Kövess minket!

Trending Now

COVID-19 Kommunikációs trendek

30 európai irodájának tapasztalatai alapján a Grayling összefoglalta a kommunikációt meghatározó tevékenységeket, tartalmakat és viselkedési irányelveket a világjárvány idején.

2020 első negyedévében óriási kulturális változás történt az egész világon, ahogy a COVID-19 világjárvány eredményeként új társadalmi normák alakultak ki. A márkák számára hatalmas kihívássá vált nemcsak a kommunikáció online térbe való áthelyezése, de a megfelelő tartalmak és hangvétel megtalálása is ezekben a példa nélküli időkben.

Online vagy offline?

A szociális távolságtartás szükségessé tette, hogy az emberek szokásaikat, kommunikációjukat az online térbe helyezzék át (pl. Zoom használata). A fejlett világban élők életének utóbbi két évtizedét jelentősen meghatározta az internet, azonban mégis élesen elkülönült az “offline” és az “online” élet. Mostanra olyan interakciók is a képernyőre kerültek át, amelyeket még három hónappal ezelőtt is nehéz lett volna elképzelni (pl. Európai Parlament, állatkertek).

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

 

  • A helyzet jól mutatja, hogy a vállalatok az időnyomás alatt is képesek kihasználni a technológia nyújtotta lehetőségeket minimális anyagi ráfordítással.
  • Fontos tanulság az is az egyes márkák számára, hogy a fogyasztók és felhasználók egésze képes az online világban való boldogulásra, de az online térben sokszor másképpen kell kommunikálni – hogy mit írunk le, most fontosabb, mint valaha.

 

Kommunikáció és együttműködés

A pozitív hozzáállás olyasmi, amit ezekben az időkben megközelíteni is nehéz, nem, hogy elérni. A COVID-19 világjárványhoz mégis vitathatatlanul hozzátartozik az a rendkívüli gyorsaság, amely által a segítő szándékú együttműködések kialakultak, az emberek és vállalatok összekapcsolódtak az elszigeteltségre való válaszul.

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

 

  • Minden szervezetnek van egy közössége és ez a mostani tökéletes alkalom, hogy összehozza és összetartsa saját közösségét vagy megtalálja a támogatásra váró más közösségeket.
  • A helyi márkák pedig nagy hatással lehetnek most a saját fogyasztóikra.
  • Érdemes most a versenytársakra is együttműködési partnerként tekinteni, hiszen ez hosszú távon is előnyt jelent majd.

 

Emberség

Minél hosszabb a globális elszigetelődés, annál több ember keresi a kapcsolatot – és főleg az emberközpontú kommunikációt. Az utóbbi időkben nem ismeretlenek senkinek azok az e-mailek, amikben a vállalatok azt bizonygatják, hogy törődnek a fogyasztóikkal.

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

 

  • Ez azonban most kevésnek bizonyul, most ténylegesen meg kell mutatnia a vállalatoknak, hogy mennyire felelősségteljesek, ehhez pedig intézkedések és kommunikáció szükséges.
  • A kommunikációt illetően pedig most az a fontos, hogy nyitott, őszinte és empatikus legyen, tegye az embereket kommunikációjának középpontjába – legyen az az ügyvezető igazgató vagy akár egy alkalmazott – mutassa meg a vállalkozás mögött álló arcokat, hogy humanizálja azt, amiről beszél.

 

Megtalálni a helyünket

Most létfontosságú, hogy a márkák és a vállalkozások világosan megtalálják a helyüket a globális beszélgetésben. Ezekben a hetekben minden tartalmat a COVID-19 határoz meg és ebben a környezetben a vállalatoknak is be kell látniuk, hogy nem mindig kell, hogy legyen mondanivalójuk.

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

 

  • Szorítkozzanak a kommunikációt illetően olyan kérdésekre, amelyek központi szerepet játszanak a márka identitásában, és ahol valamilyen módon valódi értéket teremthetnek a fogyasztók életében.
  • A kommunikáció célja most a vásárlók, felhasználók, munkavállalók és közösségek támogatása kell, hogy legyen.
  • Ismerjék fel, hogy hol van a pont, ahol nem kell beleavatkozniuk az eseményekbe (pl. egészségügyi kérdések).

 

Változások

Az ikertornyok elleni támadások után gyakran említették, hogy a világ örökre megváltozott. Ez talán a COVID-19 hosszútávú hatását tekintve is igaz. Még messze vagyunk attól, hogy pontos előrejelzéseket tudjunk készíteni arról, hogy a társadalom és a gazdaság milyen irányba változik majd, amikor alkalmazkodunk a pandémiát követő világhoz. Bizonyos azonban, hogy hatalmas lehetőségeket rejt majd a piac újbóli kinyílása.

Mit jelent ez az egyes márkák számára?

 

  • Mivel a megváltozott életmódunk a kereslet és kínálat egyidejű változásait eredményezi, új üzletimodellek kialakulása válik szükségessé. Ezért is különösen fontos, hogy amit most tesznek a vállalatok, a következő két évtizedüket határozza majd meg.
  • Amellett, hogy folyamatosan adaptálódni kell, olyan új helyzet alakult is, amelyben számos lehetőségek nyílik az innovatív, merész és kreatív megoldásokra.

 

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom