Trending Now
Mi fogyott legjobban az elmúlt hónapokban?
Mind tudjuk, hogy a liszt elfogyott márciusban, a kézfertőtlenítők és arcmaszkok ára pedig irreálisan megemelkedett. A járvány miatt kialakult pánik, majd pedig elszigetelődés időszaka azonban ennél jóval sokrétűbben hatott a kereskedelemre. Cikkünkben külföldi és magyar példákat is bemutatunk.
A koronavírus járvány átstrukturálta a kiskereskedelmet. Az elmúlt időszakban számtalan alkalommal téma volt a különböző médiumokban a maszkok, fertőtlenítőszerek és egyéb egészségügyi termékek (hőmérők, gumikesztyűk stb.) hiánya. A termékfogyások mértéke és változatossága azonban ennél jóval több tényezős, több információt rejt magában. Az európai és amerikai nemzetközi adatok mellett a magyar eladások adatait is megnéztük.
Mivel az online kiskereskedelmi értékesítés 2023-ra becslések szerint eléri a figyelemfelkeltő 6,5 trillió dollárdos értéket, elmondható, hogy az e-kereskedelmi ágazat virágkorát éli. A pandémia kitörése óta pedig az online vásárlás teljes túlsúlyba kerül. Még a világ legsikeresebb kiskereskedői is küzdenek a példa nélküli fogyasztói igényekkel való lépést tartva.
De pontosan mit vásárolnak az emberek?
A kérdés megválaszolásához a Stackline kiskereskedelmi business intelligence cég elemzése szolgálhat segítségül. A vállalat összeállította a leggyorsabban növekvő és hanyatló e-kereskedelem kategóriáit a márciusi események után.
Amint az emberek megismerkedtek az új élethelyzetükkel, vásárlási magatartásukat elkezdték az igényeikhez igazítani. Míg néhány országban a pánikvásárlás lelassult, máshol továbbra is zajlik a készletfelhalmozás egy lehetséges második hullám kitörésére készülve.
 |
Érdekes lehet, hogy számos fogyasztó az új időszakban arra törekszik, hogy egészségére összpontosítson és ez nem merül ki egyszerűen a vírus elleni védekezésben. Az önkéntes karantént betartó fogyasztók 85%-a végez valamilyen testmozgást, és 40%-uk azt állítja, hogy a korlátozások megszüntetésekor szándékozik ezt folytatni. Emellett a fogyasztók a megnövekedett otthon töltött idő miatt életük számos pontján igyekeznek saját kezükbe venni az irányítást, ami olyan termékek megnövekedett rendeléséhez vezethet, mint a felsőkategóriás kenyérsütők.
Az amerikai B2C adatokat összesítő, a tavalyi és idei márciusi összehasonlítást mutató listából kitűnik, hogy a fogyasztók elszigetelten gondolkodnak az életmód pozitív változásáról, mivel a fitnesz, a dohányzás abbahagyása nemzetközi szempontból növekedést mutatnak.
- Eldobható kesztyűk 670%
- Kenyérsütő gépek 652%
- Köhögés és megfázás elleni szerek 535%
- Levesek 397%
- Gabona és rizs 386%
- Csomagolt ételek 377%
- Gyümölcscsészék 326%
- Súlyzós edzés 307%
- Tej és tejszín 279%
- Mosogatószerek 275%
- Papír törülközők 264%
- Szappan és fertőtlenítő 262%
- Tészta 249%
- Zöldség 238%
- Liszt 238%
- Arctörlő kendők, papírzsepi 235%
- Allergiagyógyászat 232%
- Női egészség 215%
- Gabonafélék 214%
- Generátorok, áramellátás 210%
Érdekes, hogy a WC-papír nagyobb növekedést mutatott, mint a csecsemőápolási termékek, és a szárított húsok esetében is erősebb növekedés tapasztalható, mint a víz esetáben. De míg egyes kategóriákra drasztikusan növekszik a kereslet, mások visszaesnek a pandémiás gazdaságban.
A leggyorsabban csökkenő kategóriák
A példa nélküli események és nyaralások lemondásának hulláma óriási hatással van az emberek által fogyasztott termékekre. Például a bőröndök, bőröndök, kamerák és a férfi fürdőruhák egyaránt csökkentek az értékesítésben.
