Kövess minket!

Trending Now

Ez a krízis más lesz – A koronavírus okozta válság összehasonlítása a gazdasági világválsággal

A koronavírus-járvány mára az egész világon lecsengőben van és már észlelhető néhány pozitív jel. A Roland Berger összehasonlította a jelenlegi krízist a 2008-as pénzügyi válsággal.

A tanácsadó cég szerint a négy hetes leállással számoló forgatókönyvek irreálissá váltak, inkább a gazdaság tizenkét hétig tartó leállása valósult meg. Elemzésükben megvizsgálják, hogy a gazdaság különböző ágazatainak milyen hosszú időre van szüksége a mostani válságból való kilábaláshoz, és milyen konkrét helyzetek enyhítésére kell az államnak támogatást nyújtania.

Az autóipar helyreállítása a jelenlegi válság után hosszabb ideig fog tartani, mint a 2008-as globális pénzügyi válság utáni időszakban.

Világkörüli kitekintés

Egyértelműen látszik, hogy a globális gazdaság hatalmas ütést kapott a COVID-19 világjárvány hatásai miatt ebben az évben. A 2008-as pénzügyi válsággal ellentétben, a globális GDP növekedése nemcsak stagnálni fog, hanem több százalékkal vissza is esik majd. Pedig néhány hónappal ezelőtt még három százalékot is meghaladó globális növekedést prognosztizáltak egyesek.

A gazdasági visszaesés a világ valamennyi régióját és országát érinti. Kína arról számolt be, hogy 2020 első negyedévében GDP-je 9,8%-kal esett vissza az előző negyedévhez képest. Mivel a kínai gazdaság újraindult, de a külföldi kereslet egy ideig nem lesz elegendő, a Roland Berger arra számít, hogy Kína GDP-je 2020-ban mindössze 2,5% -kal fog növekedni. Ez 3,5 százalékpontos csökkenés a járvány előtti előrejelzésekhez képest. Európát és az Egyesült Államokat még erősebben fogja érinteni a járvány, mint Kínát: a Roland Berger szakértői 5,2 százalékos, illetve 5,4 százalékos GDP csökkenést prognosztizálnak 2020-ra. Bár a globális gazdaság növekedni fog 2021-ben, Kínában, Európában és az Egyesült Államokban ez a növekedés nem lesz elegendő a 2020-as veszteségek ellensúlyozására.

Ez a válság most más

„A tőzsdekereskedelemben a mostani hullámzás ugyan hasonlít a 2008-as válság jellemzőihez, a legutóbbi globális hanyatlás nem volt ennyire szélsőséges és gyors: most rendkívül gyorsan fagyott meg a gazdaság és állt meg a növekedés szinte minden szektorban” – fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

2008-ban a válság az amerikai ingatlan- és pénzügyi piac zavaraival kezdődött, és csak egy bizonyos késleltetés után terjedt el a világ többi részén a pénzügyi- és reálgazdaságban. A világjárvány ennél radikálisabb és hirtelenebb hatást gyakorol a világgazdaságra. Azonnal és teljesen lekapcsolta a reálgazdaságot – egyidejűleg elpárologtatva a kínálatot és a keresletet: a gyárak bezárása Kínában az ellátó láncolatok megszakadását okozta. A munkanélküliség következtében a munkavállalók elveszítették jövedelmüket miközben a fogyasztás is csökkent és tovább gyengült amiatt, hogy elrendelték a legtöbb üzlet bezárását.

A világjárvány sokkal súlyosabban érinti az iparágakat, mint a 2008-as pénzügyi válság, és a legtöbb iparágnak hosszabb időre lesz szüksége, hogy felépüljön az általa elszenvedett veszteségekből. A Roland Berger cikkében példaként külön kiemeli a turizmust és az autóipart.

