Trending Now
Ezért mond nemet a Google és a Facebook a hongkongi rendőrség adatigényléseire
A Google arra kéri a hongkongi rendőrséget, hogy inkább „diplomáciai eljárásokat” alkalmazzanak az adatigénylésekhez. A tech óriás lépése megnehezíti a hongkongi kormány számára a bűnügyi adatgyűjtést. A Google szóvivője szerint a vállalat a jogszabályok életbelépését követően nem ad ki felhasználói adatokat a hongkongi hatóságok számára.
A Google a pekingi nemzetbiztonsági törvény óta nem válaszolt közvetlenül a hongkongi rendőrség adatkéréseire, de arra kérte a hivatalos erőket, hogy inkább „diplomáciai eljárásokon” keresztül intézzék az ilyen jellegű kéréseiket. A technológiai óriás lépése megnehezíti a hongkongi kormány számára az adatgyűjtést, mivel a város és az Egyesült Államok közötti kölcsönös jogi segítségnyújtási paktum lehetővé teszi utóbbi számára, hogy elutasítsa a politikai jellegű bűncselekmények miatti kérelmeket.
A technológiai cégek aggodalmainak középpontjában az új jogszabályok szerinti átengedő hatáskör áll, amely a rendőrségnek jogot biztosít olyan elektronikus eszközök felkutatására, amelyek nemzetbiztonsági bűncselekmény bizonyítékát tartalmazhatják.
Mi folyik Hongkongban?
A Google döntésének egyik legfontosabb előzménye még júliusban történt, amikor a hongkongi rendőrség közölte, hogy négy, 16–21 év közötti aktivistát (három férfit és egy nőt) letartóztatott az új nemzetbiztonsági törvény 20. és 21. cikke alapján, miután azok „(tengerentúli) szervezet(ek) létrehozását jelentették be, amelyek támogatják Hongkong függetlenségét”.
A négy diák korábban tagja volt a függetlenségpárti Studentlocalism nevű csoportnak, amely egy nappal a biztonsági törvény megalkotása előtt, június 30-án nyilvánosan bejelentette hongkongi ágának feloszlatását, s ezzel egyidejűleg egy amerikai székhelyű ágat alapított a tengerentúli tagok számára.
A hírek szerint az „Initiative Freedom Party” nevű csoport, amelyet a Studentlocalism volt Hongkongon kívül lakó tagjai alapítottak, július 21-én a Facebook és az Instagram oldalán közzétette nyilatkozatát, amely bejelentette létrehozását.
Ennek következtében rendőri razzia során számítógépeket, telefonokat és dokumentumokat foglaltak le a Studentlocalism volt vezetője, Tony Chung és a többi hallgató otthonában. A nemzetbiztonsági törvény ugyanis bűncselekménnyé nyilvánítja a „szeparatizmus, felforgatás, terrorizmus és a külföldi vagy külső erőkkel való összejátszást”, ami bár jogosnak tűnik, tág teret hagy a különböző értelmezéseknek. A bűncselekményeket minimum három év büntetéssel és legfeljebb életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetik. A törvény egyik érdekes sajátossága, hogy a Hongkongon kívül elkövetett állítólagos bűncselekmények feletti joghatóságot is előírja.
Ezért lépnek fel a problémás törvény ellen az olyan cégek, mint a Google vagy a Facebook
A törvény értelmében a hatóságok arra is kényszeríthetik a letartóztatott személyeket, hogy válaszoljanak a kérdéseikre, még akkor is, ha a szóban forgó információ önvádat jelenthet. Ez lényegében megszünteti a hallgatáshoz való jogot, amely az ártatlanság és a tisztességes eljárás vélelmének lényeges eleme.
Az Amnesty International ázsiai-csendes-óceáni regionális igazgatója, Nicholas Bequelin a négy új hongkongi hallgatói aktivista letartóztatására azt nyilatkozta:
„Ez az első összehangolt rendőri művelet Hongkong nemzetbiztonsági törvényének érvényesítése kapcsán, mely jelentős és riasztó pillanat a véleménynyilvánítás szabadságának történetében a városban. A rendőrség nyilatkozatai szerint az összes őrizetbe vett személyt kizárólag nézeteinek békés kifejezése miatt célozták meg. Aggasztó az is, hogy a hatóságok hangsúlyozták nyomozó erejüket a Hongkongon kívüli ’bűncselekmények’ esetében is.”
„Az a tény, hogy négy fiatal életfogytiglani börtönbüntetést kaphat közösségi média bejegyzések alapján, a nemzetbiztonsági törvény drákói természetét fedi fel.”(…) „A nemzetközi emberi jogi törvények nem engedik, hogy az államok korlátozzák a békés megnyilvánulásokat a nemzetbiztonság jegyében. Senkit nem szabad letartóztatni kizárólag azért, mert olyan véleményt nyilvánít, amely ellentétes a kormány véleményével.”
Hongkongban június 30-án lépett hatályba a nemzetbiztonsági törvény
Nem sokkal a törvény június 30-i hatálybalépése után internetes cégek és közösségi média platformok, köztük a Google és a Facebook felülvizsgálat alá vonta a felhasználói hongkongi eredetű adatok kiadatási igénylését. A Washington Post arról számolt be, hogy a Google értesítette a rendőrséget arról, hogy az új törvény felülvizsgálata után az Egyesült Államokkal kötött kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés révén átirányítja a hivatalos adatigényléseket.
A Google szóvivője a Postnak adott válaszában elmondta, hogy a törvény aktivizálását követően nem készített felhasználói adatokat a hongkongi hatóságok számára, bár nem említette a rendőrséggel folytatott interakcióit az új eljárás kapcsán.
„Mint ahogyan eddig is, az Egyesült Államokon kívüli hatóságok diplomáciai úton elkérhetik a bűnügyi nyomozáshoz szükséges adatokat. Gondosan megvizsgáljuk a felhasználói adatokra vonatkozó összes kérelmet, és a túlzottan széles körű kéréseket visszautasítjuk, hogy megvédjük felhasználóink adatait” – tette hozzá a Google.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.