Az otthoni munka főleg azok számára lehet különösen nehéz, akik most tapasztalják meg először. Cikkünkben előbb bemutatunk néhány nemzetközileg ismert tippet, majd pedig négy otthonról dolgozó, a médiával kapcsolatos területeken tevékenykedő szakemberhez fordulunk tanácsért.

Azok, akik nincsenek hozzászokva, hogy otthonról dolgozzanak, a jelenleg kialakult helyzetben könnyen szembesülhetnek vele, hogy milyen nehéz ha az embernek önfegyelmet kell gyakorolnia. Különösen, ha kis lakásról van szó, hívogató lehet az ágy vagy kanapé, amin az irodai székekkel ellentétben, kényelmesen elnyúlva tudunk dolgozni. Ez aztán gyakran akkor vezet, hogy az ember túl „otthonosan” érzi magát, elnyomja az álom vagy egyszerűen képtelen figyelni.

Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban olyan médiával kapcsolatos területeken tevékenykedő szakembereket kérdeztünk meg, akik rendszeresen dolgoznak otthonról: Vas Dóra (kríziskommunikációs szaktanácsadó, MatrixPR Kft.), Kőszegi András (márkatanácsadó, onBrands), Pécsi Ferenc (ContentPlus Hungary társtulajdonos, Head of Content) és Dr. Pintér Dániel Gergő (PR-stratéga és krízismenedzsment szakértő. A Media 2.0 alapítója, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának elnöke, a METU oktatója) válaszoltak arra, hogy mit lehet tenni, ha nem megy az otthoni munka. Arról is megkérdeztük őket, mit gondolnak az interneten olvasható praktikákról, az önfejlesztő coach-ok módszereiről.

Mit tehetnek, akik könnyen kizökkennek?

Vannak olyan emberek, akik számára nem magától értetődő, hogy megszokott otthoni környezetükben is hatékony munkát végezzenek. Ebben az esetben sem kell feltétlenül feladni, hiszen következetességgel és gyakorlással sok mindent el lehet érni. Az önmenedzsmenttel, vállalkozásindítással, egészségtudatossággal foglalkozó szakirodalom és az interneten fellelhető ezekkel kapcsolatos videók, interjúk, tanfolyamok is hatásosak lehetnek, ám fontos figyelembe venni, hogy nem minden módszer működik egyformán mindenki esetében.

Cikkünkben kiemelünk néhány olyan alapelvet, ami feltűnően sok anyagban megjelenik, így jó kiindulási alapot adhat ezek betartása abban az esetben, ha tartósan nehezen megy a figyelemösszpontosítás vagy sok a zavaró tényező.

Bioritmus szerinti időmenedzsment

Mindennapi teljesítőképességünk és éberségi állapotunk nem ingadozik számottevően, hanem egy adott sémát követ nap mint nap. Ennek megismerésére a legkézenfekvőbb módszer, ha egy erre a célra kijelölt naplóban, Excel táblázatban vagy más helyen elkezdjük feljegyezni, hogy a nap melyik szakaszában hogyan érezzük magunkat. Sokan a reggeli órákban a legaktívabbak, délután elfáradnak, este pedig még mindig képesek 2-3 órát koncentráltan dolgozni. A bioritmus mérésére egyébként egészen komoly szoftverek is rendelkezésre állnak, melyeket kutatók is rendszeresen használnak (például ezt), de a hatékonyságnöveléshez az önkitöltős módszer is bőven elég.

Rendszeresség, rend és napirend

Mindig vannak véletlenszerű tényezők, amik befolyásolhatják, hogy mennyire tudjuk betartani az előre felállított ütemtervünket de a lényeg az, hogy törekedni kell a betartásra, majd levonni a tanulságokat. Ha ez nehezen megy, érdemes egy külön füzetbe lejegyezni a feladatokat és nyomon követni, mit sikerült megcsinálni és mit nem. Lehetséges, hogy egyszerűen túlvállaljuk magunkat és távolabbi határidőkre van szükség. A tervezést nem szabad csak azért abbahagyni, mert az első két-három napon valami közbejön, a gyerekek túl hangosak, le kell menni a boltba, főzni kell, vagy épp beesik egy új projekt. Ha szükséges, adjunk több időt magunknak és folytassuk a megfigyelést. A lejegyzetelt napirendekből rengeteget lehet tanulni és abban is segít, hogy olyan szokásokat alakítsunk ki, amik hozzásegítenek a fejlődéshez (vagy csak segítenek egy új képesség elsajátításában). A kiválóság nem a cselekedeteinkből, hanem a szokásainkból adódik – ahogyan Will Durant filozófus Arisztotelész nyomán megfogalmazta. (Link)

Pomodoro-óra

A Pomodoro-óra vagy időzítő a beállítható konyhai időmérő eszközről kapta a nevét. Kitalálása Francesco Cirillo tanácsadó nevéhez fűződik, aki a 80-as évektől kezdte el használni azt. Valójában nem egyetlen eszköz neve, hanem egy időmenedzselésre kitalált módszer: az időt 25 + 5 perces vagy 25 + 10 perces szakaszokra osztja oly módon, hogy használójának 25 perc ideje van a munkájára fókuszálnia, majd 5 vagy 10 perces pihenőt kell tartania. A Pomodoro-óra sokak számára nyújt segítséget, mivel nagyon konkrét határidőt szab, ráadásul gyors tempóra is ösztönöz. Pomodoro-óra letölthető telefonos applikációként, böngésző plug-inként vagy akár asztali alkalmazásként is. Többek között ennek a technikának a segítségével vált sikeres nyelvtanulóvá Kőrösi Bálint, az Öt év, öt nyelv című blog szerzője is.

Könnyű, vitamindús reggeli

Szinte minden szakértő (példának: Mia Nacamulli, Jim Kwik, Neal Barnard) megegyezik abban, hogy vannak olyan ételek, amik segítenek a gondolkodás serkentésében. Ellenben azzal a tévhittel, hogy reggel célszerű minél többet enni, egyre többször hangzik el, hogy a könnyű, vitaminokban gazdag reggeli kulcsfontosságú lehet abban, hogy egész nap hogyan érezzük magunkat. Néhány ember számára, akiknek gyors az anyagcseréje, segíthet a folyamatos, nagyobb kalóriabevitel, a többség azonban a túl sok szénhidrát és feldolgozott élelmiszer hatására álmossá, kedvtelenné válhat. Az olyan ételek, mint az avokádó, áfonya, spenót a bennük található könnyen emészthető tápanyagok miatt segíthetnek a gondolkodás serkentésében.

A helyszín kijelölése, elválasztása

Fontos, hogy kialakítsunk egy olyan sarkot, ahol kifejezetten a munkavégzéssel tudunk foglalkozni. Ha az ágyban ragadunk (akár felöltözve, megágyazva), sokkal nagyobb eséllyel tapasztalhatjuk hogy elálmosodunk, csökken a koncentrációs készségünk – hiszen az ágy az alvás helye, ehhez vagyunk szokva. A konyha is csalogató lehet, könnyű belefeledkezni egy „gyors” ebéd vagy uzsonna elkészítésébe vagy akár előtte-utána a takarításba. Aki elköveti ezt a hibát, hamar tapasztalhatja azt, hogy órák óta semmi olyat nem csinált, ami a munkához köthető, mégis jól elfáradt.

Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy ezek az ötletek inkább gondolatébresztők, mintsem általános érvényű praktikák. Arra jók, hogy ha nehezen megy a munka, megkérdezzük magunktól: „Nem lehet, hogy nem ebben a napszakban kéne ezt a típusú feladatot végeznem?” vagy például ha a nappaliban könnyen elcsábít a TV, akkor elgondolkodjunk, hogy nem érdemesebb-e kiköltözni a konyhába. Persze ha nincsen külön dolgozószoba a lakásban.

Mit mondanak az otthonról dolgozó magyar vállalkozók, szakemberek?

Vas Dóra vállalati kommunikációval, ezen belül kríziskommunikációval foglalkozik. Tréningeket, konzultációkat tart, stratégiákat dolgozik ki, illetve sajtómunkát is végez otthonából, közel két évtizede folyamatosan voltak távmunkában kivitelezhető projektjei. Elmondása alapján mindig „magányos farkasnak” számított, így nem okozott gondot neki, hogy két évvel ezelőtt teljesen átálljon az otthoni munkavégzésre és végleg kiürítse irodáját.