- Poggyász és bőröndök -77%
- Aktatáskák -77%
- Kamerák -64%
- Férfi fürdőruha -64%
- Menyasszonyi ruházat -63%
- Férfi hivatalos viselet -62%
- Női fürdőruha -59%
- Bőrtisztító szerek -59%
- Fiú atlétikai cipő -59%
- Tornazsák -57%
- Hátizsákok -56%
- Búvárfelszerelés -56%
- Lány fürdőruha -55%
- Baseball felszerelés -55%
- Rendezvények és partikellékek -55%
- Motorkerékpár védőfelszerelés -55%
- Kamera táskák és tokok -54%
- Női ruhák és ruhák -53%
- Női csizma -51%
- Rakományállványok -51%
Magyar viszonylatban a GKI Digital által készített összesítést érdemes áttekintenie a hirdetőknek és marketingszakembereknek, illetve mindazoknak, akik kiskereskedőként dolgoznak. A GKI 5 szakaszra osztja a vásárlási szokások változásait infografikáján, februártól május 4-ig követhető nyomon rajta a folyamat.
Az első, február vége, március eleje közti szakasz egyfajta vihar előtti csendként fogható fel, ami a felkészüléssel telt. A legtöbben ekkor kezdték el felvásárolni az egészségügyi maszkokat, kézfertőtlenítőket, a lisztet, tésztákat és egyéb tartós élelmiszereket.
 |
A második szakasz kibontakozása március 10-től a hónap végéig tartott, amikor beindult a pánikvásárlás, a hivatalos bejelentés után a tartós élelmiszerek beszerzése rohamosan nőtt.
A harmadik szakaszt a március 28-tól április 14-ig terjedő „karantén-lét” tette ki, ebben a fázisban már megjelentek az új élelmiszerszállítási lehetőségek és a fogyasztók részéről nőtt a kereslet az online beszerezhető élelmiszerekre és drogériai termékekre. Bezárnak az olyan fontos áruházláncok, mint az IKEA, a Decathlon, a H&M, ügyfeleiket ők is az online vásárlás irányába kezdik terelni. Kommunikációs szempontból érdekes fejlemény, hogy ebben a szakaszban kezdenek sorban megjelenni a biztonságos vásárlásról szóló közlemények az áruházak weboldalain.
Április 15 és május 3 között beállt a megszokás szakasza. A lazuló korlátozások és a lehetőségekhez képest stabilizálódó kereskedelmi helyzetnek köszönhetően kezdetét vette az „úl normális” helyzet kialakulása. A webkamerákat, headseteket továbbra is nehéz beszerezni, de összességében csökken a készlethiány és normalizálódnak az ellátási láncok. Az online vásárlási kedv továbbra is magas és érdekességként említhető meg, hogy a forgalom ebben az időszakban közelítette meg a karácsonyhoz hasonló volument. (Ezzel kapcsolatban azt is érdemes figyelembe venni, hogy a csomagátvételi pontok nagy része is bezárt),
Az eddigi utolsó szakasz május 4-től kezdődően az „Új-normális” szakasz, melyet egyébként az amerikai felmérés is említ. Ahogyan a megnevezetés is utal rá, a kereskedelem nem rendeződik vissza eredti állapotába, hanem egy újfajta struktúra szilárdul meg.
Alapvetően elmondható, hogy sok közös pont van a megváltozott magyar és nemzetközi vásárlási trendekben és bár a fent felsorolt termékek növekedése csak a márciusi hónapra érvényes, így is kirajzolódik belőle az az irány, amely megfeleltethető a magyar tanulmány ugyanezen időszakra vonatkozó megfigyeléseinek. Az otthoni sporteszközök és digitális eszközök utáni kereslet tehát világszerte növekszik, miközben a szabadtéri sportokkal, úszással, utazással kapcsolatos termékek kereslete esett a legnagyobbat. Az egészségmegőrzés szintén mindkét anyagban kiemelt szempontként jelenik meg és az erre átcsoportosított összegek forrását valószínűleg a szórakozásra, a ruházati cikkekre és egyéb nem-létfontosságú árucikkekre való kereslet csökkenése adja.
Mindkét elemzés hangsúlyozza, hogy a folyamat nem reverzibilis, azaz a járvány lecsengése után semmiképp sem számíthatunk arra, hogy mindenki „visszatér a megszokott kerékvágásba” a kereskedelem területén. A jövő sok pozitív és negatív meglepetéssel szolgál majd ezen a területen, amire a kereskedőknek és marketingeseknek egyaránt érdemes figyelniük.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.