Trending Now
Mit okoz az izoláció?
A kijárási korlátozások hatással vannak valamennyi kiskereskedelmi piacra, a munkaerő kiesik, a fogyasztói szokások változnak, átalakítva egyúttal az értékesítési csatornákat is.
A távol-keleti gyárak év eleji bezárása hiányt okozott a műszaki elektronikai termékek disztribúciójában, ami jelentős áremelkedést okozott már februárban. Hatalmas mennyiségi visszaesés volt kimutatható Európa-szerte, amelynek hatására a jelentős ár-reakció tovább lassította a keresletet. A GfK globális szinten támogatja partnereit ebben az új élethelyzetben, így elkészítette és folyamatosan naprakészen tartja az európai és egyéb nemzetközi piacokról szóló információs tartalmú „resource centerét” saját weboldalán, ahol folyamatosan lehet tájékozódni a kiskereskedelem, illetve a fogyasztói szokások megváltozásáról – írják.
A vírus első gócpontjának számító Kínában január közepétől február végéig közel 70 százalékos visszaesés volt mérhető a tradicionális kiskereskedelemben, míg az online értékesítés stagnált, viszont a notebook piac 50 százalékot tudott nőni az előző év azonos időszakához képest. A notebookon kívül még az okostelefonok tudtak online 4 százalékos növekedést elérni az eladott darabszámok tekintetében.
Európában a 10. hét végéig, azaz március 8-ig a kiskereskedelmi értékesítés a megszokott ütemben zajlott. Az ezt követő héten kezdett el minden nagyobb európai ország szigorúbb intézkedéseket bevezetni. A kijárási korlátozások a 11-13. héttel kezdődtek, azaz március 9 és 23 között. Ennek következtében minden országban a műszaki elektronikai termékek kiskereskedelmi forgalma jelentősen (20-60 százalékkel) csökkent. A nagy piacok közül Németországban volt a legkisebb a visszaesés, viszont Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban 60 százalék körüli visszaesés is tapasztalható volt.
Hazánkban az iskolabezárások után a kiemelt termékcsoportok 12 százalékot estek, majd a 13. héten további 18 százalékot az előző héthez képest. Tehát a tendencia nálunk is hasonló a nyugat-európai országokhoz képest, viszont a visszaesés mértéke nem volt olyan drasztikus egyik hétről a másikra, legalábbis március végig.
Magyarországon is megnőtt az online értékesítés jelentősége, mivel sok kiskereskedelmi egység bezárta boltjait, illetve akik nem, azok a nyitvatartási idő megváltozása, illetve a megváltozott élethelyzet miatt folyamatosan próbálják az online térben a kiesett forgalmat kompenzálni.
A digitális oktatás, valamint az otthoni munkavégzés lehetővé tétele miatt a legjobban a notebookok, valamint a játékkonzolok értékesítése ugrott meg nálunk. A notebookok értékesítése három hét alatt az átlagos heti eladás ötszörösét produkálta. Tehát annyi készüléket adtak el a három hét alatt, mint amennyit 8 hét-, azaz közel két hónap alatt szoktak értékesíteni. E két termékcsoport mellett a 12. héten még a hűtőgépek és a hajnyírók értékesítése tudott növekedni az előző héthez képest. A hűtőgépek valószínűleg az élelmiszer felhalmozás miatt, a hajnyírók pedig a bezárt fodrászatok miatt. A mosógépek piaca is már csak online tudott nőni, a bolti forgalom stagnált.
„Kínában a műszaki elektronikai piac a január eleji állapotához képest a pandémia normalizálódása (két és fél hónap) után a piaci szint 77 százalékára állt vissza. Mindezek ellenére azt gondoljuk, hogy Kína nem fogja elérni a 2019-es értékesítési szintet. A visszaesés valószínűleg egy számjegyű lesz. Úgy vélem, hogy ez igaz lesz az európai piacokra is, bár a mértéke országonként eltérő lesz. Magyarországon, ahol a 2019-es évben a háztartási nagygépek csereprogramjai, továbbá az új építések hajtották a piacot, nehéz helyzetben vannak mind a gyártók, mind a kereskedők. A kialakult helyzetben szinte lehetetlen lesz az év második felében visszahozni a most kieső mennyiségeket, mivel a fogyasztói bizalom nagyon alacsony szinten van egész Európában. Ebben az évben különösen fontos lesz a heti szintű információ, a jó készletgazdálkodás, valamint az online jelenlét” – egészített ki a közleményt Sztupár Andrea, a GfK Hungária kereskedelmi igazgatója.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