„Alapvetően vagy egyedül dolgozom, vagy hozzákapcsolódom különböző szervezetek team-jeihez és velük, értük dolgozom. Ehhez pedig nem kell semmi más, csak egy laptop, sávszélesség és egy telefon. Volt olyan nyár, amikor egész végig a Balaton mellől dolgoztam, minden fennakadás nélkül. Mindenkihez én megyek, talán 4 éve volt utoljára olyan ügyfelem, akinél felmerült igény szinten, hogy körülnézne nálam.” – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy mi okozza a legnagyobb kihívást számára, így felelt: „Egészen pontosan azok a kihívások, mint egy irodában egyéni szinten. Alapvetően sokkal hatékonyabb szerintem így a munka. Nincs jövés-menés, nincs félóránként meeting, csak effektív munka. Másrészt viszont, amikor valaki életvitelszerűen otthonról dolgozik, akkor a munkahelye, hacsak nem egyedül él, az mások otthona is egyben. Ez rengeteg plusz feladatot és konfliktust generál önmagában. Nálunk a legnehezebb, hogy a telefonálásokat átvészeljük, hiszen a gyerekeim a legváratlanabb pillanatban képesek bejönni a dolgozószobámba.”

A koronavírussal kapcsolatban sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan változtatja meg az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos megszokásokat hazánkban?

„Először is muszáj pontosítani, ez most nem home office, hiába hívjuk annak, kényszerből, egészségmegóvási céllal, a járvány lassítása érdekében végzi a munkáját otthonából most, aki tudja.” – mondja Vas Dóra.

Aki most tapasztalja meg, hogyan kell egyedül, távmunkát végezve dolgozni, miközben egészségesen próbálja túlélni a járványt, annak rendkívül nehéz dolga van. Dóra szerint ezért vezetőként fontos az értékelésnél figyelembe venni azt is, hogy nem várható az alkalmazottaktól ugyanolyan szintű munka, hiszen nem tudni, ki milyen körülmények között dolgozik. „És ugyanez az üzenet annak, aki home office-ból dolgozik most munkavállalóként: ne ostorozd magad, ha szétesel! Miközben aggódsz, fertőtlenítesz, maszkot varrsz, élesztőt hajtasz fel, a gyerekeid házi feladatait is megcsinálod, miközben a napi rutin darabokra hullott: képtelenség ugyanabban a minőségben és mennyiségben dolgozni, mint nyugodt, megszokott körülmények között.” – tette hozzá.

Kőszegi András az ügyfelekkel, partnerekkel való találkozáson kívül gyakorlatilag minden munkáját otthonról végzi. Ezek között szerepel az online hírportál szerkesztés, cikk írás, interjúk készítése, hanganyagok vágása, illetve a teljes adminisztráció. A távmunkát egyáltalán nem érzi nehéznek, szerinte ugyanúgy fontos egy irodában a munkára fókuszálni, ahogyan az ember saját lakásában ülve. Ha valakinek ez nem megy, akkor az valószínűleg az irodában is nehezebben koncentrál.

„Szerintem egy céges irodai munkahelyen összességében több zavaró tényező van. A család természetesen tiszteletben tartja, hogy otthon dolgozom, de azért beesik egy-egy olyan helyzet, hogy mivel otthon vagy, nem igaz, hogy nem tudsz ezt-azt közben megcsinálni, elintézni. Ilyenkor nehéz fejben ide-oda kapcsolni.” – árulta el.

A rendszer felállítását és a rutinok betartását a maga részéről fontosnak tartja, de óvatosságra int a túlzott ragaszkodástól ezekhez, mivel emiatt könnyen rigolyássá válhat az ember. „Pont az az egyik lehetősége az otthoni munkának, hogy figyelembe vehessük a tényt hogy sosem vagyunk egyformán fittek, motiváltak. Így a saját ritmusomban, rugalmasan csinálhatom a dolgaimat. Ha kell pihenek, ha kell belehúzok. Ha nehezebb napom van, akkor egy kicsit elengedem a dolgokat és mással foglalkozom. Hanyatt fekvés, mélylégzés, mosogatás, kertészkedés, film, olvasás. Mondom, kicsit. Utána, ha újra ránézel a dolgaidra, nem is érted, miért nem ment.”

Pécsi Ferenc tartalommarketinggel, tartalomstratégiával foglalkozik. Rövid megszakításokkal 1992. óta dolgozik otthonról, ahol korábban komolyzenei felvételek editálásától az újságírásig sok mindennel foglalkozott. Független tanácsadóként, majd a ContentPlus egyik vezetőjeként 9 éve dolgozik otthonról tartalommarketingesként. Elmondása alapján a 90-es években, amikor még nem terjedt el az internet és telefonálni is az utcai fülkébe kellett lemenni, kicsit nehézkesebb volt a kapcsolattartás az ügyfeleivel és a kollégákkal, ma viszont minden eszköz a távolról dolgozók rendelkezésére áll.

