Kövess minket!

Trending Now

Nem akarják nőknek hívni a nőket – itt az útmutató ellene

Egy útmutatót adott ki a sajtónak a Women´s Liberation Front (WoLF) nevű szervezet többek között arról, hogy hogyan írjanak a nőkről anélkül, hogy megpróbálnák eltörölni vagy a háttérbe szorítani őket – írja a V4NA.

Minderre azért volt szükség, mert egyre több olyan cikk születik, amiben bár nőkről van szó, a szerzők igyekeznek megmaradni a semleges kifejezéseknél. Ez ellen akar küzdeni a WoLF, valamint azt akarják elérni, hogy az újságírók helyesen használják a nemiségre vonatkozó szavakat – közben betartva az etikai előírásokat is.

Mindez annak fényében is jött, hogy a Transznemű Újságírók Szövetsége (Trans Journalists Association) éppen arra bátorít, hogy használják az LMBTQ-ideológiának megfelelő szavakat és névmásokat a médiában. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nők és a nőiség háttérbe kerül – sokak szerint egyenesen a nők eltörlésére irányulnak már próbálkozások.

Az útmutató neve Media Style Guide, és több oldalon definiálja például a gender ideológiához kapcsolódó szavakat, kifejezéseket.

Abban is igyekszik segítséget nyújtani, hogy hogyan írjanak a médiában a nőket érintő ügyekről – úgy, hogy a nők legyenek a középpontban, ha már róluk van szó.

Az újságírói szakma cserben hagyja a nőket

De arról is szót ejtenek az útmutatóban, hogy a szexuális irányultságokat nem szabad egy kalap alá venni a fétisekkel és a transzneműséggel, és hogy mindig tiszta képet kell adni a transznemű személyről, így arról is, hogy mi az eredeti, biológiai neme.

A WoLF ügyvezető igazgatója szerint az újságírói szakma cserben hagyja a nőket, és igazából az egész közönséget is azzal, hogy a nemi identitásról félreinformálja őket. Natasha Chart szerint elfogadottá váltak az ideológiai megfogalmazások, és sok esetben ez ellen semmit nem tesznek a szerkesztők.

Manapság az ilyen, nőket előnybe részesítő kezdeményezésre pedig szükség is van, miután egyre több helyen igyekeznek semlegesíteni a nőkre vonatkozó dolgokat.

A nőket nem hívják nőknek

Nyáron a CNN például egy olyan cikket közölt, amiben azt írták, hogy „méhnyakkal rendelkező személyek” – az írásban az a szó egyszer sem szerepelt, hogy nő(k) vagy női, pedig a biológiai ismeretekből is köztudott, hogy a nők rendelkeznek méhnyakkal.

Hasonló hozzáállást tanúsított egy poszt a Harvard Egyetem orvostan hallgatóinak a közösségi oldalán is. Ott egy panelbeszélgetésről számoltak be, ahol a terhesség és szülés volt a téma. A nőket azonban nem nőknek hívták, hanem „terhes és szülő embereknek” – később kiderült, hogy azért fogalmaztak így, mert bele akartak foglalni mindenkit ebbe a jellemzésbe.

Azaz a transznemű és nem bináris személyekre is tekintettel akartak lenni, mert a Harvard egyetem volt diákjainak az oldala szerint nem mindenki azonosítja magát nőnek vagy lánynak, aki szül.

Ugyanígy a Devex oldalán is megjelent egy cikk, amiben a menstruációról volt szó. A címben úgy fogalmaztak, hogy „személyek, akik menstruálnak”, amire a Harry Potter könyvek írója, J.K. Rowling is felhívta a figyelmet.

Ő a közösségi oldalán szarkasztikusan jegyezte meg, hogy nem is tudja mi a helyes szó azokra az emberekre, akik menstruálnak. Később a gender ideológia iránti ellenállása miatt többen is transzfóbnak bélyegezték Rowlingot.

A transzfóbia mellett azt a jelzőt is ráaggatták az írónőre, hogy TERF – trans-exclusionary radical feminist. Ez egy mozaikszó, amit olyan személyeknél használnak, akiket a transzneműek kizárásával és radikális feminizmussal vádolnak meg. A Women’s Liberation Front erre is kitért az összefoglalójában, egyenesen nonszensznek és derogálónak minősítették, így nem javasolják a használatát. (V4NA)

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom