Az NKE kutatása azt vizsgálta, hogy Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában hogyan használja a felnőtt korú lakosság az információs technológiákat.

Egyetlen vizsgált közép-európai országban sem jellemző az internethasználatra a tudatosság – ez is kiderül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének most publikált kutatásából. A szakemberek azt vizsgálták összehasonlító módszerekkel, hogy Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában hogyan használja a felnőtt korú lakosság – elsősorban kommunikációs célra –az információs technológiákat.

A négy ország részvételével történt reprezentatív felmérés számos hasonlóságot, de lényeges különbségeket is feltárt az egyes államok lakosainak online kommunikációs szokásai kapcsán. Előbbire példa, hogy az internethasználatra egyetlen országban sem jellemző a tudatosság.

Bár az emberek tisztában vannak a veszélyekkel, sem képzéssel, sem szűrőszoftverekkel nem védik magukat és családjukat, valamint nem sokat tesznek adataik védelme érdekében sem.

Pedig szükség lenne rá, hiszen például a közösségi média felületeit –elsősorban a Facebookot – előszeretettel használják mind a négy országban, különösen Magyarországon. Hazánkban kiemelkedően magas a közösségimédia-platformok közül a Facebook népszerűsége, és nálunk nincs olyan generációs szakadék a használatban, mint például Lengyelországban vagy Csehországban. A szakértők megállapítása szerint

a Facebook a közbeszéd kiemelkedő jelentőségű fóruma Közép-Európában (is).

Bár gyakran használjuk a közösségi média felületeit, mégis mi, magyarok tartunk a leginkább attól (60,5 százalék), hogy az online kommunikáció negatív hatással lesz a személyes kapcsolatainkra. Ugyanez az érték Csehországban 50,7%, Lengyelországban 38,9%, Romániában pedig mindössze 29%.

Jelentős különbségek figyelhetők meg a régió országai között az információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem terén.

A kutatás megállapítása szerint a magyarok túlnyomó többsége – hasonlóan a románokhoz – nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őket. Magyarországon a reklámozókkal (23%), Romániában pedig a politikusokkal (22,5%) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek.

Az internetet hazánkban naponta a felnőttek 54%-a használja hírfogyasztásra, ez az arány csak Lengyelországban magasabb (60% feletti), míg Csehországban 44,6%, Romániában 42,3%.

Az ambivalens érzésekkel együtt is

 

minden vizsgált országban egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a digitális szolgáltatások és az online tevékenységek gyors ütemű fejlődése inkább lehetőséget jelent az egyén és a társadalom számára.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idősebb generáció még mindig jóval kevésbe használja az internetet, mint a fiatalabbak, ez pedig nagy lehetőségeket rejt mind a négy ország állami és üzleti szférája számára.

„A kutatási eredmények rámutatnak az információs társadalom szereplőinek felelősségére. Az internetes vívmányokkal élni kívánó emberek maguk is jól látják ezeknek az eszközöknek a kockázatait, maguk is érzékelik kiszolgáltatottságukat, de a mindennapos egyéni használat során mégsem reagálnak megfelelően ezekre a kockázatokra. Ahol közösségi szintű veszélyeket azonosítunk, a szolgáltatók társadalmi felelősségére, annak hiányában pedig végsősoron szabályozói megoldásokra kell építenünk” – fogalmazott Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője.

Az Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) 2019 februárjában jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen: több tudományterület képviselői összetett módon vizsgálják az infokommunikációs szolgáltatásoknak és az új technológiáknak az emberre, a társadalomra, az államra, az alapjogok érvényesülésére és a demokratikus nyilvánosságra gyakorolt hatásait és szabályozási kérdéseit. Első empirikus kutatásukban a magyarok internethasználati szokásait vizsgálták, ez bővült ki most egy közép-európai összehasonlító vizsgálattal.

A kutatási jelentés teljes anyaga ide kattintva érhető el.

Borítóképünk illusztráció

Nem akarják nőknek hívni a nőket - itt az útmutató ellene

2021. január 15.

Egy útmutatót adott ki a sajtónak a Women´s Liberation Front (WoLF) nevű szervezet többek között arról, hogy hogyan írjanak a nőkről anélkül, hogy megpróbálnák eltörölni vagy a háttérbe szorítani őket - írja a V4NA.