Kövess minket!

Trending Now

Mit tesz a koronavírus a reklámiparral, a márkákkal és a kiadókkal?

A BBC News újságírói egy különleges, digitális fesztiválon, a Digital Transformation Festival keretein belül vitatták meg elképzeléseiket a koronavírus-járvány utáni időszakról. A beszélgetésből kiderült, mit tartanak maradandó elemnek a reklámiparban, ami a vírus lecsengése után is meghatározza annak működését.

Online visszanézhetőek a március és április folyamán megrendezésre kerülő Digital Transformation Festival már megtartott előadásai, beszélgetései. A BBC News Global szakértői az egyik panelbeszélgetésben vitatták meg, hogy mi vár a reklámiparra a koronavírus miatt kikiáltott vészhelyzet után. A résztvevők Geeta Guru-Murthy, Christian Fraser és Andrea Catherwood, a BBC News újságírói, valamint Gemma Greaves, a The Marketing Society vezetője voltak. A beszélgetést Gordon Young, a The Drum főszerkesztője moderálta.

A globális reklámiparban már eddig is sokféle zavart tapasztalhattak a vállalatok, de a COVID-19 és az általa kiváltott reakciók valósággal darabokra törték. A helyzet teljesen új szituációkat és környezetet teremt, melyekből olyan trendek kelnek szárnyra, amikről néhány hónapja senki még csak álmodni sem mert. Mindmáig kérdéses azonban, hogy a világ vezetői hogyan reagálnak a következő időszakban, és mi lesz ezeknek a reakcióknak a gazdasági hatása. A súlyos zavarok hirdetési recesszióhoz fognak vezetni? Mivel a forgatókönyv-tervezés továbbra is kiemelt helyet foglal el mindenki napirendjében, a BBC és a The Drum megpróbált előrejelzéssel szolgálni a kiadók, az ügynökségek és a hirdetők számára.

A BBC News véleménye azért is érdekes lehet az európai közönség számára, mert a brit válságkezelés eltér a kontinensen tapasztalhatótól. A lakosság körében sokan nemtetszésüket fejezték ki amiatt, ahogyan a kormány a válságot menedzselte, illetve mert nem vizsgálják meg a betegeket, és még a súlyos légzési zavarokkal küszködők számára sem mindig biztosítanak kezelést. Másrészt viszont az emberek többsége fittyet hányva Boris Johnson múlt péntek esti bejelentésére, miszerint az összes kocsmát (illetve éttermet, edzőtermet és kávézót) be kell zárni, éppen a kocsmákban gyűlt össze, ahol kézfogás és ölelés után békésen kezdtek bele az esti biliárdba a zsúfolt termekben.

A helyzet zűrzavaros, a bejelentések – mint ahogy a kontinens országaiban is – ellentmondásosak és napról napra változnak, ami frusztrált hangulathoz vezet. Greta Guru-Murthy a Digital Transformation Festival plenáris ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi változás globális méretei miatt csak tudományos szinten érthető meg teljes egészében, és az újságírók nem minden esetben képesek tudományos mélységekig elmagyarázni egy problémát, ami téves, túl felületes információk terjedéséhez vezet. Ráadásul még a szakértők sem tudják pontosan megjósolni, hogy a válságnak mi lesz a következménye, milyen hullámokat indít el a komplex, globalizált világban.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia miért nem cselekedett eddig, miközben a többi európai ország szigorú intézkedéseket vezetett be a vírus visszaszorítása érdekében, Christian Fraser azt válaszolta, a brit kormány kivár, hogy ezzel is minimalizálja a kockázatokat. A korlátozások lényege ugyanis a vírus terjedésének lassítása, a terjedési görbe „lapítása”. Ha a kormány úgy érzi, elérkezett a kritikus pont, akkor várhatóan bevezeti a szigorúbb intézkedéseket. A beszélgetés során aktív vita alakult ki ezzel a kérdéssel kapcsolatban, melynek középpontjában a bizalomépítés állt, amit nemcsak a kormány és a közigazgatás, de a márkák szempontjából is kulcsfontosságú tényezőként jelöltek meg a résztvevők.

Guru-Murthy hozzátette, a lassításhoz időben kell lépni, és a legtöbb kutató szerint Nagy-Britanniában a fertőzések száma már átlépte a cselekvési küszöböt. Hogy mikor érdemes cselekedni, és mit, azt azonban elsősorban nem a többi ország reakciójának gyorsasága vagy a betegek száma határozza meg, hanem az egyes országok saját egészségügyi kapacitása. Ez ugyanis alapjaiban befolyásolja, melyik hét, nap vagy akár óra a legmegfelelőbb egy rendelkezés bevezetésére a veszteség optimalizálás szempontjából.

Másrészt ezekben a percekben is rengeteg kutató dolgozik azon, hogy modellezze, kiszámolja, mi fog történni, és hogy megtalálja, mi a legmegfelelőbb védekezési forma, de ez nem kisebbíti azt a tényt, hogy nagyon sok múlik rajtunk, embereken, hiszen végsősoron az emberek cselekvése a fő befolyásoló tényező, nem az üres adatok.

Gemma Greaves szerint a koronavírus egyértelmű jelzés arra, hogy nem szabad csak klasszikus rendezvényeken alapuló marketingkampányt szervezni többé. Mivel az emberek saját tartalmakat gyártanak, saját eseményeket szerveznek, a szakembereknek is ezekre kell rácsatlakozniuk.

Ez összecseng a szakma által hangoztatott más véleményekkel is. Az Adweek összegyűjtötte, milyen tényezők fogják átalakítani a reklámipart a jövőben, és a lista egyik eleme éppen az élményalapú események felemelkedésének megszakadása. Korábban szinte minden szakember egyetértett abban, hogy a jó marketing részét képezi a minőségi tartalommal megtöltött, élményalapú események sorozata, amely révén az emberek közel kerülnek egymáshoz, kapcsolatba lépnek egymással, és hosszú időt töltenek el egymás társaságában.

Gordon Young hozzátette, a következő két-három hét a marketingszakma számára is meghatározó lesz világszerte, hiszen minden válság esetén a marketingköltség az első, amit csökkentenek a vállalatok. Elmondta, ez az eseménysorozat messze a legváratlanabb történés a pályafutása során, melyre nem tudtak felkészülni, és semmilyen tartalék- vagy korábban bevált modell nem segít, hiszen a bevételi források jelentős része egyszerűen megszűnt. Másrészt egyre többen fordulnak a digitális transzformációhoz és a digitális gazdasághoz mentőövként.

A digitális transzformációnak valóban jót tehet a válság. A folyamatok felgyorsulnak, és a szakma egy része kénytelen lesz megtanulni, hogyan végezze el ugyanazt a magas minőségű munkát akár otthonról is. Ehhez olyan vállalatirányítási, szervezési programokat kell gyorsantalálni, melyek segítenek a munka összehangolásában. Az Adweek szerint az ügynökségek jól jöhetnek ki ebből a versenyből, hiszen nagyrészük úgy van berendezkedve, hogy jellege miatt amúgy is képes a dolgozók távoli munkájának összehangolására – még ha korábban sokan nem is éltek ezzel a lehetőséggel huzamosabb ideig.

Greaves elmondta, a vészhelyzet elmúlása után valószínűleg azok a márkák lesznek sikeresek, amelyek gyorsan cselekszenek és váltanak. Például az LVMH kozmetikum- és parfümgyártó vállalat átállt arra, hogy kézfertőtlenítőt gyártson. A váltás és átszervezés mellett ugyanakkor az összefogás is fontos, hiszen a válság mindenkit érint. Erre jó példa a logisztikai szektor, ahol már most is sok cég igyekszik a másik segítségére sietni.

Néhány esetben azonban lehetetlen ilyen gyors változtatásokat keresztülvinni. Az olyan világszintű események elmaradása, mint mondjuk a 2020-as tokiói olimpia, például kétségkívül nagy károkat okozhat a marketingszakma és a világgazdaság számára egyaránt, és nem valószínű, hogy ezeket a rendezvényeket helyettesíteni lehetne, vagy hogy kidolgozható lenne egy olyan teljesen digitalizált megoldás, amely ugyanazt az élményt és hatást nyújtja, mint az élő részvétel.

