Kövess minket!

Trending Now

Hogyan alakulnak a vállalati fizetésképtelenségek a járvány miatt?

A járvány okozta gazdasági sokk miatt idén globálisan 20-25 százalékkal nő a vállalati fizetésképtelenségek száma – állapítják meg az Euler Hermes hitelbiztosító elemzői.

Az Euler Hermes hitelbiztosító elemezte a koronavírus járvány hatását a vállalati fizetésképtelenségek alakulására. A magyar gazdaság tavaly 4,9 százalékkal nőtt, és 2020 első negyedévében is még 2-3 százalék közötti emelkedést produkált a tavalyi év hasonló időszakához képet. A második negyedévben azonban beütött a járványsokk: a turizmus, a vendéglátás, a gépjárműgyártás majdnem teljes leállása, illetve a kereskedelmi korlátozások várhatóan ötödével csökkentik a bruttó hazai terméket, a munkanélküliség akár duplájára, 8 százalékra is felmehet, az infláció pedig 4 százalékra gyorsulhat a második negyedévben. A forint/euró árfolyam történelmi mélységig jutott, ám az Euler Hermes szerint az euróárfolyam az év második felében 340 forint körül stabilizálódhat. Mindezek fényében a hitelbiztosító 2020-ban legalább -3 százalék GDP csökkenést vár, ám elhúzódó járványkorlátozások, illetve nem megfelelő kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések esetén a recesszió akár -7 százalék is lehet.

Merész István, a vállalat magyarországi igazgatója a vállalati fizetésképtelenségekkel kapcsolatban elmondta: azok száma a világátlagnál (20-25 százalék) lassabban, 13 százalékkal emelkedik Magyarországon.

A járvány miatt a teljes magyar ipari termelés egyharmadát adó gépjárműgyártás komoly kihívásokkal néz szembe – fogalmazta meg Merész István. A kéthetes kényszerű gyárleálláson túl a befektetők visszafogják beruházásaikat és a debreceni BMW gyár sem az eredeti szervek szerint valósul majd meg. Az újautó-eladások felére esnek vissza áprilisban és májusban és az exportpiacok is gyengélkedni fognak. Emiatt a beszállítói szektorban az 500 legnagyobb hazai cég közül 20-30 mehet csődbe idén, de további 370-380 szorul majd állami segítségnyújtásra és mindössze 100 cég tekinthető válságállónak. Mindez együtt jár azzal is, hogy 40 ezer munkahely szűnik meg a 150 ezerből csak ebben a szegmensben – állítja a szakértő.

Merész István előrejelzése szerint az elmúlt években óriási növekedést mutató építőiparban 20-30 százalékos visszaesés várható az elkövetkező időszakban elsősorban a járvány okán beszűkülő likviditási lehetőségek (banki garanciák, kormányzati beruházások és EU-transzferek csökkenése) miatt. A munkaerőhiány csökken a külföldről hazatérő magyar munkavállalók munkaerőpiaci megjelenésének hatására. A már futó nagyobb beruházások egyelőre folytatódnak, de az új beruházások indításával már óvatosabbak lesznek a befektetők. Ennek megfelelően a kisebb és kevésbé likvid építőipari cégek körében fokozódnak a fizetőképességi problémák – véli a szakember.

A kiskereskedelemben vegyes a kép. A szektor tavaly 6 százalékkal nőtt főleg a háztartások bővülő fogyasztása miatt. A járvány kétféle hatást váltott ki: az élelmiszerboltok és az online áruházak forgalma hatalmasat nőtt, míg az egyéb kiskereskedelmi egységek forgalma drasztikusan bezuhant (leginkább a cipő és ruhaboltok, az autókereskedők és a benzinkutak esetében). A PC- és mobiltelefon-eladások szintén látványosan növekedtek főleg az online munkavégzés és a digitális oktatásra történő átállás miatt, ám ez csak átmeneti hatás, középtávon ezeknél a termékeknél is forgalomcsökkenés várható.

A szállítmányozói piacon a nemzetközi szállítmányozókat súlyosabban érinti a járvány, hiszen a leginkább fertőzött terület, Észak-Olaszország az egyik legfontosabb célállomása a magyar fuvarozóknak. Ráadásul a gépjárműgyártás visszaesése is negatívan hat a szektor szereplőinek forgalmára. Ezzel szemben azok a hazai cégek, akik belföldi áruszállításra szakosodtak, profitálhatnak az online vásárlások és az ezekhez kapcsolódó kiszállítások növekedéséből. Szektorszinten 10 százalékos visszaesésre, és a kisebb cégek körében nagy számú fizetésképtelenségre számítunk 2020-ban – mondta Merész István.

Ami a globális helyzetet illeti, a szakértő kiemelte: az Egyesült Államokban az Euler Hermes 70 éve nem tapasztalt mélységű, -2,7 százalékos GDP-visszaesést prognosztizál 2020-ban. A második negyedéves 30 százalékos GDP-visszaesés után a harmadik negyedévtől – a bejelentett kormányzati és monetáris intézkedéseknek köszönhetőn – itt is megindul a lassú normalizálódás, és 2021-re már 3,3 százalékos növekedést jósolnak a hitelbiztosító elemzői. A járvány okozta gazdasági sokk a vállalati fizetésképtelenségek számának 25 százalékos emelkedését hozza év végéig, ami drámai ugyan, de még mindig kisebb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalt mérték (45 százalék). A leginkább érintett szektorok: nagy- és kiskereskedelem, olajipar, szénkitermelés, élelmiszeripar, textilgyártás és papíripar.

Az eurozónában jóval vegyesebb a kép. A recesszió mélyebb lesz, a GDP -9 százalékkal eshet vissza köszönhetően a vállalatok bevételeinek 25 százalékos visszaesésének, ám a vállalati csődök számának emelkedése alacsonyabb, 15 százalék, mint a tengerentúlon. A kormányzati intézkedések – adóátütemezések, állami hitelek és hitelgaranciák – segítik a vállalati szektort a fizetésképtelenségek elkerülésében. A legnagyobb esetszám-növekedés Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban várható, miközben a német (7 százalék) és a francia (8 százalék) vállalati szektorban a fizetésképtelenség-emelkedés a világátlag alatt fog maradni. A leginkább érintett szektorok: építőipar, élelmiszeripar és a szolgáltatások. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom