A Google arra kéri a hongkongi rendőrséget, hogy inkább „diplomáciai eljárásokat” alkalmazzanak az adatigénylésekhez. A tech óriás lépése megnehezíti a hongkongi kormány számára a bűnügyi adatgyűjtést. A Google szóvivője szerint a vállalat a jogszabályok életbelépését követően nem ad ki felhasználói adatokat a hongkongi hatóságok számára.

A Google a pekingi nemzetbiztonsági törvény óta nem válaszolt közvetlenül a hongkongi rendőrség adatkéréseire, de arra kérte a hivatalos erőket, hogy inkább „diplomáciai eljárásokon” keresztül intézzék az ilyen jellegű kéréseiket. A technológiai óriás lépése megnehezíti a hongkongi kormány számára az adatgyűjtést, mivel a város és az Egyesült Államok közötti kölcsönös jogi segítségnyújtási paktum lehetővé teszi utóbbi számára, hogy elutasítsa a politikai jellegű bűncselekmények miatti kérelmeket.

A technológiai cégek aggodalmainak középpontjában az új jogszabályok szerinti átengedő hatáskör áll, amely a rendőrségnek jogot biztosít olyan elektronikus eszközök felkutatására, amelyek nemzetbiztonsági bűncselekmény bizonyítékát tartalmazhatják.

Mi folyik Hongkongban?

A Google döntésének egyik legfontosabb előzménye még júliusban történt, amikor a hongkongi rendőrség közölte, hogy négy, 16–21 év közötti aktivistát (három férfit és egy nőt) letartóztatott az új nemzetbiztonsági törvény 20. és 21. cikke alapján, miután azok „(tengerentúli) szervezet(ek) létrehozását jelentették be, amelyek támogatják Hongkong függetlenségét”.

A négy diák korábban tagja volt a függetlenségpárti Studentlocalism nevű csoportnak, amely egy nappal a biztonsági törvény megalkotása előtt, június 30-án nyilvánosan bejelentette hongkongi ágának feloszlatását, s ezzel egyidejűleg egy amerikai székhelyű ágat alapított a tengerentúli tagok számára.

A hírek szerint az „Initiative Freedom Party” nevű csoport, amelyet a Studentlocalism volt Hongkongon kívül lakó tagjai alapítottak, július 21-én a Facebook és az Instagram oldalán közzétette nyilatkozatát, amely bejelentette létrehozását.

Ennek következtében rendőri razzia során számítógépeket, telefonokat és dokumentumokat foglaltak le a Studentlocalism volt vezetője, Tony Chung és a többi hallgató otthonában. A nemzetbiztonsági törvény ugyanis bűncselekménnyé nyilvánítja a „szeparatizmus, felforgatás, terrorizmus és a külföldi vagy külső erőkkel való összejátszást”, ami bár jogosnak tűnik, tág teret hagy a különböző értelmezéseknek. A bűncselekményeket minimum három év büntetéssel és legfeljebb életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetik. A törvény egyik érdekes sajátossága, hogy a Hongkongon kívül elkövetett állítólagos bűncselekmények feletti joghatóságot is előírja.

Ezért lépnek fel a problémás törvény ellen az olyan cégek, mint a Google vagy a Facebook

A törvény értelmében a hatóságok arra is kényszeríthetik a letartóztatott személyeket, hogy válaszoljanak a kérdéseikre, még akkor is, ha a szóban forgó információ önvádat jelenthet. Ez lényegében megszünteti a hallgatáshoz való jogot, amely az ártatlanság és a tisztességes eljárás vélelmének lényeges eleme.

Az Amnesty International ázsiai-csendes-óceáni regionális igazgatója, Nicholas Bequelin a négy új hongkongi hallgatói aktivista letartóztatására azt nyilatkozta:

„Ez az első összehangolt rendőri művelet Hongkong nemzetbiztonsági törvényének érvényesítése kapcsán, mely jelentős és riasztó pillanat a véleménynyilvánítás szabadságának történetében a városban. A rendőrség nyilatkozatai szerint az összes őrizetbe vett személyt kizárólag nézeteinek békés kifejezése miatt célozták meg. Aggasztó az is, hogy a hatóságok hangsúlyozták nyomozó erejüket a Hongkongon kívüli ’bűncselekmények’ esetében is.”

„Az a tény, hogy négy fiatal életfogytiglani börtönbüntetést kaphat közösségi média bejegyzések alapján, a nemzetbiztonsági törvény drákói természetét fedi fel.”(…) „A nemzetközi emberi jogi törvények nem engedik, hogy az államok korlátozzák a békés megnyilvánulásokat a nemzetbiztonság jegyében. Senkit nem szabad letartóztatni kizárólag azért, mert olyan véleményt nyilvánít, amely ellentétes a kormány véleményével.”

"A hongkongi hatóságoknak abba kell hagyniuk a nemzetbiztonság ürügyére való hivatkozást, aminek nevében a szólásszabadságot és más emberi jogokat korlátoznak."

Hongkongban június 30-án lépett hatályba a nemzetbiztonsági törvény

Nem sokkal a törvény június 30-i hatálybalépése után internetes cégek és közösségi média platformok, köztük a Google és a Facebook felülvizsgálat alá vonta a felhasználói hongkongi eredetű adatok kiadatási igénylését. A Washington Post arról számolt be, hogy a Google értesítette a rendőrséget arról, hogy az új törvény felülvizsgálata után az Egyesült Államokkal kötött kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés révén átirányítja a hivatalos adatigényléseket.

A Google szóvivője a Postnak adott válaszában elmondta, hogy a törvény aktivizálását követően nem készített felhasználói adatokat a hongkongi hatóságok számára, bár nem említette a rendőrséggel folytatott interakcióit az új eljárás kapcsán.

„Mint ahogyan eddig is, az Egyesült Államokon kívüli hatóságok diplomáciai úton elkérhetik a bűnügyi nyomozáshoz szükséges adatokat. Gondosan megvizsgáljuk a felhasználói adatokra vonatkozó összes kérelmet, és a túlzottan széles körű kéréseket visszautasítjuk, hogy megvédjük felhasználóink adatait” - tette hozzá a Google.