Ferenc az interneten a távmunkával kapcsolatos tanácsokat illetően kritikusabb a többiekhez képest. „A 90-es években. amikor az otthoni munkát kezdtem, még kevés tartalom volt az interneten és drága az internethasználat. Az ilyen tartalmak többsége ma is csak szemét, új információkat nem tartalmaz. Szerintem mindenki kialakítja a saját környezetét, munkamódszereit, nagyon kevés az általános érvényű, mindenkire érvényes tanács.” – mondja. Azzal kapcsolatban, hogy akkor mégis mit lehet tenni a hatékonyság növelése érdekében, tömören és határozottan fogalmaz: „Meg kell tanulnod, melyik napszakban vagy a legjobb, akkor kell a nagy koncentrációt igénylő munkákat végezni. Békeidőben hetente többször eljárok ügyfelekhez is, ami változatosabbá teszi a napokat. 16 éves veterán kutyámmal is akkor megyek, mikor úgy érzem, fel kell állnom a számítógéptől.”

Saját bevallása szerint gyermekei sosem zavarták a munkában, illetve a néhány napja szintén otthonról dolgozó feleségével is könnyen dolgoznak egymás mellett. „Egyébként, felnőttek a gyerekek, vírusmentes időben egyedül, illetve egy kandúr testvérpár társaságában dolgozom otthon. Az állatok jelenléte (az időnkénti bosszúságtól eltekintve) jót tesz a munkának.” – teszi hozzá még.

Pintér Dániel több ügyfélre kiterjedő Account Directori feladatokat lát el egy PR ügynökség számára, szabadúszóként pedig kríziskommunikációs és válságmenedzsment tanácsadóként dolgozik. Munkája mellett kutatói, szerzői tevékenységet is végez még rendszerint otthonról.

„Számomra a legnagyobb kihívást a szociális izoláció okozza, vagyis, hogy nem folytathatok inspiráló személyes beszélgetéseket, konstruktív szakmai vitákat a kollégáimmal, partnereimmel. Komoly mentális kihívást okoz az is, hogy fizikailag nincs élesen szétválasztva a munkahelyi tér az otthoni tértől, ami akár a munkaidő felborulásához is vezethet.” – számol be arról, hogy milyen kihívásokkal szembesül a mindennapi otthoni munka során. „Végső soron a home office önfegyelemre nevel, hiszen a produktivitás biztosítása érdekében nem árt lefektetni néhány szigorú szabályt és kidolgozni azokat a kereteket, amiknek a segítségével hosszútávon elkerülhető a kiégés.”

Dániel szerint ahányféle munkakör és személyiség létezik, annyiféle működő praktika van a nehézségek leküzdésére. „A kreatív szakmákban például elengedhetetlen a flexibilitás és az alkalmazkodás: hiába tervezed el valahogy a napod, az úgyis felborul. A siker titka, hogy hatékonyan és gyorsan reagáljunk a folyamatosan változó igényekre. Egy dolog azonban örök: számomra a home office-ban végzett munka ugyanolyan értékű, mintha népes open office-ban dolgoznék, éppen ezért itthon is törekszem a maximalizmusra és a minőségre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy úgy ülök neki a napi teendőknek, mintha bármelyik pillanatban betoppanhatnának a megrendelőim, vagy éppen a kollégáim.” – mondja, ami megerősíti azt az elméletet, hogy a rend kulcsfontosságú, ahogyan az a fajta rutin is, amit egy irodában dolgozva végeznénk napközben.

„Egyébként minél jobban teljesítesz önállóan, annál kevesebbszer toppannak be online az ügyfelek, mivel tapasztalataim szerint a pontossággal egyenesen arányosan csökken a call-ok, konferencia megbeszélések, email-ek száma is.” – teszi hozzá.

A hatékonyság fenntartásának gyakorlati oldalát olyan szempontból közelíti meg, ami sokak számára újszerűnek hathat. Mégpedig hogy nem próbálja mindenáron határidőkkel teletűzdelni saját napjait. „Egyrészről próbálom kitörölni az önmenedzselésből a határidő fogalmát és azt az energiát, amit a feladatok ütemezésére fordítanék, inkább az azonnali megoldásukba ölöm. Másrészről inkább elvégzett task-okban, nem belefektetett munkaórákban mérem a hatékonyságomat és a mindennapjaimból kíméletlenül kiszedek mindent, ami munkamímelés, üresjárat vagy önbecsapás.” – jegyzi meg – „Harmadrészről pedig meghatározott időközönként szüneteket tartok. Ilyenkor jó kutyát sétáltatni a friss levegőn, vagy virágot locsolni a teraszon.”

Azzal kapcsolatban, hogy fontos a hely megválasztása és az önfegyelem, egyetért. „Nekem biztosan nem menne a home office, ha megengedném magamnak azt a luxust, hogy ágyból dolgozzak, vagy ha nem választanám el egymástól élesen a munka és a pihenés helyiségeit. Az is elengedhetetlen számomra, hogy minden nap dedikáljak néhány órát, amikor kizárólag a magánéletemre, vagyis a szellemi és spirituális feltöltődésre, testedzésre koncentrálhatok. Végezetül, - amikor épp’ nincs koronavírus járvány – mindennap legalább egyszer igyekszem kimozdulni, ápolni a személyes kapcsolataim és az otthoniakon kívül is találkozni valakivel. Számomra ez a legjobb kiszakadás és pihenés.”

Összességében tehát úgy tűnik, hogy a szoros időbeosztás és önfegyelem éppen olyan fontos, mint a lazaság és önismeret. Abban szinte minden megkérdezettünk egyetértett, hogy a home office hatékonyabb lehet, ha valaki képes ellenállni a zavaró tényezőknek.

Kinek való egyáltalán az otthoni munkavégzés és kinek nem?

A fent leírt információk alapján világos, hogy az otthoni munkavégzés hatékonysága nem egyszerűen a személyiségtípustól függ. Nincs olyan ember, aki megfelelő elszántság és motiváltság mellett ne lenne képes ugyanolyan hatékonyan dolgozni otthon, mint egy irodában. Vannak azonban, akiknek az átállás természetesebben megy és vannak, akiknek több erőfeszítésüket veszi igénybe ez a fajta munka. Interjúalanyainktól ezért azt is megkérdeztük, szerintük mi jellemzi azokat, akik jól teljesítenek?

Azzal nagyjából mindenki egyetértett, hogy a magányt bírnia kell a tartósan távmunkába kezdő személyeknek. „Otthonról dolgozni sokszor nagyon magányos. Akinek kell a közösség vibrálása, szeret azonnali visszacsatolást kapni, az nem fogja ebben jól érezni magát.” – mondja Vas Dóra.

„Semmiképpen nem való a home office olyanoknak, akiket nyomaszt az egyedüllét, vagy a bezártság. Ismerek olyan embereket is, akik képtelenek megtervezni a munkát, betartani a határidőket, Az sem szerencsés, ha valaki munkaidőben elkezd házimunkát végezni, sorozatokat nézni... Az otthoni munkavégzés sok szabadsággal jár, de elég nagy önfegyelmet igényel. Sokat segít az is, hogy 3 éve a ContentPlus digitális ügynökségben egy kis csapatban dolgozunk. Kollégáimmal elosztjuk a feladatokat (Asana) folyamatosan tartjuk a kapcsolatot (Slack) és rendszeresen tartunk megbeszéléseket (Google Meet). A válság elmúltával remélhetősen nőni fog a cégünk, egyszer majd irodát is kell bérelnünk. Nagyon furcsa lesz megint mások között dolgozni.” – teszi hozzá Pécsi Ferenc.

Kőszegi András szerint a motiváció legalább annyira fontos, mint a személyiség „Nem tudom tipizálni, kinek való ez a fajta munka. Nem mindegy, hogy egy vállalatnál alkalmazásban dolgozol, vagy a saját vállalkozásodat viszed, vannak-e alkalmazottaid, milyen tevékenységet folytatsz.”

„Azoknak való, akik napközben nemet tudnak mondani a hűtőszekrény folyamatos csábításának” – világítja meg Pintér Dániel a téma gyakorlati oldalát – „azoknak, akik ellenállnak a privát beszélgetéseknek, képesek megfelelően fókuszálni és rendet tartani maguk körül. Aki rendre elúszik a hírolvasásban, hajlamos rápörögni a közösségi média felületekre és szeret éjszakázni, majd másnap pizsamában henteregni, az ne válassza a home office-t.”

Emellett szintén hangsúlyozza a technikai feltételek fontosságát is: „Fontos, hogy adottak legyenek a megfelelő technológiai körülmények is: a gyors internet mellett dokumentumkezelő rendszerre, megfelelő méretű tárhelyre, kommunikációs felületekre, projektmenedzsment eszközökre, valamint videóhíváshoz alkalmas szoftverekre is szükség lehet.”

Hogyan változik az otthoni munkavégzés koronavírus után?

Megkérdezettjeink alapvetően pozitívnak látják a helyzetet a változást illetően. Úgy tűnik, a jelenlegi időszak segíteni fog abban, hogy napvilágra kerüljenek a folytonos, 8-10 órában végzett irodai munkák hátulütői. Ilyenek például a felesleges meetingek vagy a többórányi folyamatos helyhezkötöttség miatti tompaság.

Ha a dolgozók a mostani helyzetben képesek jól teljesíteni, azzal bizalmat vívhatnak ki, aminek következtében a munkáltatók a későbbiekben is szívesebben engednek majd meg nagyobb szabadságot.

„Egyrészről látni kell, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben számos eszközt beszereztek a vállalatok. Költséges és komplex rendszerek, illetve munkafolyamatok kerültek kidolgozásra. A krízis elmúltával majd le lehet vonni az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos konstruktív tanulságokat, a megszerzett tapasztalatokat pedig be lehet építeni a szervezetek mindennapi rutinjába, ami akár pozitív hatással is járhat a munkavállalók elköteleződésének mértékére.” – állapítja meg Pintér Dániel. „Számos munkáltató korábban érezhetően ódzkodott ettől a foglalkoztatási formától, azonban a kényszerhelyzet rávilágított dolgozóik motiváltságára, együttműködési hajlandóságára és rugalmasságára.”

Vas Dóra úgy fogalmaz, a vírus után nem ott folytatódik az életünk, ahol március 11-én megállt. „Egy új világ lesz, egy olyan világ, amiben a bizonytalanság még inkább szerepet játszik majd.” Azzal ő is egyetért, hogy a jelenlegi helyzet rávilágít a korábbi hibákra: „A home office-nak hála, rengeteg alibi munkakörről fog kiderülni, hogy teljesen felesleges. Rá fognak jönni a kontrollmániás főnökök is, hogy vannak szituációk, amikor kénytelenek megbízni munkatársaikban.”

Vas Dóra, Pécsi Ferenc és Pintér Dániel is úgy látja, sok vezető eddig ódzkodott attól, hogy engedélyezze a távmunkát. „Sok cég eddig félt az otthoni munkától. ahol most megtapasztalják, hogy működik úgy dönthetnek, hogy csökkentik az irodai férőhelyek számát. Ezzel radikálisan változhat a munkavégzés módja, a távoli munkát támogató szoftverek használata és az irodapiac is.” – közölte Ferenc.

További hasznos következmény lehet, hogy az emberek jobban megtanulnak összehangoltan dolgozni. Vas Dóra szerint „Sok cég kollektív emlékezetébe be fog kerülni a járvány időszaka, és nem lesz szükség csapatépőkre sem a csapat összetartozásának megélésére. Mindezek hatni fognak a home office-ra is, amely sokkal elfogadottabbá fog válni. Egyszerűen azért, mert sok cég azért fog túlélni, mert elkötelezett kollégái éles helyzetben, sokszor a megfelelő informatikai, vagy jogi háttér sebtiben történt megteremtését követően, akadozó sávszélességgel, erejükön felül, de egyben tartják home office-ból a céget.”

Üres optimizmus volna persze elfelejteni, hogy egyes helyeken a jelenlegi kényszerből kialakult „kísérlet” balul is elsülhet. Ahogyan Vas Dóra találóan elmondta, az emberek jelenleg nem normális keretek között dolgoznak otthon, hanem rengeteg más probléma közepette próbálnak helyt állni.

Pintér Dániel is kiemeli, hogy „most sok cég megtapasztalja, hogy a koronavírus mellett a home office is negatívan befolyásolhatja a produktivitást, mivel messze nem mindenki alkalmas otthoni munkavégzésre és nem minden munkakörben ésszerű döntés ennek bevezetése.”

„Lesznek, akik azt mondják majd, hogy soha többet, és gondolom lesznek vállalatok, akik azt mondják majd, hogy így is eredményesek, költséghatékonyabbak és erre indulnak majd el. Általános megítélés véleményem szerint nem lehetséges, abszolút egy pillanatnyi adott tér, idő, tevékenység és személyiség kombinációja adhat csak választ.” – zárja le a gondolatsort Kőszegi András.



Számíthatnak az Eisbergre a hétköznapi hősök

2020. július 7.

Az Eisberg Hungary Kft. az elmúlt hónapokban hetente szállított salátát a veszélyhelyzet főszereplőinek, a kórházi dolgozóknak a „Hősöknek főzünk!” akció keretében .