Trending Now
Drámai veszteséget okoz a koronavírus a világkereskedelemben, de az év második felében már lassan javulhat a helyzet
Negyedévente 320 milliárd dollár veszteséget okoz a világkereskedelemben a Covid-19 járvány, ebből az európai turizmus 53 milliárd dollár kiesést szenved el – prognosztizálja az Euler Hermes hitelbiztosító.
A Covid-19 járvány a kitörés óta eltelt 4 hónapban már akkora visszaesést okozott a világkereskedelemben, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború egy teljes év alatt – állítja az Euler Hermes, a magyarországi hitelbiztosító friss elemzésében. Merész István, az Euler Hermes országigazgatója kiemeli: a járvány negyedévente 320 milliárd dollár kiesést okoz a világkereskedelemben az átmenetileg lebénuló gazdaság miatt. Ezen belül az árutermelésben az exportveszteség elérheti a 161 milliárd dollárt, mivel az áruk iránti kereslet Kínában és Európában április végéig drasztikusan csökken. Ehhez járul még a szolgáltató szektor visszaesése: a kínai, az olasz és az Európán belüli turizmus drámai csökkenése, amely az Euler Hermes becslése szerint 125 milliárd dollár veszteséget könyvelhet el. Illetve ezzel párhuzamosan a légiközlekedési és szállítmányozói ágazat is jelentősen lassul, ahol a veszteség 33 milliárd dollár lehet. A gazdasági élet normalizálódása fokozatosan és lassan történik majd: Kínában már márciusban elkezdődött, de világszinten csak május végére várható.
 |
A jelenleg elérhető adatok recessziót jeleznek előre, 2020 első hat hónapjában a világkereskedelem várhatóan negatívba fordul: az első negyedévben -2,5 százalékkal, a második negyedévben -1 százalékkal csökken a kereskedelmi volumen a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A Nemzetközi Hajózási Kamara adatai szerint a Covid-19 járvány eddig 350 ezer konténert „vett ki” a vízi szállítmányozási forgalomból, és az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt négy hétben a Kínából Európa felé tartó konténerhajók száma felére esett vissza.
A világkereskedelem 2020 második félévében lassan fog helyreállni, így év végére mindössze 0,4 százalékos növekedést várunk globálisan, szemben a tavalyi 2,6 százalékkal, vagy a 2018-as 3 százalékos növekedéssel – hangsúlyozza Merész István. Az Euler Hermes magyarországi igazgatója szerint a nemzeti kormányok, a jegybankok és a szupranacionális szervezetek – mint az Európai Unió vagy az IMF – soha nem látott méretű, monetáris és fiskális elemeket egyaránt tartalmazó válságkezelési csomagokat jelentettek be, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek a járvány elmúltával a gazdaság újraindításához.
De némi jó hírrel is szolgál Merész István: Kína kezd talpra állni a járvány okozta sokkból, és a gazdaság kezd normalizálódni. A szakértő szerint Kínában a Covid-19 járvány eddig jóval kisebb visszaesést okozott, mint a 2009-es pénzügyi-gazdasági válság. A jelenlegi kereskedelmi forgalom növekedése a 2016-os szintre lassult, ám még mindig elenyésző a 2009-es válság idején mért adatokhoz képest. 2009 januárjában 26,5 százalékot, februárban 43,1 százalékot esett a kereskedelmi forgalom. Ehhez képest idén januárban 17,2 százalék, februárban pedig 4 százalék volt a csökkenés a megelőző év azonos hónapjához viszonyítva. A következő hónapokban ugyan további csökkenés várható, mivel a járványügyi megszorítások szerte a világban fékezik a kereskedelmet, ám ezekkel együtt is Kínában lassan rendeződik a helyzet – állítja Merész István.
Az Euler Hermes becslése szerint a járvány 3 százalékponttal csökkenti a kínai GDP növekedést év/év alapon. Ebből 1,8 százalékot a járványügyi intézkedések miatti belső keresletcsökkenés magyaráz. A Hubej tartományban – amely a kínai GDP 4,5 százalékát állítja elő – érvényben lévő drasztikus korlátozások, illetve a Kína többi részén alkalmazott társadalmi távolságtartási szabályok éreztetik hatásukat a háztartások fogyasztásán is. A kínai üzemekben a gyártás hamarabb fog normalizálódni, minthogy visszatérjen a fogyasztás a járvány előtti szintre – jósolja Merész István.
Egy hónappal a karantén kihirdetését követően fordulópont következett be a járvány terjedésében Kínában. A helyzet azóta folyamatosan javul, és a fő gócpont áthelyeződött Kínából Európába. Kínában most már a gazdaság újraindítására fókuszálhatnak a döntéshozók. „Jelenleg a kínai gazdaság az ilyenkor szokásos teljesítményének 75 százalékán teljesít, de április végére azt várjuk, hogy teljesen helyreáll” – ad hangot reményének Merész István.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
