Trending Now
Hogyan kommunikálj a vásárlóiddal a jelenlegi válság idején?
R. Nagy András, a Probakő Kommunikácó ügyvezető igazgatója összegyűjtötte, mit lehet és mit kell kommunikálni ebben a vészterhes időszakban.
A világméretű koronavírus járvány soha nem látott fenyegetést jelent a vállalatoknak. Nem csak az alkalmazottak egészségét veszélyezteti, hanem a vállalkozások általános pénzügyi stabilitását, sőt a beléjük vetett közbizalmat is megrengetheti. Ilyen helyzetben a kommunikáció és a transzparencia valójában létfontosságú – írja R. Nagy András a Probakő Kommunikácó ügyvezető igazgatója a cég blogján.
A pandémia ráadásul megidézte az általános gazdasági recesszió rémét. A „recesszió” kifejezés a cégvezetők körében körülbelül olyan tabu, mint Harry Potter világában Voldemort nagyúr neve (nem mondjuk ki a nevét, csak Tudodki-ként utalunk rá…). A visszaesés azonban a gazdaság velejárója, sajnos vagy nem sajnos, de időről-időre előfordul. Na de mi a teendő, ha bekövetkezik (amire most igen jó esély van)?
Amikor az autó megcsúszik egy jégbordán, a sofőrök nagy részének ösztönös reakciója, hogy ellenkező irányba rántja a kormányt. És ezzel csinál igazán nagy galibát. A gyakorlott vezetők picit rákormányoznak, és csak utána próbálják egyenesbe húzni a kocsit. Ez a helyzet a jelenlegihez hasonló krízisszituációkkal is. A vezetők egy része ösztönösen leállítja a kommunikációt, és ezzel hosszabb távon csak tetézi a problémákat. Kommunikálni ugyanis kell, hiszen a fogyasztás a recesszióban természetesen csökkenni fog, teljesen azért akkor sem szűnik meg.
Mit lehet és mit kell kommunikálni ilyen vészterhes időszakban?
Használd még aktívabban a közösségi platformokat!
Minden bizonnyal már jó ideje jelen vagy a Facebookon, a LinkedIn-en, esetleg az Instagramon és még néhány egyéb közösségi felületen. A jelenlegi helyzetben a legnagyobb hiba visszavenni a social kommunikációból. Inkább növeld a márkád közösségi média jelenlétét, lépj közvetlen kapcsolatba a vásárlóiddal, kérj visszajelzést tőlük a közösségi csatornáidon! Légy elérhető! A közösségi médiában a márkák még ilyen kihívásokkal teli időszakban is tovább tudják erősíteni szerethető mivoltukat.
Ilyen időszakban különösen fontos az ún. social listening. Azaz figyeld a közösségi felületeket, mikor és milyen témák jönnek elő, amelyek hatással lehetnek a céged működésére. Szóval ne csak beszélj a közösségi médiában, hanem tanulj meg aktívan hallgatni is.
Szerencsére ezek a feladatok home office-ból is tökéletesen végezhetők. Legyen olyan csapattagod/ügynökséged, aki villámgyorsan tud reagálni, kérdésekre, hozzászólásokra válaszolni. Lásd el őket naprakész információkkal, hogy minél hamarabb reagálni tudjanak a platformokon megjelenő tartalmakra, infókra.
Légy véleményvezér!
Válság idején az első sokk elmúltával mindenki arra keresi a választ, hogyan, merre tovább. Oszd meg, hogyan kezeli a vállalatod a jelenlegi gazdasági helyzetet, és mutasd meg, hogyan fogsz a helyreállításhoz! Természetesen ezeket az üzeneteket hozd összhangba a vállalatod egyéb üzeneteivel, hogy a lehető leghatékonyabban tudd támogatni azokat.
A véleményvezér szerep a közösségi felületeken kívül két platformon is működőképes lehet: a médiában és saját felületeken.
Bár a koronavírus témakör egyértelműen dominálja a médiát, ezt ki is lehet használni. Amennyiben tudsz olyan üzenetet mondani, amely beleilleszkedik ebbe a narratívába (pl. általad beazonosított rendkívüli piaci trendek, különleges adatok, a járványhelyzet szokatlan kezelése stb.), jó esélyed van arra, hogy bekerülj a most készülő cikkekbe.
A véleményvezér szerep elérésének kiváló saját eszköze a szakmai blog. Ezen a felületen hosszabb-rövidebb írásokat, vagy akár videós anyagokat is megoszthatsz. Ha szakértő segítséggel, jól építed a blogot, hamarosan fontos szakmai forrás lehet a sajtó számára, és a Google találatok sorában is előkelő helyen szerepelhetnek a cikkeid.
Kezdd helyben!
A járványhelyzet, illetve a fertőzéseket visszaszorítani hivatott (részben önkéntes) karantén számos új szükségletet teremtett – első sorban az idősek körében. A legújabb hírek szerint Nagy-Britanniában egyetlen nap alatt 400 000 önkéntes jelentkezett, hogy segít bevásárolni, kapcsolatot tartani, lelki segélyt nyújtani az otthonaikban rekedt nyugdíjasok vagy krónikus betegségben szenvedők számára.
Határozd meg, hogy a vállalatod hogyan kapcsolódhat a helyi közösségekhez. Menj vissza az alapokhoz! Tegyél valami egyszerűt az oktatás, kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek támogatása érdekében, amelyek a telephelyed, központod, vagy kiskereskedelmi egységeid közelében vannak. Ez bármilyen egyszerű dolog lehet: pl. felesleges élelmiszer gyűjtése a helyi rászorulók számára, segítség nyújtása a vírusfertőzés idejére otthonaikba kényszerült idősebbeknek. Még a kis gesztusok is sokat jelenthetnek a márkád és a közösség viszonyában.
Amennyiben szükséged van kommunikációs segítségre ebben a válságos időszakban, vagy csak szakmai tanácsot szeretnél, keress bizalommal a rnagy@probako.hu email címen.
A cikk eredeti megjelenési helye: https://probako.hu/blog/hogyan-kommunikalj-a-vasarloiddal-a-jelenlegi-valsag-idejen
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.