A fesztiválon elhangzó beszélgetésen ezzel kapcsolatban Young arra hívja fel a figyelmet, hogy a reklámipar és marketingszektor erősen függ a hozzá kötődő szolgáltatásoktól, hiszen teljesen más egy szabadidős és turisztikai szolgáltatás marketingeseként dolgozni most, mint például a digitális médiában vagy az e-kereskedelemben. Az Amazon például nemrég jelentette be, hogy Amerika-szerte százezer új alkalmazottat vesz fel, hogy kielégíthesse a megnövekedett logisztikai igényeket. A vállalat számára ez az akció 700 millió dolláros költséget jelent, mégis megtérüléssel kecsegtet.

Guru-Murthy hangsúlyozza, hogy a sikeres kimenetel nemcsak a mérettől vagy a befolyástól, hanem attól is függ, hogy mely cégek hogyan kommunikálják, kezelik kifelé és a dolgozók felé a kialakult válságot. Példának a légitársaságokat hozta fel: ha egy légitársaság korrekt módon bánik az ügyfeleivel, kártérítést kínál, vagy lehetőséget biztosít arra, hogy rugalmasan, egy későbbi időpontban használják fel a most megmaradt jegyüket, azzal elkötelezettebbé teszik őket. Ugyanígy, azok a cégek, amelyek most a nemzeti érdekeknek megfelelően cselekszenek, nagy elismerést és lojalitást vívhatnak ki maguknak, ezt pedig várhatóan a későbbiekben is kamatoztatni tudják majd.

A legfontosabb, amit a márkák most tehetnek, a bizalomépítés – kommunikációval és tettekkel is. Ebben a beszélgetés minden résztvevője egyetértett, hiszen a cégek ezáltal egyszerre tesznek jót a társadalomnak és saját márkájuknak is.

Nem csak vesztesei vannak a helyzetnek; majdnem mindenki azon az álláspontos van, hogy a televíziós szektor számára a jelen szituáció nagyon nagy lehetőséget nyújt, nem csoda, hogy a média ezen ágában dolgozók optimistán látják a helyzetet. Nagyon sok internetes platform és szolgáltatás számára is fontos mérföldkő a vírus miatt kialakult karantén, hiszen az emberek kénytelenek megtanulni, hogyan tudnak minél hatékonyabban otthon dolgozni és minél kevesebb időt tölteni olyasmivel, mint a bevásárlás, étkezés, tanulás. A CNBC szerint az olyan szolgáltatások, mint az UberEats, nagy előnyre tehetnek szert. Kérdéses azonban, hogy mennyire hosszútávúak ezek az előnyök, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az emberek a válságot követően is otthonra rendelik majd az ételeket, vagy hogy ugyanannyi időt töltenek majd tévénézéssel, mint most.

Sok márka éppen ezért most ingyen bocsátja rendelkezésre szoftvereit egész munkahelyek, egyetemek számára. A vírusjárvány után vélhetően sok olyan lesz köztük, amely fizetni is hajlandó lesz ezekért a rendszerekért, hogy folytathassa a használatukat.

Meg fogja változtatni a helyzet az egészséghez való hozzáállást is, vélekedett Greaves. A munkáltatók a jelenlegi helyzetet megtapasztalva nagyobb bizalommal engedhetik majd meg alkalmazottjaiknak a távmunkát, például ha enyhe betegségekkel küzdenek, ami fertőzésveszélyt jelent, de a teljesítményt nem befolyásolja jelentősen. A higiéniával kapcsolatban is sokkal tudatosabbá válnak mind a munkáltatók, mind pedig a dolgozók, hiszen sok olyan dologra fény derül a vírus kapcsán, amivel normál esetben nem foglalkozunk.

„Egy újfajta fesztivál a gyorsan változó világban” – ezzel a szlogennel üdvözli látogatóit a Digital Transformation Festival, melyet a The Drum szervez. A március és április során megrendezésre kerülő esemény teljes egészében követhető online, és a hagyományos fesztiválokéhoz hasonló panelek, kerekasztal-beszélgetések, előadások mellett a szervezők globális szerkesztői csoportja számos exkluzív funkciót, interjút és elemzést is közzétesz a fesztivál felületén.

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom