorulóknak adományozzák a CashApp segítségével, sok zenekedvelő pedig úgy döntött, hogy adakozik az előadók és a zeneipar dolgozóinak támogatására, mivel a járvány kockára teszi megélhetésüket.

A digitális termékekből és szolgáltatásokból nem lehet megélni

Szakmai körökből azonban sokan nem értenek vele egyet, hogy az élő közvetítésekből és a közösségi médián való megjelenésből befolyt jövedelemből képes túlélni a válságot a zeneipar, legalábbis nem abban a formában, ahogy jelenleg ismerjük. Az átalakulás sokak szerint azzal jár, hogy rengetegen végleg elveszítik megélhetésüket, a piac leegyszerűsödik, a nagy rendezvények pedig luxusnak számítanak majd.

Az Egyesült Királyságbeli Musicians Union adatai alapján az országban a zeneipari dolgozók 94%-a szabadúszóként dolgozik – és az arány valószínűleg más országokban is hasonló lehet. A szabadúszó munka jellege lehetetlenné teszi, hogy a lemondott rendezvények miatt kieső bevételeket bármilyen módon pótolni lehessen, hiszen a zenészek és a velük dolgozó személyzet is a teljesített események után kapja a fizetést.

A zeneipari vállalkozók karrierjük építése érdekében kénytelenek lemondani az állandó jövedelemről, a fizetett szabadságról, maguknak fizetik a társadalombiztosítást és nyugdíjbiztosítást. Ráadásul munkájuk nem végezhető teljes mértékben otthonról. Ebből kifolyólag a koronavírus járvány egyesek szerint a legnagyobb csapás a zeneipar és az egész kreatív szakma számára, ami valaha történhetett.

Ahogyan Sixx egy korábbi interjúban a Sziget Fesztivált is példaként hozva kiemeli, a szervezők világszerte kénytelenek lemondani az olyan – normál esetben – hatalmas bevételt termelő zenei fesztiválokat, mint a Coachella, az SXSW, a Download Australia és a Glastonbury. A szervezők jobbhíján valamennyi jegy teljes árát visszatérítik, vagy lehetőséget adnak a beváltásukra egy másik, jövőben megrendezésre kerülő eseményen való részvételért cserébe, tehát nem marad olyan tartalékuk, amiből a partnereiket kifizethetnék – már ha egyáltalán bárki jogosnak tartana egy ilyen követelést.

Az összeomlás szélén

A pénzügyi kockázati elemzők és az üzleti tanácsadók azt állítják, hogy a Glastonbury Fesztivál – az Egyesült Királyság legjelentősebb fesztiválja, mely 200.000 látogatót fogadott volna be – szervezőinek vesztesége elérheti a több mint 100 millió fontnyi összeget is. A teljes veszteség konkrét mértéke a fesztiválra kötött biztosítás típusától és szintjétől és a későbbi megegyezéstől függ majd.

Más széles körben megünnepelt zenei eseményeket, mint például az Eurovíziós Dalversenyt a jelenlegi válság miatt rövid időn belül lemondták. Ezek a hirtelen és szerencsétlen változások aláhúzzák a vírus pusztító hatását az élő zenére nézve.

A lemondott események száma ráadásul továbbra is napról napra növekszik, hiszen nem lehet pontosan megjósolni a vészhelyzet elmúlásának időpontját. Ez pedig újabb és újabb csapásokkal fenyeget. A Billboard alapján az ausztrál élőzene ágazat az összeomlás határára került, miután az állam betiltotta a 100 főnél nagyobb létszámú rendezvényeket és a helyzet azóta csak romlott, hiszen a zeneipar nem számíthat jelentős támogatásra ebben a nehéz időszakban.

Az összeomlás – vagy optimistább fogalmazással átalakulás – további előjeleként értelmezhető az is, hogy a világ vezető élő események értékesítésével foglalkozó e-kereskedelmi vállalata a Live Nation részvényeinek ára március második hetére 50%-kal esett vissza.

Nem a vírus megjelenése az első pofon. A lemezipar hanyatlása a zeneipar egészében monumentális változásokat váltott ki. A digitális kiadványok, a szivárogtatás, a kalózkodás és az alkalmazás-alapú zenehallgatás népszerűsége átalakította az előadók és a lemezkiadók munkáját. Az egyensúly a rögzített zene eladásoktól az élőzenés események népszerűsítése és a kereskedeleme irányába tolódott el. A zenészeknek már a válság előtt is meg kellett küzdjenek azért, hogy szolgáltatásukért cserébe munkájuknak megfelelő kompenzációt kapjanak az eladott zenei egységekért. Ennek egyik fő oka éppen az, hogy a zene streamingjéből szerzett jogdíjak csak a teljes jövedelem viszonylag kis részét teszik ki.