Kövess minket!

Trending Now

Jól vizsgázott az online oktatás

A Telenor megbízásából az Ipsos által végzett kutatásból kiderül, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a diákok többsége szerint jól ment a váltás a távoktatásra.

A válaszadókat arra kérték, hogy a háztartásban élő tanulók tapasztalatai, vagy amennyiben ők is diákok, a saját véleményük alapján mondják el, hogyan élték meg az otthonról tanulás első 4 hetét. A diákok kicsit több mint fele átlagosan 2-6 órát tölt naponta online tanulással és az érintett szülők, tanulók 58%-a összességében elégedett, a gyerekek szeretik a digitális oktatást. Mindössze 13%-uk nincs megelégedve a tanítással ebben a formában.

Az elégedettséghez bizonyára nagyban hozzájárult a tanítást segítő technikai megoldások széles tárháza is, amelyeknek az elsajátításában a HiperSuli program is segítséget nyújt. A tanulók 70%-a úgy vélte, gyorsan sikerült alkalmazkodnia a digitális oktatáshoz. Hasonló arányban, 67% mondta, hogy az első 4 hét után már teljesen olajozottan ment a tanulás az új formában.

A fővárosi válaszadók 70%-a értett egyet azzal az állítással, hogy a kezdeti nehézségek után ma már gördülékenyen megy a távoktatás. Vidéki településeken ez árnyaltabb képet mutat. Átlagosan 10%-kal többen értettek kifejezetten egyet a fenti állítással, viszont a fővárosi válaszadókkal ellentétben itt megjelentek olyan válaszadók is, akik szerint egyáltalán nem megy gördülékenyen az új oktatási módszer.

A tantárgyaknál már jobban látszott, hogy bizonyos területeken könnyebb távolról átadni a tudást; az érintett válaszadók 55%-a vélte úgy, hogy egyes órák esetében nehezebb volt az adaptálódás. Ebben szerepet játszhat, hogy más mennyiségű és minőségű eszköz áll rendelkezésre a különböző tantárgyakhoz. A HiperSuli program oktatást segítő applikáció-javaslatok listájában is többségben szerepelnek a matematikára és idegennyelvre specializálódó alkalmazások és weboldalak. A többi tantárgyhoz nem olyan egyszerű előre elkészített online tananyagot találni, így sok pedagógus az általános oktatási alkalmazások közül kénytelen választani, amiket aztán maguknak kell feladatokkal, információkkal feltölteni. Ez jóval több előkészületet igényel.

A válaszok alapján a legtöbb iskolának sikerült három vagy kevesebb platformmal megoldania a tanítást, viszont akadnak olyanok is (6%), akiknek legalább hat felületet kell használniuk. A programok tekintetében változatos a kép, a legnépszerűbb az eKRÉTA, ezt követik az általános kommunikációs csatornák, mint a Facebook, az Email és a Zoom, illetve a Microsoft Teams egy kicsit lemaradva. Az előzőekhez képest a Google Classroom és a Redmenta oktatási platformok már kevésbe elterjedtek, tíz válaszadó diákból átlagban ketten használják ezeket.

A távoktatási eszközök használatával a hagyományos tanulás mellett a szülők 62%-a szerint a diákok hasznos digitális képességeket is szereznek, bár a digitális bennszülött tanulóknak már csak a 44%-a gondolja így. A szülők több, mint fele viszont úgy érzi, hogy a saját digitális tudásuk is fejlődött azáltal, hogy segítenek a gyereküktanulásában – írják.

Az otthonról tanulás legnagyobb előnyeként az utazás megspórolását és a rugalmas időbeosztást említették. Az érintett válaszadók szerint az oktatás is jobb lett bizonyos szemszögből: 26% találta kreatívabbnak, 29% szerint több információhoz tud így jutni, és 24% pedig személyre szabottabbnak érzi az oktatást.

Feltételezhetően a digitális eszközök elérhetőségének köszönhetően a megkérdezettek nehézségként nem a távoktatást mint megoldást említették a leggyakrabban, hanem inkább a fizikai szeparáció okozta mentális kihívásokat. A legtöbben a személyes kontaktust hiányolták, de az érintett szülők vagy diákok közel felének okoz problémát, hogy az iskolai teendőkkel lekösse a figyelmét. A számonkérés az a pont a digitális megoldások terén, ami a leginkább problémás, de ötből két válaszadó szerint a tanárok digitális előismeretei sem megfelelőek. A technikai akadályok is sok diák tanulását hátráltathatják: felüket az internet minősége, negyedüket pedig annak hiánya. A megkérdezettek 38%-a szerint nem mindenkinek van hozzáférése a megfelelő eszközökhöz.

“Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége pozitívan áll a rendkívüli helyzet okozta változásokhoz és igyekeznek a dolgok jó oldalát meglátni. Az iskolásoknak nagy mentális kihívást jelent, hogy nem találkozhatnak a barátaikkal és nem bandázhatnak a szünetekben. Az elmúlt hetekben teljesen megváltozott a környezetük, és idő kellett, hogy ehhez hozzászokjanak. Ez a figyelem lekötésénél is látszik: hirtelen ők is home office-ba kerültek, ahol még a felnőtteknek is könnyen elkóborol a figyelme” – monda el Koren Balázs, matematikatanár és a HiperSuli szakmai vezetője.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom