Trending Now
COVID-19 Kommunikációs trendek
30 európai irodájának tapasztalatai alapján a Grayling összefoglalta a kommunikációt meghatározó tevékenységeket, tartalmakat és viselkedési irányelveket a világjárvány idején.
2020 első negyedévében óriási kulturális változás történt az egész világon, ahogy a COVID-19 világjárvány eredményeként új társadalmi normák alakultak ki. A márkák számára hatalmas kihívássá vált nemcsak a kommunikáció online térbe való áthelyezése, de a megfelelő tartalmak és hangvétel megtalálása is ezekben a példa nélküli időkben.
Online vagy offline?
A szociális távolságtartás szükségessé tette, hogy az emberek szokásaikat, kommunikációjukat az online térbe helyezzék át (pl. Zoom használata). A fejlett világban élők életének utóbbi két évtizedét jelentősen meghatározta az internet, azonban mégis élesen elkülönült az “offline” és az “online” élet. Mostanra olyan interakciók is a képernyőre kerültek át, amelyeket még három hónappal ezelőtt is nehéz lett volna elképzelni (pl. Európai Parlament, állatkertek).
Mit jelent ez az egyes márkák számára?
- A helyzet jól mutatja, hogy a vállalatok az időnyomás alatt is képesek kihasználni a technológia nyújtotta lehetőségeket minimális anyagi ráfordítással.
- Fontos tanulság az is az egyes márkák számára, hogy a fogyasztók és felhasználók egésze képes az online világban való boldogulásra, de az online térben sokszor másképpen kell kommunikálni – hogy mit írunk le, most fontosabb, mint valaha.
Kommunikáció és együttműködés
A pozitív hozzáállás olyasmi, amit ezekben az időkben megközelíteni is nehéz, nem, hogy elérni. A COVID-19 világjárványhoz mégis vitathatatlanul hozzátartozik az a rendkívüli gyorsaság, amely által a segítő szándékú együttműködések kialakultak, az emberek és vállalatok összekapcsolódtak az elszigeteltségre való válaszul.
Mit jelent ez az egyes márkák számára?
- Minden szervezetnek van egy közössége és ez a mostani tökéletes alkalom, hogy összehozza és összetartsa saját közösségét vagy megtalálja a támogatásra váró más közösségeket.
- A helyi márkák pedig nagy hatással lehetnek most a saját fogyasztóikra.
- Érdemes most a versenytársakra is együttműködési partnerként tekinteni, hiszen ez hosszú távon is előnyt jelent majd.
Emberség
Minél hosszabb a globális elszigetelődés, annál több ember keresi a kapcsolatot – és főleg az emberközpontú kommunikációt. Az utóbbi időkben nem ismeretlenek senkinek azok az e-mailek, amikben a vállalatok azt bizonygatják, hogy törődnek a fogyasztóikkal.
Mit jelent ez az egyes márkák számára?
- Ez azonban most kevésnek bizonyul, most ténylegesen meg kell mutatnia a vállalatoknak, hogy mennyire felelősségteljesek, ehhez pedig intézkedések és kommunikáció szükséges.
- A kommunikációt illetően pedig most az a fontos, hogy nyitott, őszinte és empatikus legyen, tegye az embereket kommunikációjának középpontjába – legyen az az ügyvezető igazgató vagy akár egy alkalmazott – mutassa meg a vállalkozás mögött álló arcokat, hogy humanizálja azt, amiről beszél.
Megtalálni a helyünket
Most létfontosságú, hogy a márkák és a vállalkozások világosan megtalálják a helyüket a globális beszélgetésben. Ezekben a hetekben minden tartalmat a COVID-19 határoz meg és ebben a környezetben a vállalatoknak is be kell látniuk, hogy nem mindig kell, hogy legyen mondanivalójuk.
Mit jelent ez az egyes márkák számára?
- Szorítkozzanak a kommunikációt illetően olyan kérdésekre, amelyek központi szerepet játszanak a márka identitásában, és ahol valamilyen módon valódi értéket teremthetnek a fogyasztók életében.
- A kommunikáció célja most a vásárlók, felhasználók, munkavállalók és közösségek támogatása kell, hogy legyen.
- Ismerjék fel, hogy hol van a pont, ahol nem kell beleavatkozniuk az eseményekbe (pl. egészségügyi kérdések).
Változások
Az ikertornyok elleni támadások után gyakran említették, hogy a világ örökre megváltozott. Ez talán a COVID-19 hosszútávú hatását tekintve is igaz. Még messze vagyunk attól, hogy pontos előrejelzéseket tudjunk készíteni arról, hogy a társadalom és a gazdaság milyen irányba változik majd, amikor alkalmazkodunk a pandémiát követő világhoz. Bizonyos azonban, hogy hatalmas lehetőségeket rejt majd a piac újbóli kinyílása.
Mit jelent ez az egyes márkák számára?
- Mivel a megváltozott életmódunk a kereslet és kínálat egyidejű változásait eredményezi, új üzletimodellek kialakulása válik szükségessé. Ezért is különösen fontos, hogy amit most tesznek a vállalatok, a következő két évtizedüket határozza majd meg.
- Amellett, hogy folyamatosan adaptálódni kell, olyan új helyzet alakult is, amelyben számos lehetőségek nyílik az innovatív, merész és kreatív megoldásokra.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.