Az utazások teljesen leálltak a határok lezárása, a karanténszabályok és a belépési tilalmak miatt. Az üzleti és pihenési célú utak is feleslegessé váltak, mivel a világ legtöbb pontján nem lehetséges sem utazni, sem szállást kapni. Ami igazán katasztrofális ebben, hogy az ipar nem lesz képes pótolni az elmaradt utakból származó bevételeket. A videokonferenciák helyettesítik a személyes üzleti találkozókat, a munkavállalók pedig – tekintettel a munkáltatók helyzetére – nem tudják elhalasztani éves szabadságukat és inkább otthonukban töltik azt. Az ágazat bárminemű helyreállása most csak távoli álom.

A gépjárműipart a COVID-19 úgy tépázza meg, hogy annak már egyébként is elég kihívással kellett szembenéznie a digitális átalakítás, az elektrifikáció és az autonóm járművek fejlesztése miatt. A 2008-as pénzügyi válság idején kormányzati intézkedések ösztönözték a keresletet, például az egyes országokban bevezetett gépjármű-selejtezési (scrappage) rendszerekkel. Kétséges azonban, hogy ez a megoldás segítene a jelenlegi válságban. Végül is, ha a fogyasztók nyomás alatt vannak a gyárbezárások, a munkanélküliség és a rövidített munkaidők miatt, akkor ki fog autót vásárolni úgy, hogy bizonytalanok a saját pénzügyi kilátásai? Az autóipar ezen válságból történő kilábalása várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe, mint 2008 után.

A pénzügyi krízis során, tizenkét évvel ezelőtt, a gépgyártó és létesítményfejlesztő szektor növekedése szinte ugyanannyira esett vissza, mint az autóiparé. Ennek eredményeként a szektor akkoriban felépült, mindazonáltal továbbra is tartósan a válság előtti szint alatt maradt, különösen a haszonkulcsok tekintetében.

A válság hasonlóképpen érinti az egyébként is nehéz időszakot megélő gépipart, mint az autóipart. A gyenge árfolyamkülönbözet mellett számos vállalat befektetések hiányával küzd, különösen a digitalizáció területén. Az autóiparral ellentétben a gépipar helyreállítása azonban valószínűleg nem fog tovább tartani, mint a pénzügyi válság után, mivel a vállalatoknak lehetősége van arra, hogy nyereségüket új szolgáltatások bevezetésével, például karbantartási szerződésekkel biztosítsák.

A kormányok a világ minden táján nagyszabású mentőcsomagokat készítettek gazdaságaik fennmaradásának biztosítása érdekében. Ezen csomagok többsége jelentősen meghaladja a 2008. évi pénzügyi válságban használtakat, és tekintettel a reálgazdaságra gyakorolt ​​hatás mértékére – amint az fentebb volt említve – helyes, hogy a kormányok ilyen átfogóan és ilyen gyorsan cselekedtek.

Az is világos ugyanakkor, hogy a kormányzati intézkedéseket hozzá kell igazítani a jelenlegi konkrét válsághelyzethez. A kormányoknak mindenekelőtt meg kell védeniük lakosságuk egészségét, ezért az egészségvédő és a gazdaság élénkítését célzó intézkedéseknek egyensúlyban kell lenniük. A 2008-as pénzügyi válság alatt bevezetett intézkedések puszta lemásolásával nem lehetne jó eredményt elérni 2020-ban.

A pandémia megfékezéséhez jelenleg szükséges intézkedések, még ha enyhítik is annak hatásait, csak addig maradnak érvényben, amíg nem találnak oltást és széles körben elérhetővé nem teszik azt. Amíg ezt nem sikerül elérni, mindannyian másképp dolgozunk és fogyasztunk, mint a válság előtt. Az új valóság különbözik a válság előtti valóságtól. Ha csak a fogainkat szorítjuk össze addig, amíg vissza nem térünk a válság előtti helyzetbe, kudarcot fogunk vallani: a vállalatoknak és az iparágaknak a mai kihívásokra úgy kell reagálniuk, hogy új válaszokat találnak az új problémákra.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom